belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
23. csütörtök

Már az idén nyithat a Reménypénztár

Előrehaladott tárgyalások az állammal - Négyszáz ügyféllel tervezik indítani a honosított Grameen-modellt

Roma emancipáció - e két szóval foglalható össze a Reménypénztár küldetése, amely a hitelek kihelyezésével - így vállalkozások beindításával - nemcsak a családok anyagi helyzetén javítana, hanem a kirekesztetteket visszavezetné a helyi közösség, a társadalom vérkeringésébe. A Reménypénztár a jövő év elején már működhet.

Ónody-Molnár Dóra| Népszabadság| 2009. június 26. |12 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Gyurka46 | 2009. június 27. | 08:21:51

„A pénz ... több szereplőn át jut az ügyfelekhez” – ez Magyarországon azt jelenti, hogy jónéhányan készen állnak a pénzek lenyúlására.

„A kamat valószínűleg húsz százalék lesz” – és ezt szakképzetlen emberek ki tudják termelni, miközben járulékokat, TB-t fizetnek és még családjuk és önmaguk megélhetésére is futja? Képtelenség!

„Számítások szerint ez még nem ró elviselhetetlen anyagi terhet a családokra, viszont távol tartja azokat, akik a könnyű pénzszerzés lehetőségét látják a Reménypénztárban” – először is: korábban stabil vállalkozások sem tudnak hitelt felvenni ilyen kamatszint mellett, másodszor: éppen azok fognak hitelt felvenni, akiken nem lehet behajtani azt, tehát akik a könnyű pénzszerzés lehetőségét látják az akcióban.

„A kockázatot a kamat mértéke, illetve az úgynevezett belépési küszöb emelése csökkentheti. Aki ügyfél lesz, annak el kell végeznie egy egyhetes tanfolyamot” – a kamat mértéke egyértelművé teszi, hogy kevesen lesznek képesek visszafizetni, az egy hetes tanfolyam pedig megér a jelentkezőknek 200 ezer ... egymillió Ft-ot.

„A hitel a reménygazdák számlájára kerül, akik bankautomatából veszik fel, és készpénzben adják az ügyfeleknek” – akik ezt terv szerint kizárólag a vállalkozásra fordítják (!). Van élő ember, aki ezt elhiszi?

A költségek fedezésére „kormányzati támogatást, pályázati és magánforrásokat vonnának be” – szóval megvan a forrás, ahonnan a pénzt az ötletgazdák lenyúlnák.

„A működési költség ... az első három évben úgy 400 millió forint ... a teljes kísérleti program éves támogatási igénye 140-160 millió Ft” – tehát a program költsége 3 év alatt: A szervezet működési költsége 400 MFt, a teljes költségvetés 3*10MFt + 3*(140...160)MFt = 450...510 MFt. Vagyis 400 MFt működtetési költség árán 50..110MFt támogatást nyújtanak. Pompás!

És mindez 400 ügyfélre vonatkozik. Mi lesz a maradék 800 ezerrel?

Valóban segíteni kell az alulképzetteken, de nem a közpénz lenyúlásával, hanem egy olyan hálózat kiépítésével, amelynek tagjai nem irodában ülnek, hanem személyesen, a helyszínen gyakorlati képzéssel és példamutatással magukkal viszik a támogatottakat. Nem további gondokat okozó kölcsönnel kell támogatni őket, hanem munkabért kell fizetni nekik. És ne ígéretre kapjanak pénzt, hanem a tényleges munkájuk alapján.

Balango | 2009. június 27. | 08:18:45

Az eszme szép, és csodálatos lenne, ha működne.

A probléma az alábbi:
1. Egy olyan modellt másolnak, ami MÁSOKNÁL vált be. Ez pont ugyanaz, mint amikor Obama kapcsán azt kérdezték: mikor lesz Magyarországnak roma miniszterelnöke (párhuzamot vonva ezzel a romák és az afroamerikaiak közé). Szerintem a romák teljesen unikális csoport, egészen sajátos tulajdonságaik miatt esetükben kifejezetten rájuk szabott megoldásokra van szükség. Ha valaki abból indul ki, hogy "olyanok, mint mások, csak le vannak maradva és ezért kicsit meg kell támogatni őket", az szerintem eleve kudarcra van ítélve.
2. A megoldás kulcsa igény a rendszeres munkára. Sok roma van, akiben ez fellelhető, de azok túlnyomó része ma is megtalálja a munkát. Főleg a nők.
3. Semmit nem tudunk arról, hogy a program a benne résztvevőket miként kívánja megóvni a saját környezetüktől. Azaz egy rendesen dolgozó roma asszony hogyan tudja környezete férfitagjait távol tartani mind a kölcsöntől, mind a kölcsön nyomán beindított vállalkozásával keresett pénztől?
4. Mint az eddigi hozzászólók, én sem tudunk igazán hinni a szervezőkben.

Ha a program beindul, sok tanulsággal fog járni. Mindannyiunk érdekében reméljük, örömteliekkel. Bár tudnék hinni benne.

irriga | 2009. június 27. | 06:48:07

Ez egy hülyeség.
Akkor van értelme az ilyen dolognak, ha az egyén ki akar kerülni addigi helyzetéből.

Hazánkban erről szó sincs, itt mindenki arról hablatyol, hogy valaki majd megsegíti a cigányságot, hogy kikerüljön jelen állapotából. Na, ennek semmi értelme.
Aki nem akar megtanulmi úszni, azt csak állandóan mentegetni kell a vízből.

harkaly | 2009. június 27. | 00:52:52

"A pénz - kétszázezertől egymillió forintig - több szereplőn át jutna az ügyfelekhez."
Na, ez a lényeg. Egy kicsi az OCÖ Elnökségnek, egy kicsi a megyei OCÖ-nek, egy kicsi a járási OCÖ-nek, még egy kicsi a helyi OCÖ-nek, aztán a végén 1% lesz felajánlva szegény baleknak, akit berángattak.

harkaly | 2009. június 27. | 00:50:06

Úgy süketelés, ahogy van. Az uzsorás majd belép, berángat négy szerencsétlent, aztán lelép az ötmillióval. Ahhoz nem kell segély, hogy valaki felássa a kertjét, mégis nyakig ér a gaz. Indiában az emberek vagy dolgoznak vagy éhenhalnak. Nálunk meresztik a se@@üket, amíg jár a segily.
"mozgó használtruha-árusként tudná elképzelni a jövőjét, többen zöldségesként, erdészeti vállalkozóként" - Ez már most is megy, persze más ruhája (mobil, ékszer), más kertje, más erdeje a gazdaság alapja.

Cirkuszt a népnek. Tanítsák meg őket megművelni a saját földjüket, meg iskoláztassák a gyerekeiket, annak van értelme meg hozadéka a jövőben. Hat általánosra semmilyen vállalkozás nem fog épülni!

teniszke | 2009. június 26. | 23:54:59

Minden olyan - értelmes és reális - ötlet, amely a munka világából kiszakadtakat vezetné vissza, támogatandó, s ha tényleg csak évi 150 millióba kerülne a büdzsének (szerintem ezt vagy alaposan elszámolták, vagy csak pár főre szól majd a program, akkor pedig nem old meg semmit, csak kirakat), akkor meg is éri a rizikót. Mert az van benne bőven : semmi garancia arra, hogy a vállalkozások törleszteni tudnak ott, ahol gyakorlatilag anyagiak híján nincs piaci kereslet, csak a bögrecsárdára. Semmi garancia arra, hogy munkát soha nem végző emberek most egyszerre kibújnak a bőrükből. Mindegy, a puding próbája az evés...
Azt viszont mélyen kétlem, hogy a Raffeisen (Felcsúti úr bankja) emberbaráti szeretetből, nyereségmentesen vállalja a bonyolítást...

g.egon | 2009. június 26. | 21:34:24

Hát ez Qrva jó de legalább lesz min röhögni .

miskun | 2009. június 26. | 20:33:28

Ujlaky név ismerősen cseng.
Az Esélyt a hátrányos helyzetű gyermekeknek Alapítvány vezetőjét is Ujlaky Andrásnak hívják.
A kettő nem egy és ugyanaz?
Mert az Esélyt a blablabla Alapítvány nem tesz egyebet, mint virtuálisan védi a hátrányos cigánygyerekek jogait, de érdemben nem tesz semmit.
Jó néven venném, ha Ujlaky úr és Mohácsi Bözske feltudna mutatni egy, azaz egy esetet, ahol megszüntették a deviáns családi hátteret egy halmozottan hátrányos cigánygyereknél, ha fel tudnának mutatni egy, azaz egy halmozottan hátrányos helyzetű cigánygyereket, akinél megszüntették az antiszociális magatartást, és még hosszasan lehetne sorolni, hogy mit nem tett a jó PR nevű alapítvány.
És ennek a vezetője kerül egy ilyen grémiumba?
Hát ezért tart ott a romaintegráció ahol, vagyis sehol, mert dilettánsokra bízták ezt.
Szar a világ, tök a tromf!

sandor1 | 2009. június 26. | 14:36:57

Moderálási alapelvek- komment törölve -

budai fellegvár | 2009. június 26. | 13:55:52

Felcsúti elvtárs, mint tisztes magyar bankár, a reménypénztárnál, na ez érdekes lesz, biztos segít a reményteleneknek. Majd a legvégén a magyar állam az adófizetők pénzéből mindent rendez, ahogy nálunk szoktuk, felcsútiék meg további szakértői tanácsokat adnak. Lesz ennek vége egyszer?

kormos | 2009. június 26. | 12:28:00

Raiffeisen és társadalmi felelősségvállalás.
Ez jó.
Nagyon jó.
Felcsúti úr, a filantróp.

Csak azt nem értem, miért is nyomoznak az ingatlanalapok forgalmának PSZÁF által történt felfüggesztése ügyében, amit sokak szerint a felügyelet bizonyos bankok nyomására lépett meg.

Egyébként aki akar, utána tud nézni, mely ingatlanalapoknál veszítettek legtöbbet a betétesek és hol áll ebben a "verseny"-ben a Raiffeisen, a társadalom iránti felelősségtől áthatott.

mercica | 2009. június 26. | 08:39:52

Őszintén örülök, hogy ebben az országban, ahol eluralkodni látszik az esztelen, ok-okozat- és megoldáskeresés nélküli cigányozás, ilyen remek, valóban reményt adó, esélyteremtő kezdeményezésről is hallani. Remélem, sikeres lesz, nem siklik félre és meghozza gyümölcsét. Én minden belépőnek szurkolok.

HIRDETÉS
Kamar Basulia falu életé...
Kamar Basulia falu életét megváltoztatta a Grameen program - Muhammed Junusz (baloldalt) és Zinedine Zidane a település lakói között
Farjana K. Godhuly

Elkészült a Nobel-díjas Muhammad Yunus bangladesi közgazdász modellje, a Grameen bank magyarországi megvalósíthatósági koncepciója. A Grameen a szegények bankjaként vált ismertté. A modell lényege: a hitelt a legmélyebb szegénységben élők - a Yunus-modellben többségében csak nők - kaphatják. Nekik ötfős csoportban kell együttműködniük, egymás vállalkozásait támogatva, de egymásért anyagi felelősséget nem vállalva. A felvett hitelt azonnal el kell kezdeni törleszteni, és nem havonta, hanem hetente. Először csak egy ember kaphat hitelt, a többiek csak az után, hogy az első elkezdi a törlesztést. A csoportokat mentor támogatja, kíséri, ő az, aki a problémák megoldásában segít, és a törlesztőrészleteket beszedi.

A Magyarországon Felcsuti Péter, Polgár András és Ujlaky András üzletember nevéhez köthető kezdeményezés olyan támogatást szeretne nyújtani a tartós munkanélküliségben élő kirekesztett, elsősorban - de nem kizárólag - roma embereknek, akik a grameeni csoportmunka során saját erőforrásaikra rátalálva emelik ki magukat a mélyszegénységből. A szervezet Magyarországon Reménypénztár néven kezdené meg működését a jövő év elején.

A megvalósíthatósági tanulmányt szociológiai felmérés előzte meg, amelyből kiderült: azokon a településeken indulhat el a Grameen-modellhez hasonló csoport, ahol már van közösségi munka, és nem elszigetelten élnek egymás mellett az emberek. Fleck Gábor szociológus és Szuhay Péter antropológus kutatásából az is kiderült: vannak életképes vállalkozási ötletek: van, ki gyógymaszszőrként, ki mozgó használtruha-árusként tudná elképzelni a jövőjét, többen zöldségesként, erdészeti vállalkozóként. Vannak, akik disznó- és baromfitartásból élnének vagy dinnyetermesztésből - ha lenne pénzük elindítani a vállalkozásukat. De nincs esélyük az átlagemberek számára elérhető hitelre.

HIRDETÉS

A pénz - kétszázezertől egymillió forintig - több szereplőn át jutna az ügyfelekhez. A kamat valószínűleg húsz százalék lesz. Számítások szerint ez még nem ró elviselhetetlen anyagi terhet a családokra, viszont távol tartja azokat, akik a könnyű pénzszerzés lehetőségét látják a Reménypénztárban. A Reménypénztár az ügyfeleitől nem kér fedezetet. A kockázatot a kamat mértéke, illetve az úgynevezett belépési küszöb emelése csökkentheti. Aki ügyfél lesz, annak el kell végeznie egy egyhetes tanfolyamot, s csoportjának tagjait meg kell győznie vállalkozásának életképességéről - ez hetekig is elhúzódhat. Továbbá folyamatos képzést kap, és életmódszabályoknak kell megfelelnie.

A csak vállalkozásra fordítható hitelt a Raiffeisen Bank nyújtaná a Reménypénztár Nonprofit Zártkörű Részvénytársaságon keresztül. A Magyarországon még kevéssé ismert nonprofit zrt. lényegében a közhasznú társaság uniókompatibilis megfelelője. A nyereséget a Reménypénztárból nem lehet kivenni vagy osztalékként kiosztani. A kereskedelmi bankra azért van szükség, mert kamatos hitelt a jogszabályok szerint csak pénzintézet nyújthat. Egy kísérleti programra nem éri meg egy újat alapítani, ezért volt szükség a Raiffeisen bevonására.


A Nobel-díjas Muhammad Yunus
AFP - Farjana K. Godhuly
Korábban többen megfogalmazták azt a kritikát, hogy a Raiffeisen így akar új ügyfeleket szerezni, illetve azt, hogy az állam pénzét átcsorgatva akar hasznot húzni a projekten. A megvalósíthatósági koncepcióban az áll, hogy a Raiffeisen a társadalmi felelősségvállalási programjának terhére bonyolítja a hitelfolyósítást, abból haszna nem keletkezik. Vesztesége viszont bizonyosan. Hiszen a bank vállalja a költségeket, a hitelek értékvesztését és az esetleges bedőlések húsz százalékát is. Ezt a tevékenységet a bank az egyéb ügyleteitől hermetikusan elzárva végzi.

A hitel a reménygazdák számlájára kerül, akik bankautomatából veszik fel, és készpénzben adják az ügyfeleknek. A hitelfolyósítás nem a szokásos banki módon, hanem a heti csoportgyűlésen a többi tag előtt nyilvánosan, mondhatni, ünnepélyes keretek közt történik. És a törlesztés is. Ezek a mozzanatok a modell lényegét érintik: a közösség tagjai így kaphatnak egymástól elismerést, biztatást, kedvező vagy kritikus visszajelzéseket. Erős a pszichológiai nyomás: ha a csoport egyik tagjának a vállalkozása bedőlne, új tagot kell keresni, addig nem kaphatnak a többiek hitelt. A visszafizetést gördülékenyebbé teheti egy megtakarítási számla, amelyet a hitel folyósításakor nyithatnak az ügyfelek. A vállalkozások többsége semmiféle jövedelmet nem fog még az első héten termelni, törleszteni viszont muszáj, ezért lehet szükség egy ilyen számlára.

A hitelezési költségeken felül a Reménypénztár működési költségére és a hitelveszteség fennmaradó részének fedezésére a konstrukció kidolgozói kormányzati támogatást, pályázati és magánforrásokat vonnának be.

A működési költség - az adminisztráció, a húsz reménygazda, az operációs vezető és a két régióvezető bére, a gépkocsik és a számítógépek üzemeltetése - az első három évben úgy 400 millió forint. A hitelek felfutásuk idején sem hoznak évi tízmilliónál többet, ezért a teljes kísérleti program éves támogatási igénye 140-160 millió forint. A Reménypénztár létrehozói úgy vélik, ez az összeg a program várható eredményeit tekintve nem jelentős. (Ha a kísérlet beválik, akkor az üzemszerű működés fajlagos költsége már jóval kevesebb lesz.) Ráadásul a program már meglévő támogatási formákra is épít. A hitelek forrása háromnegyed részben az Új Magyarország Mikrohitel Program lenne, a fennmaradó részt a Raiffeisen biztosítja. A leendő ügyfelek jogosultak lehetnek a vállalkozóvá válás támogatására - ez a minimálbérnek megfelelő összeg, amit hat hónapig nyújt az állam a munkaügyi központokon keresztül.

A program léte múlik azon, hogy a kormány módosít-e a hatályban lévő, az új vállalkozókat érintő jogszabályokon. Ha ugyanis egy vállalkozás beindul, annak azonnal teljesítenie kell az adó- és járulékfizetési kötelezettségeit. A Reménypénztár ügyfelei azonban speciális vállalkozók, akik a leghátrányosabb helyzetű térségekben élnek, tartósan munkanélküliek, tehát ha munkavállalók lennének, a Start Extra kártyára lennének jogosultak. Vagyis az őket foglalkoztató cégek jelentős járulékkedvezményt kapnának az államtól. De így ettől a kedvezménytől elesnének. A Grameen meghonosítói abban látják a megoldást, hogy a törvényt terjesszék ki, vagyis az a Start kártyára jogosult személy, aki önfoglalkoztató lesz, kapja meg saját maga után is azokat a kedvezményeket, amelyeket az őt foglalkoztató munkaadó is megkapna. Úgy tudjuk, kormányzati szinten erre van fogadókészség, és a Reménypénztár létrehozásaval kapcsolatos tárgyalások előrehaladottak. A program kísérleti jelleggel, négyszáz ügyfél bevonásával indulna.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    12 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS