romeouald | 2009. december 15. | 10:21:57

teszt

Újveterán | 2009. július 27. | 07:10:00

Moderálási alapelvek- komment törölve -

dr.w | 2009. július 27. | 01:40:45

Nefelejcs | 2009. július 25. | 09:41:01
… Irigylem a finneket, skandinávokat, ők már kisgyerek-kortól nyomatják a nyelvtanulást …

A finn oktatási minisztérium munkatársa 2006 őszén azzal magyarázta a finn gyerekek idegennyelv-tanulásának eredményességét, hogy a tévében, a 12 éves kor alatti gyerekek számára sugárzott programokon kívül, semmit nem szinkronizálnak, mindent az eredeti nyelven vetítenek finn felirattal. Ennek kettős célja van: egyrészt a gyerekek megtanulnak olvasni (!), másrészt megtanulják az angol nyelvet. Ugyanez a helyzet Norvégiában, Svédországban, Dániában is. Az ezekben az országokban középiskolát végzett diákok szinte kétnyelvűek; bizonyítványukat, legalábbis Norvégiában, norvég és angol nyelven állítják ki. A továbbtanuló diákok nagy része külföldön jár (pl. Magyarországon is) egyetemre vagy a képzés magasabb színvonala, vagy az alacsonyabb tandíj miatt.

Hogy a magyar tévécsatornákon futó külföldi programok mind szinkronizáltak, az is felháborító, de hogy mi szükség volt, pl. a National Geographic Channel, a Discovery Channel vagy a Eurosport programjait magyarítani, fel nem foghatom. Persze, tudom én, nem vagyok naiv; igazodni kellett a csak magyarul értő/beszélő tömegekhez. Ja, és 50 szinkronszínésznek is meg kell élnie valamiből.

A hazai nyelvoktatással (általános és középiskola) is nagy bajok vannak, ha 8-10 éves nyelvtanulás után sem tudnak megszólalni a diákok az idegen nyelvi környezetben, mert nem értik, mit mondanak nekik. Évek óta viszek külföldi szakmai gyakorlatra szakiskolás, szakközépiskolás tanulókat, pl. Nagy-Britanniába vagy a skandináv országok valamelyikébe, és látom, mennyit szenvednek amiatt, hogy képtelenek angolul kommunikálni. Ezeknek a gyerekeknek a többsége azzal az elhatározással jön haza, hogy itthon komolyan nekirugaszkodik a nyelvtanulásnak. Már ez is valami :)

dzsamba | 2009. július 26. | 22:26:15

sok hülye szabály van a világban...

de

ha van, akkor ne reklamáljon akin számon kérik...

az is hülye szabály, hogy nem mentesít ha nem ismered....

medve1942 | 2009. július 26. | 22:10:17

Megkérdeztem. Békés Pál...:-(((((

medve1942 | 2009. július 26. | 22:08:29

Kedes minorkavidor, valóban a középkori helyzet folytatódik, az angol nyelvet és főként latin-görög jövevényszavait kell ismerni praktikusan, ha valaki vinni akarja valamire az életben. Épp úgy, ahogy a számítógépet és a mindennapok technikai eszközeit is kell tudni kezelni.
Van azonban egy anyanyelv, aminek az ismerete és élvezete nem praktikum kérdése, hanem a szellemi gyönyörűségé. Aki nem ismeri, élvezi, gazdagítja magában, az szegényebbé teszi a lelkét és legalább annyira a gondolkodását. Az anyanyelvet tudni kell, az idegent valamennyire megtanulni. Nem "anyanyelvi szinten", az úgyse megy.
Például a "minorkavidor" megértéséhez ismerni kell a mai magyar irodalmat valamennyire - anélkül, hogy utánanéznék, Lázár Ervint tippelek, de lehet, hogy megcsal a memóriám, és Mándy Iván a nyerő.Ha ezt elküldöm, megérdeklődöm google barátomnál.

evianna | 2009. július 26. | 22:05:38

dzsamba, egyetértünk a lényegben, de szerintem, ha hülye egy szabály, akkor jogos a kibúvó (pl. nyelvvizsga lovári nyelvből).
itt ugyanis nem valamiféle elvont "értelmiségi" az érintett, hanem többek között óvónők, gyógypedagógusok, pedagógusok és andragógusok: jó lenne, ha beszélnének nyelveket, nekik lenne a legjobb, de a munkájuk során egyszerűen nem lesz rá szükségük!
még egy: egy vagy több idegen nyelvet az fog tudni beszélni, használni, aki nincs tele gátlásokkal, ez a nyelvvizsga-frász meg a legjobb módja annak, hogy azok kialakuljanak, hogy a nyelvtanulás valami félelmetes megpróbáltatás legyen.
én támogatom a szülők kezdeményezését!

dzsamba | 2009. július 26. | 21:30:39

A kiművelt emberfők mennyisége ...
a NEMZET hatalma


na a kiművelést lazítják, akik az iskolai követelmébnyek feleslegességét hangoztatják...

dzsamba | 2009. július 26. | 21:28:17

igaz, hogy a cikk a felsőfokú végzettségűek nyelvvizsgájáról szól, de többen érintették a szakiskolai képzést és a szakközépiskolában tanulókat, akik a többségét jelentik a felnövekvő nemzedéknek....

SIRALMAS az odajáró diákok tanuláshoz való viszonya, ami ebben a cikkben is fellelhető, igaz már az EGYETEMISTÁK részéről.
az iskolai követelményeket törvényben határozzák
meg.
akik nem tesznek eleget a törvényi előírásoknak az ne keresse a kibúvót!

Sajnos országunkban össznépi játék a kibúvók megtalálása: hogy mást ne mondjak: a közúti közlekedés szabályai...
mi 1 ilyen ország vagyunk...

Minorkavidor | 2009. július 26. | 17:14:34

Tisztelt anglia51!
Azt hiszem, félreértettél engem! Csak arra próbáltam rávilágítani, hogy „nyelvi ügyben” egy új „középkor” jön létre. Akkor a latin és (keleti területeken) a görög volt a linqua franca most meg az angol. Talán nem is helyes középkorról beszélni, hiszen a latin Róma felemelkedésétől i.e. 200-től i.sz..1600/1700-ig játszott fontos szerepet. Azaz 1800-1900 évig!
Magam is sajnálattal konstatálom, hogy a nemzeti (helyi) nyelvek 300-400 évig tartó nagy korszaka véget ér, de ez van.
Én is szeretem a magyar irodalmat . Nekem jó tanáraim voltak, ők még az elejétől a végéig megtanították a Himnuszt és a Szózatot (nem csak az első versszakokat), valamint sok más verset jeles költőinktől.
DE! Sajnos lényegesen több információhoz jutok még nemzeti történelmünk fontos kérdéseiről angolul, mint magyarul. Erre hadd mondjak egy példát: az osztrák-magyar hadseregről kerestem anyagot, találtam is a világháború című honlapon, csakhogy angolul.
A fentiek miatt tettem fel az általam is provokatívnak tartott kérdéseket, felvetéseket.

anglia51 | 2009. július 26. | 16:06:58

Minorkavidor! Szent meggyőződésem, hogy kell az idegen nyelv! No de nem kéne előbb megtanulni anyanyelven írni-olvasni? Lehet, rosszul értelmeztem, akkor bocsi, de: milyen hülye kérdés: "szükség van-e olyan kis nyelvekre, mint a magyar?"!!!!! Valóban provokatív és egyben felháborító kérdés! Lehet, kell nyelveket tanulni, de úgy gondolom, magyarnak a magyar a legfontosabb! Nem vagyok jobbos, semmilyen pártnak tagja, csak az keserít el, hogy egyre kevesebb "erő" jut a világ egyik legszebb, egyik legnehezebb nyelvére: A MAGYARRA!

Minorkavidor | 2009. július 26. | 15:34:51

Tisztelt medve1942!

Csak azért kérdeztem. hogy érvényesek még Bessenyei György szavai, mert eszembe ötlöttek a gimnázium 2. osztályában tanultak. Ekkor a középkor volt soron és nagy hangsúllyal beszélt történelemtanárnőnk a latin meghatározó szerepéről. A latint szépirodalomtól kezdve a diplomáciáig mindenütt használták. Ez volt a korszak közvetítő nyelve. Provokatv kérdés: szükség van-e olyan kis nyelvekre mint a magyar? Nem kellene-e már általánostól bevezetni a két nyelvű oktatást (magyar és egy idegen nyelv), majd középiskolától kezdve (beleértve a szakiskolákat is) áttérni a két idegen nyelvű képzésre ( az egyik idegen nyelv az általánosban tanult -angol- és másik idegen nyelv)?

Tisztelettel
Minorkavidor

anglia51 | 2009. július 26. | 15:10:41

Én úgy fogalmaznék: hülye, aki nem tanul, HA MÓDJA, LEHETŐSÉGE van! De köztudott, hogy egy nyelvvizsga nem két forint, és nem minden szülő tudja zsebből finanszírozni. Akinek megfelelő helyre van diplomája, miért ne kezdhetne ott dolgozni, és menet közben leteheti a nyelvvizsgát! Hány egyszerű szülőnek van kiemelkedő képességű gyereke, de nincs anyagi háttér az amúgy is megterhelő oktatás mellett a nyelvvizsgára?!!! Van ismerősöm 3 diplomával, nyelvvizsgával, mégis kínlódik, egyik munkahelyet a másikra cseréli, mert sehol sem kell. Ezt elérheti vki nyelvvizsga nélkül is, mínusz néhány százezer Ft-tal. Miért kell ez az erőlködés?

xq180 | 2009. július 26. | 14:19:44

Hihetetlen, de manapság minden betanított irodai munkára elvárás, hogy idegen nyelvet kell beszélnie a leendő dolgozónak. Sőt nemárt ha van diplomája is. Elvárások azok vannak, de fizetés sajnos édes kevés! Ma már ott tartunk, hogy a képesítések és az árak EU szintűek, de a bérezés az nagyon karcsú maradt! Sokan letagadják, a második diplomájukat, hogy munkához juthassanak! A mai fiatalok elkápráztatják a különböző csilli-villi ajánlatok, egyből mindenki manager akar lenni! Aztán amikor kikerülnek az álláspiacra koppannak egy jó nagyot. Magyarországon, ha egy jó szakember akarsz lenni, nem nyelveket kell tanulni, hanem a szakmát és dolgozni! Találkozott mostanában valaki olyan asztalossal aki azonnal elvállalt neki bármilyen munkát? Nem! Sokféle szakmából hiány van! Mindenki jogász akar lenni, vagy egyéb himihumi isoklában választ egy hasonló himihumi szakot. Majd lediplomázik, utána meg sír, hogy nem talál állást!
Olvastam, hogy a jelenleg orvosi diplomára várók közül szinte 80% külföldön szeretne dolgozni. Ennek így semmi értelme.

evianna | 2009. július 26. | 13:45:11

nielle | 2009. július 26. | 11:57:18

köszönöm - ez egy aranybánya! látom, szeptember 1-től változik, de a fő dolgokat legalább tudjuk. nagyon hálás vagyok!

reszegenisjozan1 | 2009. július 26. | 13:27:32

Moderálási alapelvek- komment törölve -

damil | 2009. július 26. | 13:15:40

Csak sajnos a miért, miértjének, miértjére könnyebb idegességgel reagálni, mint türelmesen tudatlanságunk miatti szégyenünket leplezve idegesen elzavarnai melegebb égtályakra. Na ez jó hülye mondatra sikeredett!

Ebből is látszik, talán egyetemen a magyar nyelv ismeretét is számon kellene kérni, különös tekintettel a médiaszakosokra. A "szátorok" számára is a szilikon mell csupán egyik feltétele lenne a mikrofon megkaparintásának. A vetkőzés mellett követelmény lehetne még, hogy ne lógjon ki a szájukból a kapanyél!

damil | 2009. július 26. | 13:08:30

reszegenisjozan1 | 2009. július 26. | 12:48:02

"Bár azt is írtam, hogy ennek meg kell teremteni a feltételeit is."
Odáig egyet értek, hogy ne legyen kötelező a nyelvvizsga. De a feltételeket max középiskoláig gondolom kötelező feltételként biztosítandónak. Egyetemen szerintem bizonyos tantárgyakat már idegen nyelven kell előadni, így aki le tud vizsgázni természetesen idegen nyelven, egyben nyelvismerettel is rendelkezik. Jobb ma egy nyelvismeret, mint holnap 10 nyelvvizsgabizonyítvány!
Semmit nem lehet, de különösen nyelvet nem lehet motiválatlanul tanulni. A gyerekenek különösen óvodás korban meg van a motivációjuk, nyitottságuk mindenre. A titok csupán abban rejlik, ne vedd el a gyerekek természetes kíváncsiságát, tudásszomját. Csak sajnos a miért, miértjének, miértjére könnyebb idegességgel reagálni, mint türelmesen tudatlanságunk miatti szégyenünket leplezve idegesen elzavarnai melegebb égtályakra. Egyszóval akiben nincs motiváció az egyetemen, az ne járjon egyetemre. Aki nem bírja a vért látni ne menjen sebésznek, aki nem tud számolni ne menjen fizikusnak csupán a pénz miatt. Aki pedig nem szeret tanulni, vagy a képességei nem olyanok, azokból még lehet nagyon boldog iparos, kereskedő, gazda, stb.

Battus | 2009. július 26. | 12:55:04

Kiváló reakció a szülői szervezet felvetésére, akik az elmúlt időben elfeledkeznek arról, hogy nem csak nyögvenyelősen tanuló fiatalok ülnek az iskolapadban, hanem olyanok is akik szívesen képzik magukat és vannak céljaik, amiért áldozat is hajlandóak hozni. Nem arra várnak, hogy huszonévesen még mindig anyuci és apuci döntse el, hogy ő milyen áron kapjon diplomát, hanem teszi a dolgát, mert van célja.
Egyébként abszolút egyetértek azzal, hogy a nyelvvizsgát már a középiskolában meg lehetne szerezni - 12 év után -.A gyermekem iskolájában az érettségizők 80 százalékának legalább egy! nyelvvizsgája már meg volt.

reszegenisjozan1 | 2009. július 26. | 12:48:02

Moderálási alapelvek- komment törölve -

balumedve | 2009. július 26. | 12:37:19

Humorból komolyra fordítva a szót szerintem azt minden gondolkozásra képes homo sapiens talán felismeri ha tükröt tart maga előtt, hogy a XXI. század elején alapkövetelmény egy életen át tartó tanulás a gyorsan változó, egyben egyre szűkülő világunk alakulásának, eredményeinek tárgyi/nyelvi megértése érdekében.
A vissza a kőbaltához irányzat sajnos szép számmal létező, konzervatív értékrendű képviselői csak igen kiűrült fejjel vetemedhetnek a fentiek tagadására. A hülyeség persze állampolgári jog, érdekes mennyien nem szégyenlik.

reszegenisjozan1 | 2009. július 26. | 12:34:58

Moderálási alapelvek- komment törölve -

reszegenisjozan1 | 2009. július 26. | 12:27:30

Moderálási alapelvek- komment törölve -

almasi84 | 2009. július 26. | 12:13:25

Én is csak azt tudom mondani, hogy na végre! Már más fórumon és más cikk mellé is beírtam, hogy ennyi erővel szaltóhoz is köthetnék a diploma megszerzését. Nem azt mondom ugyanakkor, hogy ne tanuljunk nyelveket, mert valóban szükség van rá de ezt mindenki saját jól felfogott érdekéből tegye. Ebben a formában csak a nyelviskoláknak és a nyelvtanároknak (természetesen teljesen érthetően használják ki a keresletet, nem az ő hibájuk) kiváló üzlet.

nielle | 2009. július 26. | 11:57:18

A részletes szabályozás megtalálható itt:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=99700100.kor
A 45. paragrafusban van az idegen nyelvekkel kapcsolatos rész.

Egyébként az Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjeinek való megfelelés nagyjából így néz ki:
középszintű érettségi = A2-B1 szint
emelt szintű érettségi = B2 szint

Az emelt szintű tehát 60 % fölött átváltható középfokúra (B2), 40-59 % között pedig alapfokúra (B1).

Walter | 2009. július 26. | 11:48:15

Nagyon tetszik a cikk,"fején találja a szöget".Különösen a befejező gondolatok hatásosak.Igen....Mindannyian érintve vagyunk.Értve vagyunk?Persze nem egyenlők az esélyek,a diplomáért dolgozni kell,egy nyelvvizsgáért is sok áldozatot kell hozni,de így van jól.Bár az valóban igaz,hogy nem ártana már középiskolákban is biztosítani a sokkal több,alaposabb nyelvoktatást általánosságban,hogy a hátrányoshelyzetű családok gyerekei is-akiknek esélyük sincs megfizetni a méregdrága magántanárokat- legalább több eséllyel indulhassanak neki az életnek,mint amire predesztinálva vannak lehetőségeikből adódóan.

evianna | 2009. július 26. | 11:33:24

kösz, nielle!
mondjuk, ez nem kristálytiszta az OKM oldalán - ez tényleg nagyon bikkfanyelv, nem beszélve arról, hogy a nyelvvizsga-besorolásokkal (Europass szerint, B1, B2 és C1) köszönőviszonyban sincs.
mindenesetre most legalább kezdem kapiskálni (jövőre mi is érdekeltek leszünk)

nielle | 2009. július 26. | 11:10:47

medve1942: idegen nyelvből kell tenni az érettségi vizsgát, nem "nyelven" :) Idegen nyelvű érettségire egyéb tantárgyakból (matematika, történelem, stb.) azok kötelesek, akik kéttannyelvű gimnáziumban tanultak.

nielle | 2009. július 26. | 11:07:22

Bemutatkozásképp: nyelvtanár vagyok, két idegen nyelvet tanítok 20 éve.

2005-ös bevezetése óta a kétszintű érettségi vizsga idegen nyelvből azt jelenti, hogy ha az emelt szintű érettségi vizsgát a jelölt legalább 60 %-osra teljesítette, akkor az egyenértékű egy középfokú C típusú nyelvvizsgával az adott idegen nyelvből. Pontosan az volt a cél ezzel, hogy lehetővé tegyék a kevésbé jómódú diákok számára is a nyelvvizsga megszerzését.

A középszintű (szerencsétlen az elnevezése, inkább alapszintűnek kéne mondani) érettségi viszont nem egyenértékű semmilyen nyelvvizsgával, illetve tkp. az alapfokú szintjén mozog, de nem lehet vele nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.

Idegen nyelvből bárki tehet emelt szintű érettségi vizsgát, nem követelmény, hogy előtte fakultációra vagy emelt óraszámú csoportba járjon. Tehát elvileg minden szorgalmas diák számra adott a lehetőség. Persze tanulni kell hozzá, az nyilvánvaló.
Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy idegen nyelvből emelt szintűre csak azok vállalkoznak, akiknek a továbbtanulásánál ez előírás, feltétel, tehát ha nyelv szakra jelentkezik (anglisztika, germanisztika, stb.)

medve1942 | 2009. július 26. | 10:40:32

Kellőképp megfontoltan fordítgatva hivatalos bikkfanyelvről magyarra, nekem az evianne által idézett szöveg azt jelenti, hogy az idegen nyelvből (vagy nyelven? nem mindegy!) tett érettségi az állami nyelvvizsgával egyenértékű. Visszaemlékszem 1966-ra, amikor idegen nyelvből mefgkaptuk tanári diplománkat. Akkor azt mondták, ez feljogosít arra, hogy állami nyelvvizsgát vezessünk, vizsgáztassunk, a vizsgázó tudásfokát minősítsük, de számunkra legleljebb a közpfokúval egyenértékű, és azzal sem automatikusan.
Ráadásul a szatíraíró egy igen fontos kérdést fejteget: nem mindegy, hogy milyen nyelvről van szó, eszperanto, lovari stb. vagy angol-amerikai.

evianna | 2009. július 26. | 10:00:17

visszatérve az alapkérdésre (a nyelvvizsga megkövetelése), véletlenül láttam ezt az OM honlapján:
"Sikeresen befejezett érettségi vizsga esetén az idegennyelvi érettségi vizsga, az érettségi vizsgaszabályzatról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti vizsgaeredménye az államilag elismert nyelvvizsgával, az elért vizsgaeredményt igazoló érettségi bizonyítvány pedig az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű."
elég frissnek tűnik: 2009. március 3.: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=630&ctag=articlelist&articleID=2005&iid=1

ezek szerint érettségizni kell abból a nyelvből és annyi?

Mucius Scaevola | 2009. július 26. | 09:43:28

Moderálási alapelvek- komment törölve -

elemzo | 2009. július 26. | 09:40:58

Azt felesleges vitatni, hogy egy jó nyelvtudás az bizony kitűnő és hasznos dolog.
A nyelvtudáshoz vezető út viszont tömegoktatásnál nem biztos hogy hatékony a jelenlegi rendszerben.
A diplomások egy jó része, szerintem 80%-a, sosem kerül olyan helyzetbe a turizmuson kívül, hogy használná is a nyelvet.
Helyes út lehetne a külföldi nyelvtanulás intézményes támogatása, mondjuk 30-50% díjtámogatással.
A mostani rendszer drága, nem hatékony, tehát refomra szorul.

Pld. egy csinos német lánytól két hónap alatt többet tanultam mint a gimnáziumban 2 év alatt, mert volt motiváció, a németórán tanultakhoz meg nem, mert unalmas hülye témák voltak.

Ösztönözni kellene a nyelvterületeken végzett diákmunkát, profi szervezetek bevonásával, a kinti tanévek teljesítését, nyári táborokat, stb.
Gyermekeim kéttannyelvű iskolába járnak, 15 évesen angol középfokút tettek le, stb. de hol van ez még a munkavállaláshoz szükséges nyelvtudáshoz (informatikus vagyok).
Javaslat:
Egész egyszerűen a diákhitelhez hasonlóan kellene kezelni a dolgot, az állam adjon hitelt a nyelvtanuláshoz annak aki kéri (a nyelvóra legyen fizetős elvi szinten, és opcionális) majd aki nem teljesíti a vizsgákat az fizesse vissza a teljes összeget. Így akit nem érdekel a dolog, az foglalkozzon azzal amivel akar, pld. tanuljon mást, és ne tartsa vissza a többieket az órán való motiválatlan ökörködéseivel, és vigye el a tanár idejét feleslegesen.

Én mint adófizető, nem szivesen adok pénzt egy olyan ember taníttatásához, akit ez az egész nem érdekel, és a pénz értelmetlenül kerül felhasználásra.
Az adómat ne osztogassa senki elvi alapon, mert milyen szép az ha sok ember tud 20 szót, és egy turistát sem tud útbaigazítani soha.

medve1942 | 2009. július 26. | 09:36:20

"Ezek szerint már nem érvényesek Bessenyei György által leírtak: "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem."" Szerintem érvényes. Kell az anyanyelven kialakított szaknyelv is - töprengeni, kombinálni -, meg a nemzetközi szaknyelv is - kommunikálni.
Az előbbi Bessenyei korában még szinte csírájában sem létezett, 1800 után kezdték kialakítani a nyelvújítók és természettudósok, orvosok. Ötleteik legnagyobb része elfelejtődott, de pl. a "rovar" megmaradt. Az utóbbi akkortájt a latin volt, és KÖZVETVE ma is az. Persze, az angol az, de ha pl. a számítástechnika angol szókincsét megnézzük, az entertől save-ig szinte mind latin jövevényszó.
Nem akarok céget reklámozni, de a legpraktikusabb beszerzések egyike az előfizetéssel már havi 6 euróból megoldható babylon 8 szótár- és lexikonprogram. Persze, a fordítógépek úgy használják a szótárat, hogy az első előfordulást nézik, egy gépi fordítást értelemszerűen tovább kell "igazi magyarra" fordítani.

Macilaci12 | 2009. július 26. | 05:44:59

Moderálási alapelvek- komment törölve -

atilla66 | 2009. július 26. | 03:35:21

Moderálási alapelvek- komment törölve -

straniero | 2009. július 25. | 23:24:35

medve1942 | 2009. július 25. | 22:57:07

Igen, szóval Skandináviában másképp megy. Ott kicsi kortól kezdve az ember folyamatosan hallja az angol nyelvet. Hollandiában és Belgium flamand részén is találkoztam nagyon sokszor azzal a jelenséggel, hogy a TV-ben egy csomó minden angolul megy, hollandul feliratozva. Nem csak egy-egy műsor nagy ritkán, hanem mindennap. És már kicsi kortól mindennapos a találkozó az angol nyelvvel. Persze a helyzeti előny is világos (germán nyelvcsalád), a finneket kivéve.

Még Magyarországon is régebben rengeteg sok film ment legalább a moziban feliratosan, hogy legalább ott hallhassa a nyelvet a nagyérdemű... bár gyanítom, hogy nem ez volt az elsőrangú cél. Nem csak angolul, de németül, franciául, etc. is voltak filmek. Ez sajnos egyre kevésbé van így.

A másik, amire sokan nem is gondolnak: Magyarul nehéz helyesen írni. És ez tömegjelenség egyébként. Franciául is nehéz a helyesírás egyébként. Még az anyanyelvieknek is. A franciák a saját filmjeiket sokszor feliratozzák. Magyarországon ez nincs így. Pedig jót tenne... nem lenne muszáj folyamatosan olvasni, mert nem is erre van kitalálva. De rögzülne a helyesírás tudat alatt is... hogy legalább a saját nyelvét helyesen tudja a magyar.

Diplomát nem adnék nyelvvizsga nélkül. A mi nyelvünk nem egy divatnyelv / világnyelv. Szép nyelv, jó nyelv, de nem elég a mai világban. Ez a realitás.

medve1942 | 2009. július 25. | 22:57:07

Amikor egy német vagy egy skandináv helyzetét nézzük a praktikusan már használható angol (kb. kétezer szó amerikai változata + egészen minimális nyelvtan) elsajátítása szempontjából, ne felejtsük el, hogy a germán vagy a neolatin nyelvek beszélői hatalmas helyzeti előnyben vannak... A "turáni" anyanyelvűek viszont hátrányban. Elég jól tudok németül, mert ez volt az egyik szakom, és rengeteget olvasok, illetve chattelek, ettől valójában nagyobb a "művelt" szókincsem, mint egy átlagnémeté, viszont a nyelvtanban sose vagyok teljesen biztos. Ha balamelyik beszélgetőpartnerem észreveszi ezt az ellentmondást, azt szoktam válaszolni, hogy egy magyarnak németül megtanulni semmivel sem könnyebb, mint egy németnek törökül. Ez igen hatásos válasz a mai Németországban.
Ettől függetlenül, a finnek általában jól tudnak angolul - ott úgy tanítják nekik az iskolában, mint egykor nekünk az oroszt. Csak épp nem úgy tanulják.

bo-56 | 2009. július 25. | 21:35:51

Javasolnaám, kezdjük a magyar nyelv elsajátításával! Van ugyebár egy súlyos, megoldandó probléma: a diplomához nyelvvizsgát követelnek, ámde úgy mondják a Felháborodott Szülők Egyesületében, hogy ehhez az egyetem nem biztosít kellő feltételeket. Idegen nyelven ezt a problémát úgy szokták orvosolni, hogy követelik: biztosítsanak kellő színvonalú nyelvoktatást ehhez az egyetemeken. Magyar nyelven a megoldás így hangzik: nehogy mán ezzel basztassák a kölköt, tessék a követelményt eltörölni, nem lehet elvárni, hogy a gyerek ilyet megtanuljon, diplomát ingyen és tanulás nélkül mindenkinek garantált vezéri fizetéssel mindhalálig!

Erről szólt a cikk, szerintem brilliánsan. Egyetlen kifogásom van csak ellene. Hogy képzeli a szerző, hogy akár csak 100 Ft-tal is fizetőssé tehető a diploma megszerzése, mikor a nép bölcsen elvetette ezt?!! Tudjuk ám, hogy az ilyen simlis dolgokkal akarják becsempészni, hogy aztán kizsigereljék az amúgyi száz sebből vérző, megnyomorított (középosztályi) nemzetet! Szerző monnyon le!

Minorkavidor | 2009. július 25. | 21:17:23

Ezek szerent már nem érvényes Bessenyei György által leírtak: "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.". A fenti adézet az 1778-ban megjelent Mgyarság című röpiratból származik, melyet Bécsben adtak ki.

1kritikus | 2009. július 25. | 18:55:57

Nefelejcs
Az egyetistáknak elvileg már boldogulni kellene az addig elsajátítottak alapján idegen nyelvû újságokkal, tv-csatornák napi híreivel egyedül is. Már ha megvan rá az igényük, amit a fenti szabadidôs elfoglaltságok észrevétlenül is továbbfejlesztenek.

Nefelejcs | 2009. július 25. | 17:41:16

Gyerekek, azért nagyon ne búsuljunk, nem nekünk van ezzel egyedül problémánk. Én Svájcot és Franciaországot ismerem - itt is gond a nyelvtanulás, keveredik a presztízskérdés a praktikummal, és nem jutnak dűlőre ugyanúgy, mint mi. Nagy pénzeket fordítanak nyelvtanításra, és úgy jön ki a gyerek, ahogy nálunk. Ők is keresik a módszert, és Skandinávia felé tekintgetnek.
Az előnyük annyi, hogy mégiscsak világnyelv az övék, ha nem is az angol, hanem a német, francia.
És azt sem hallgatnám el, hogy a képzés (egyetemen is) itt is katasztrofális. Lehetne napokig vitatkozni az okokról.

Villon | 2009. július 25. | 17:32:07

25 eve elek amerikaban.
A vallalatnal ahol dolgozom, szoba elegyedtem egy fiatalemberrel,
aki mint utolag kiderult nemet egyetemista, csak a nyari szunidore
kerult ide. Fel ora alatt jottem ra, hogy nem is beszeli "olyan jol"
az angol nyelvet. Nem ket perc vagy ot perc alatt! Ezen el lehetne gondolkozni.

celtic | 2009. július 25. | 16:49:12

Egyetemen tanítok. Van némi tapasztalatom a hallgatókról. Az a helyzet, hogy sem ők, sem (ezek szerint) a szülők nem fogják fel, hogy a munkaidő 40 óra egy héten mindenkinek, aki elmúlt 18. Egy nyelvvizsga a probléma? Tényleg, minek kell az?. Csak a végzett hallgatóknak majd nem kell panaszkodnak, hogy nem kapnak zsíros munkát, mert azt ugye megkapja néhány szerncsétlen, aki le tud fordítnai idegennyelvű szövegeket. Jött már állásajánlat végzett mérnököknek Dubaiból is. Feltétel: FLUENT ENGLISH! Apu meg anyu gondolkodjon inkább azon, hogy szemefényének a fesztivál belépő helyett vegyen könyvet. Nem olyan gond ez, csak néhány évet kellene tanulni (BSc 3-4 év), azután meg lehet kényelmesen élni. Csőd ez az egész téma.

medve1942 | 2009. július 25. | 16:44:40

Németh László halálos komolysággal fejtette ki annak idején, hogy a magyar lélektől távol áll a humorérzék. A kommentekből ítélve alighanem igaza volt. Nagyon keveseknek tűnt fel, hogy a cikk se nem álláspont, se nem vélemény, hanem szatíra, amely többek közt a "mozgalmár szülőkről" szól.
A nyelvtudás és a nyelvvizsga valóban két, merőben különböző fogalom. De ez külön kérdés. Lehetne különböző szintű nyelvvizsgákat kiírni, például olyat, ami külföldi környezetben való folyamatos tartózkodásra (ösztönfíj) készít elő, vagy olyat, ami szakirodalomhasználat képességére készít elő (pl. tudományos cikkrezümék fordítása megadott idő alatt, minőségellenőtzéssel). Csak egy példa...
1953-ban a Nagy Imre-i fordulat után kezdtem angolul tanulni, ötödikben - az igazgató akkor mert először külön angolt indítani az iskolában, amolyan "Old Mac Dolnald had a farm..." színvonalon. Anyám elújságolta munkahelyén, mire iratkoztam be. Jólelkű, de nagyon "munkáskáder" típusú főnöknője volt, tágra nyitotta a szemét: "De elvtársnő, csak nem az amerikaiak bejövetelére vársz?"
Anyám azonnal kapcsolt, hogy hol él. Teljesen komolyan azt mondta: "Már hogy várnék... De... hírszerző talán nem kell?"
Innen indultunk.

Virág elvtárs s.k. | 2009. július 25. | 16:23:12

Aki tanul, az hülye...de aki nem tanul, az az is marad!

Virág elvtárs
s.k.

krtek2 | 2009. július 25. | 15:40:56

Én is angolt tanítok.
Nem értek egyet a diploma nyelvvizsgához kötésével, bár - részben - ebből élek. Nem csak a nyelvtudás lenne fontos. Én speciel értékeltem volna, ha főiskolán/egyetemen 1-2 félév (mondjuk) munkajogot hallgathattunk volna; hasznos lenne elhelyezkedéshez.
Csak attól, h fel tudja mutatni a papírt, még senki nem fogja tudni felhasználni a jórészt angol nyelvű szakirodalmat. A dolog egyszerű: aki saját jól felfogott érdekében megtanul rendesen idegen nyelven, az bizonyos (!) pozíciókban/beosztásokban ennek élvezni fogja az előnyeit. Aki nem, hát nem. Egyéni szocprobléma.
Nem utolsó sorban: sokkal hatékonyabb lenne a nyelvoktatás (mindenhol), ha nem kellene motiválatlan diákokra pazarolni a drága időt, akik legszívesebben egész máshol lennének. Akkor azok, akik önként ott vannak, sokkal hamarabb szerezhetnének hosszabb távon használható, valódi nyelvtudást.
Talán nem értéktelenedne el a nyelvvizsga sem.

Terminátor | 2009. július 25. | 15:06:35

Jártam több nyelvtanfolyamra (kezdő angol, német) és szerettem őket. Nem kényszerből, mert nem akarok vizsgázni. Általában jó a hangulat, hasonló tudású tanulók, fiatal, jó tanárok még anyanyelvű is volt, de tudott magyarul. Az iskolában nem szerettem az oroszt, a németet igen. A szakmák oktatásáról viszont nagyon rossz a véleményem. Jártam egy hegesztő tanfolyamra a munkaügyi központ szervezésében: 1 évig tartott, rengeteg felesleges, megterhelő, unalmas elméleti ismerettel. Az acélgyártástól, matematika (fúj), hihetetlen sok elmélet , (pszihológus is volt) ami csak arra volt jó hogy a tanárok pénzt kereshessenek. Aztán a gyakorlat nem állt másból mint a vizsgára való felkészülésből (8 mm.-es lemez hegesztése). Az életben ezt kell legritkábban csinálni, legtöbbször vékony lemezekkel dolgoznak. A szakmai oktatók csak a vizsgadarabra koncentrálnak. Csinálj egy „remeket” aztán menjél sorsodra. De a többi szakma oktatása is katasztrófa.

dublin | 2009. július 25. | 14:56:10

angoltanár vagyok ... nagyon sok hozzászólással egyetértek, és néhánnyal nem ... én mindig azt mondom a tanítványaimnak, hogy az angol nem tantárgy, ne úgy kezeljék ... a tankönyv csak kiindulási pont, anglul mindenütt lehet tanulni, egyszerűen a mai világban fel lehet szedni ... az óráimhoz minden forrást igénybe veszek .. internetes házi, zenét kell hallgatni, és a filmeket angolul nézzük, angol felirattal .. ugyanis így hatékony ... viszont ha egészen kicsi korban valóban odaültetjük a gyerekeket az angol nyelvű rajzfilmek elé, egy idő után valóban megértik .. és ez meg is marad bennük ... plusz nem vagyok ellene a normális tartalmú interaktív számítógépes játékoknak ... azok a tanítványaim, akik ilyenekkel foglalkoznak, sokkal jobban beszélnek angolul és jobb a szókincsük ... ami viszont igaz, nagyon sok kollégám nem elég nyitott arra, hogy a világ kínálta lehetősgekkel az iskolában éljen ... ezért működnek hatékonyabban a nyelviskolák .. ott kisebb csoportokban, nem tantárgyi keretek között, sokkal szabadabb órkat lehet tartani ... a nyelvvizsgáról meg az a véleményem, hogy ez az egész vizsga-dolog csak Magyarországon létezik ... ezért van az, hogy áterőlködik egy csomó ember a nyelvvizsgán, mert kell a papír .. a tanulási fázisban el is veszik a kedvét magától a nyelvtudás és nyelvtanulás jó hangulatától ... viszont a mai Magyarországon nem tartunk még ott, hogy csak úgy, a nyelvtudást papír nélkül komolyan vegyék ... pedig nagyon sokan beszélnek nyelveket anélkül, hogy egy ... néha ... ostoba teszten átmentek volna ... ugyanis nagy különbség van az élő nyelv és a nyelvvizsgafeladatok között ...

apóka | 2009. július 25. | 14:48:14

A fiatal azt látja, hogy nem érdemes tanulni. Az úgynevezett celebek, a Valóvilágosok, a prostik, tolvajok és a Győzi félék milyen jól élnek. És nem tanultak. Ma ez az etalon és a példakép.

jani83 | 2009. július 25. | 14:38:13

Moderálási alapelvek- komment törölve -

ashlynn | 2009. július 25. | 13:50:17

Érdekes, hogy a már említett finnek és skandinávok többsége használhatóan meg bírja tanulni az angolt, ezt magam is tapasztaltam, ebből viszont az következik, hogy - mivel nem hinném, mi magyarok bénábbak vagyunk-, a tanítási módszerekkel és óraszámmal lehet a baj. És bizony számít a feliratozás is, egy magyar gyerek különben hol hallaná a napi, aktuális beszélt nyelvet? Akik meg azt mondják, hogy egy értelmiséginek nincs szüksége idegen nyelv(ek) ismeretére, hát, azok nem tudják, mi a különbség a diploma puszta megszerzése és az értelmiségi lét között! De mondjuk a felsőoktatás felhígítása ezt eredményezi: no name főiskolák ontják a gyorstalpalóval egyenértékű, semmire nem jó diplomával ellátott ifjakat, akik magyarul se tudnak szinte beszélni, mert pl. szóbeli vizsgájuk aztán nincs egy sem, különben nem tudnák futószalagon vizsgáztatni a millió hallgatót. :( Az igazán jó egyetemeken és főiskolákon kívül elég szomorú ma a felsőoktatás, nyelvvizsga ide vagy oda.

1kritikus | 2009. július 25. | 13:24:57

Terminátor | 2009. július 25. | 12:40:35

Amit írtál, az a butaság. Amirôl én írtam, az kipróbált módszer, és mûködik!

silenthill1 | 2009. július 25. | 13:15:04

A kormányzatnál tessék lobbizni ezügyben, végülis nekik van erre ráhatásuk. Nálunk tavaly törölték el a kötelező második nyelvvizsgát, nyilván nem a minisztérium tudomása nélkül...

tölgyes | 2009. július 25. | 13:04:49

Moderálási alapelvek- komment törölve -

kiki78 | 2009. július 25. | 12:50:43

Még mielőtt leírom véleményemet elöljáróban annyit magamról, hogy négy nyelven beszélek. Ezek közül van olyan, amit idegen nyelvi környezetben sajátítottam el és van, amit iskolapadban. A szülők „mozgalma” egy nagyon érdekes és fontos problémára hívja fel a figyelmet. Nevezetesen a nyelv(nem)tudásra. Véleményem szerint mindkét oldalnak van igazságtartalma. A szülőknek abban, hogy egy szakma elsajátítását nem feltétlenül kellene nyelvvizsgához kötni, hisz vannak, akik a munkájukhoz egyáltalán nem használják. Az ellentábornak pedig abban, hogy egy értelmiséginek illik legalább egy idegen nyelven tudnia. Szerintem, ami ma Magyarországon nyelvtanítás címen zajlik, az egy vicc. Ehhez még hozzájárul az is, hogy környezetünk sem serkenti a nyelvtudás elsajátítását. Az iskolában az idegen nyelvet ugyan olyan módszerekkel oktatják, mint a többi tárgyat. Heti két-három órában 30 fős osztályokban. A gyerek csak ritkán szólal meg, általában feleléskor, akkor is nyelvtant, meg szavakat kérnek rajta számon. Aztán, amikor vége van az órának, magyarul tanulja a többi tárgyat, magyarul beszél a tanáraival, barátaival, szüleivel és amikor bekapcsolja a tévét, vagy elmegy moziba, akkor is magyar hangot hall (hála neked szinkron). Aztán valahogy felkészül nyelvvizsgára, valamilyen szintre eljut, megvan a nyelvvizsga (sok különóra, meg plusz pénz). Nyelvvizsga a fiókban. Főiskolai évek alatt a tantárgyak magyarul, de a papír megvan, így kap diplomát, de az idegen nyelven 3-5 évig meg sem szólal. Elmegy állásinterjúra, mert sok munkához előírnak nyelvtudást, de neki van papírja és úgy gondolja, hogy tudása is (már ha magabiztos), aztán az állásinterjún meg csak makog. Persze nem veszik fel.
Úgy gondolom, hogy a nyelvekkel kapcsolatos gondolkodásmódunkat kellene megváltoztatni. Ki kell alakítani egy stratégiát, eszközöket és forrásokat kell rendelni hozzá. A gyerekeket már óvodában meg lehet ismertetni játékos formában egy idegen nyelvvel. (Személy szerint az angolt preferálom, lévén világnyelv). Általános iskolában kis csoportokban minden évfolyamon oktatni kell (minden nap). Középiskolában már a szaknyelvet oktatnám és a szakmai tárgyakat idegen nyelven, a gimnáziumban bizonyos tárgyakat idegen nyelven. A felsőoktatásban szintén. Meg lehetne szüntetni a szinkronizálást, elég a feliratozás, meg olcsóbb is. Preferálom, hogy minél többen menjenek külföldre, pár hónapra, esetleg évre, mert idegen nyelvi környezetben lehet még tovább csiszolni a nyelvtudást.
Ha végigmegyünk ezen az úton, akkor majd itt is megtörténhet az, ami tőlünk nyugatra: Az utcaseprő is eligazítást tud adni turistáknak.
Addig meg marad a makogás.

Terminátor | 2009. július 25. | 12:40:35

Attól még senki nem fog angolul tudni hogy angol nyevű adót néz a tévében, akár napi 16 órát, ez nagy butaság.

evianna | 2009. július 25. | 12:39:18

én azokkal értek egyet (pl. anna!) akik azt kifogásolják, hogy a nyelvvizsga-papírt kérik, az a fontos, nem a nyelvtudás.

megjegyzem, ha az egyetemi oktatók rendelkeznének a megfelelő nyelvtudással, akkor simán előírhatnák valamelyik szaktárgyból egy idegen nyelven a vizsgát. de hány olyan egyetemi oktatónk van, aki képes lenne erre?

dzsamba | 2009. július 25. | 12:35:08

nagyon leragadtatok a nyelvtanulásnál...

talán a cím is sokatmondó...nem a felsőfoku végzettségűek voltak az irigyelt emberek az elmúlt 50 év első 40 évében...
mostanra kezd kibontakozni az irigység a kivételezett réteg iránt, de túlnyomó többségük az említett időszakot külföldön töltötte szülei révén,s mostb meglovagolták a konjuktúrát...

szerintem nagyon kevés az olyan ember az "irigyeltek " között, akik az elmúlt 50 évben idehaza próbáltak meg érvényesülni...
bízom benne többen megértik amit mondani szerettem volna...

merhaba canim | 2009. július 25. | 12:28:27

1kritikusnak nagyon is igaza van!A hozzáállással itt óriási problémák vannak,nem csak a nyelvtanulás terén.Az a tanuló,aki magyar irodalom szakra jelentkezik,és amikor a felvételin Hemingwayre terelődik a szó,csak néz bután,mert még nem hallott róla,nem csak a nyelvtanulásra alkalmatlan,de a lébecoláson kívűl mindenre!És ilyeneknek a tanulását finanszírozzák az én adómból!

1kritikus | 2009. július 25. | 12:21:14

Anjou | 2009. július 25. | 09:04:44

"nem csak a diszlexiások nem képesek elsajátítani egy idegen nyelvet, hanem a szegény családok gyermekei."

Tv minden családban van, az alapcsomagokban is van idegen nyelvû csatorna. Tessék a gyerekeket négy-öt éves koruktól kezdve vasárnap reggelente leültetni a rajzfilmek elé, s egy év múlva legalább a felét értik annak, ami ott elhangzik.

"Tehát nyelvtanár vagy tanfolyam kell. Ehhez pedig rengeteg pénz."

A fentiek szerint egyik sem kell hozzá, csak odafigyelés, hogy a gyerek elsajátítson valamilyen idegen nyelvet. Lehet kapni idegen nyelvû gyerekfilmeket is, csak be kell tenni a lejátszóba. Az elônye, hogy többször is megnézhetô, s egyre többet fog belôle érteni a csemete.

Idegen nyelvet egyébként nem tanulni kell, hanem befogadni. Aki ezt képes felfogni, annak nem lesz problémája az idegen nyelvvel. A gondolkodása is fejlôdik, mert minden idegen nyelv elsajátítása fejleszti a logikai és az asszociációs készséget. Hogy a kreatív gondolkodás diplomás embereknek mekkora segítség a pályájuk során, talán nem kell külön ecsetelni.

merhaba canim | 2009. július 25. | 12:20:46

Szerintem az is sokat segítene, ha a filmeket nem szinkronizálnák magyarra.Nem csak a nyelvtanulásban,de akár olvasni,szöveget értelmezni is megtanulnának szép reményű gyermekeink.Magyar felirat,és slussz.Biztos nem én vagyok az első,akinek ez megfordult a fejében,illetékes helyeken is felmerült az ötlet bizonyára.De akkor miért nem valósult meg eddig?

anna | 2009. július 25. | 12:12:41

A szülőknek igaza van. Ugyanis nem a nyelvtudást kérik számon, hanem a nyelvvizsgát. Akinek szüksége van a nyelvtudásra, majd megszerzi. Például a gimnáziumban. A felsőfokú nyelvi érettségi abszolut megfelel a nyelvvizsga kritériumainak. Csak hát ez nem nyújt megélhetést a nyelvvizsgáztatóknak.

Én hat nyelven beszélek, nyelvvizsgám egyikből sincsen. Sokáig éltem Nyugat-Európában - a nyelvtudásomból. Soha nem kértek papírt, csak ellenőrizték, hogy valóban tudom-e, amit tudok.

Amikor Magyarországra jöttem, meg akartam pályázni egy állást, amely minden kritériumának megfeleltem. Csak éppen nyelvvizsga bizonyítványom nem volt. Felvilágosítottak, hogy mivel ez egy közalkalmazotti állás lett volna, nem teszek eleget a szigorú formai előírásoknak és ezért semmi sanszom nincsen. Aki megkapta az állást, az ugyan meg sem tud szólalni semmilyen idegen nyelven, de van nyelvvizsgája - és nyugdíjas állása.

Én továbbra is a nyelvtudásomból élek, és eszembe sem jut a pénzemet nyelvvizsgára költeni

Englishgirl | 2009. július 25. | 11:59:52

Értem én az iróniát, de a cikk hangneme valóban felháborító. Főleg, mert a saját bőrömön tapasztalom a nyelvtanulási kötelezettség értelmetlenségét. Két dolgot szeretnék elmondani, bár ezt külön-külön már megfogalmazták mások előttem, én viszont a saját tapasztalatommal tudom alátámasztani.
15 éve dolgozom egy munkahelyen és időközben szükségessé vált a diploma megszerzése, nyelvtudásra azonban eddig sem volt semmi szükség a munkámhoz és ezután sem lesz. Nem is akármilyen nyelvvizsgához van kötve a diplomám megszerzése, középfokú C típusú szakmai nyelvvizsgát kell szereznem. Munka mellett, levelezőn végeztem a főiskolát, két éve államvizsgáztam. Főiskola alatt is tanultam a nyelvet, de komolyabban a befejezése óta tudok vele foglalkozni, de még így sem tudom, mennyi idő múlva tudok szert tenni akkora tudásra, hogy neki merjek vágni a nyelvvizsgának. Annak a nyelvvizsgának, ami csupán egy nyavalyás papír lesz, amit betehetek a fiókba, mert azután, hogy bemutattam a főiskolának, a büdös életben nem lesz rá szükségem. Mindemellett komoly százezreket ki kell adnom érte, holott a főiskolát sem állami támogatással, hanem igen szép összegű tandíj befizetése ellenében végeztem el.
Maximálisan egyetértek OldTrikerrel abban, hogy ha már kötelező a diplomához a nyelvvizsga, akkor vegyék be a felsőoktatási intézmények a tantárgyak közé. Oktassák a nyelvet az egyetemeken, főiskolákon és vizsgáztassanak is belőle helyben, ne kelljen plusz időt és főleg pénzt pazarolni rá. A középiskolai érettségit pl. nyugodtan elismerhetnék automatikusan alapfokú nyelvvizsgának, hiszen elvileg kb. ott van a szint, vagy ha nincs, akkor oktassák úgy a középiskolában a nyelvet, hogy ott legyen.
Még egy dolgot említenék. A felsőoktatási intézményekben nem egyformák a követelmények a nyelvvizsgát illetően. Van ahol elég az alapfokú nyelvvizsga, máshol nem. Van ahol elfogadják a lovári és az eszperantó nyelvet, máshol nem. Ez sem tűnik igazságosnak. Persze mondhatják, hogy miért nem mentem ilyen helyre tanulni. De most tegyem ettől függővé, hogy egyébként mit tanulnék?

Hammada Fleet | 2009. július 25. | 11:53:46

"nemistudom | 2009. július 25. | 10:22:57
Nefelecsnek igaza van. A cikk tartalma szerintem is rendben van, a formája és nyelvezete azonban kétségeket keltő"
Igazad van, nemistudom, erről a témáról csak sokkal trágárabbul lehetne hitelesen beszélni. Azért, mert - ahogy sary leírja fínom úri modorában - itt az egész oktatás elzülléséről van szó, ezen belül par excellence az egyetemi oktatás elzülléséről. Egy vidéki egyetemi városban élek és bár több mint tíz éve nem tanítok, szoros kapcsolatom van az alma materral. Szívszorító látni, hogyan züllik és slamposodik el az egyetem néhány kiskirály vezetése alatt, akiknek kizárólag a saját zseniális agymenésük meléktermékei a fontosak (no meg a pénz, mármint a sajátjuk). A szokásjog és az erkölcsök sárba tiprása, a versenyhelyzetek eliminálása, a sztárolt ügyeletes üdvöskék futtatása, a pályázati pénzek manipulatív lenyúlása - ez a magyar felsőoktatás. Meg a hallgatói önkormányzat, a kemény könyökű de sokkal kevésbé kemény seggű ifjú titánok gyakorlóterepe.

sary | 2009. július 25. | 10:51:58

Pontosítanám a cikk címét: Aki a mai magyar oktatásban tanul az hülye marad.
Mi a gazdaságunkban az alapoktatástól a doktorandusz képzéséig foglalkozunk fiatatlokkal.
A helyzet taragikus. Az általános iskolából korepetálásra járó gyerekek

töbsége az öt-hatodik osztály elvégzése után is analfabéta.
Az agrár felsőoktatási intézményeket úgy végzik el a halgatók ,hogy semmilyen gyakorlai képzésen leszámítva a külföldi alibi lébecolást nem részesülnek.
Az egyetemisták többsége nem is tudja mért azt a szakot végzi amire jár ,vgy azazl azt sem tudja mit fog kezdeni.

A nyevtudásuk mivel többségének az anyagiak megszerzésén kívül más nincs a szervójában primitív gondola nélküli.

A nyelvoktatás Magyarországon hihetetlen alacsony szinvonalú.

Az agrár egyetemisták 99% soha nem hallott Vergilius Georgikumáról.

Ennek az országnak az egyikk legszükebb potenciálja a humánanyagforrásának primitiv szintje,mely egyben végzetét is jelenti.

Az érvényesülésnél nincs versenyhelyzet csak a kapcsolat meg a nyevcsapások számaval növelt gátlástalanság számít.

Magyarország problémáját saját humánanyagforrásbó már nem képes megoldani csak külső humánanyag betelepítése fogja a hihetetlen kedvező lehetőségeit kiaknázni.
A amyar lakosság még kiszolgáló bérrabszolgaságra is csak részben alkalmas.

OldTriker | 2009. július 25. | 10:44:53

A diploma nyelvvizsgához kötésével az a legnagyobb probléma, hogy miközben az egyetemre bejutásnak nem feltétele a nyelvtudás, de a diplomának igen, az egyetemek nem oktatnak idegen nyelvet. A diáknak magánúton, sok pénzért, egyetemi feladatai (heti 40 óra, félévenként 7-10 vizsga) mellett kellene nyelvet tanulnia. Ez egyszerűen erkölcstelen!!
Az oktatásban egyetlen jól kereső réteg van: a nyelviskolák. A jelenlegi rendszer csak és kizárólag az ő érdeküket szolgálja!
Ha nyelvvizsgához kötjük a diplomát, adjanak az egyetemek nyelvi képzést! Tandíjmentesen, tantervbe illesztve! És akkor megszűnik a Lusta Szülők problémája.

crystalface | 2009. július 25. | 10:27:09

Sajnos a szülők egy része nem tudja mit jelent egy idegen nyelvet elsajátítani és azt a mindennapokban használni. Sokan azt hiszik hogy a nyelvtanulás olyan mint a szorzótábla, bemagolja a gyerek és utána élete végéig tudja.

nemistudom | 2009. július 25. | 10:22:57

Nefelecsnek igaza van. A cikk tartalma szerintem is rendben van, a formája és nyelvezete azonban kétségeket keltő.
De ha a tartalmára koncentrálunk: a nyelvtanulás szükséges és nem hagyható ki a számításból az, hogy nem a magyar a világnyelv.
Teljesen félrevisz az a gondolatsor, amely a reformkori Magyarország németnyelvűsége és a magyar nyelv gyarapodása és államnyelvvé válása, illetve a mai kori helyzet között vonna párhuzamot.
Ma a magyar nyelvet ismerjük, műveljük és tanuljuk az iskolában. De nem tudunk megmozdulni már a szomszédban sem vele, s a jelentősebb szakművek, de még a gépleírások is, mind angolul vagy németül elérthetőek.
Meg kell tanulni egy-két idegen nyelvet, hogy elboldoguljunk a világban. Ezt nem vitatható tény.

ronyo | 2009. július 25. | 10:13:33

Talán, ha nyelvtanár lennék, akkor én is azt mondanám, hogy minden érettségihez legyen kötelező egy középfokú nyelvvizsga. Nem, inkább 3! :-)
Azt viszont elutasítom, hogy aki a "hivatalos" véleménnyel szemben meg meri fogalmazni a saját álláspontját, azt azonnal mindenféle hátsó szándékkal, lustasággal, elmaradottsággal vádolják, ezáltal törekedve rá, hogy elértéktelenítsék érveit. Ez hozzászólásban is észrevehető, és a cikk cinikus hangvétele is ezzen a nyomon jár... brrrr...

zeni | 2009. július 25. | 10:09:11

Régen olvastam ilyen jó cikket, minden szavával egyetértek!
Szégyellem durva lelkem, de a nyelvezetével kapcsolatban sem "hördültem fel" sőt kifejezetten tetszett, végre egy egyértelmű félreérthetelen fogalmazás.
Szerintem az úrnak meg kellene próbálkozni a törvényszövegezéssel is, hátha lennének egyértelmű, félremagyarázhatlan és ezért betartható törvényeink!

Sitsu | 2009. július 25. | 10:07:19

Ronyo, akármennyire is gáz, a legtöbb szakterületen a legújabb szakmai anyagok nem magyarul vannak, hanem pl angolul. Még egy községi fogorvostól is elvárható, hogy naprakész legyen a szaktudása és folyamatosan továbbképezze magát. Ezt úgy, hogy csak magyarul tud nem fogja tudni megtenni.

zoli | 2009. július 25. | 10:06:34

Csak egyet tévedtél, nem "ebben az országban" hanem az egész világon.

Sitsu | 2009. július 25. | 10:03:25

1. Ezt a cikket nem kéne élből azonnal hirtelen átsorolni a vélemény rovatba??

2. "...ne basztassák már a tanulóifjúságot azzal a kurva nyelvvizsgával is az egyetemen, éppen elég bajuk van a többi rohadék tantárggyal..." --- ilyet még a vélemények rovatba se légyszi! Először tanulj meg fogalmazni, utána írjál!

ronyo | 2009. július 25. | 10:02:00

Nagyon sok diák erőszakként éli meg a nyelvtanítást. A szakmájuk érdekli őket, annak fogásait érdeklődve tanulják, hiszen abból szeretnének megélni Magyarországon. Ahol magyarul beszélünk. A nyelvtanulás viszont nem az erősségük, nem áll rá az agyuk, csak kínlódnak a papírért, amelynek a megszerzése után, nyelvhasználat híján gyorsan és eredményesen felejtik el az idegen nyelvet.
Nem vagyok nyelvtanulás ellenes, de azt nem értem, miért köbe vésett alaptézis, hogy mindenáron szükséges a nyelvtanulás minden szakmában. Pl. egy községi háziorvos remekül boldogul nélküle, szerintem. És legalább itthon praktizál. Azzal, hogy minden diplomához megköveteljük, csak növeljük a külföldön boldogulást keresők számát. Pl. 10 végzős orvosból 9!
Tovább megyek. Ha mindenki megtanul angolul, akkor minek a magyar? És akkor magyarok maradunk?
Persze ez távoli szélsőség, de volt már Magyarországon ilyen világ. A 18. században a városainkban alig lehetett hallani magyar szót. Mindenki németül beszélt, akkor éppen az volt a vélemény formáló értelmiség szándéka, hogy a magyar nyelvet kell újra teremteni, egységesíteni, hogy azzal teremtsünk közösséget. Lehet, hogy száz év múlva a történelem ismételni fogja önmagát?

xy1942 | 2009. július 25. | 09:43:45

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Nefelejcs | 2009. július 25. | 09:41:01

Jóemberek, akik hozzám írtak.
Nyelvtanár lennék...Beszélek három nyelven, plusz értek még egyen. A gyerekeim háromnyelvűek, a negyediket tanulják, pedig ált. iskolába járnak. Mindezt annak köszönhető, hogy a férjem anno beszélt angolul. Értem én, mit akar a cikk, csak nem tartom jónak a módot, ahogy el akarja hitetni.
Irigylem a finneket, skandinávokat, ők már kisgyerek-kortól nyomatják a nyelvtanulást.
Talán így már jobban érthető, amit mondtam...

dzsamba | 2009. július 25. | 09:26:57

egyébként meg a Magyar Bálint 1993 óta ígéri, hogy az érettségihez ingyen nyelvvizsga és jogosítvány jár...

ez az idén cca 300 ezer forintomba került...

lényeglátó | 2009. július 25. | 09:16:47

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Anjou | 2009. július 25. | 09:12:25

Moderálási alapelvek- komment törölve -

dzsamba | 2009. július 25. | 09:05:54

az "OMBUCCMANN" már kitalálta, hogy a középiskolában akkor is lehet teljesíteni a tanév követelményeit,ha
nem jár iskolába a gyeró.....ezért nem kötelezhető évismétlésre

meg 14 tantárgyból lehet javítóvizsgát tenni...

Anjou | 2009. július 25. | 09:04:44

Moderálási alapelvek- komment törölve -

kunadam | 2009. július 25. | 09:02:58

Követeljék meg az érettségihez a nyelvvizsgát és meglátjuk mit szólnak hozzá a szülők. Pedig akkorra kell letenni, a diplomához kötés egy engedmény, mert van még +3-5 év.
És minden diplomás munkához illik nyelvet tuni.

László | 2009. július 25. | 09:01:34

Ki az iróniát nem ismeri fel ebben az írásban, annak nem csak az idegen nyelvek ismeretével van problémája. Egy igazán megfelelő írás annak a függvényében hogy egy agyonbutított országnak agyonbutított szülői, hogyan reagálnak egy olyan témára ami a mai felvilágosult országokban már nem is téma, hanem természetes dolog. Egyre több ország tért át arra a szisztémára az idegen nyelvekkel kapcsolatosan hogy már az általános iskolában legalább egy idegen nyelv kötelező. És itt nem a felsőoktatásról beszélek. Tulajdonképpen ez nem is megterhelés a gyerekek számára, mert már önmaguktól kíváncsiak rá hogy a kedvenc dalaik miről is szólnak. Ezért már maguktól, egymás között is, különösen az angol nyelv elsajátítása természetes. Éppen ezért sok európai ország már nem is az angol nyelvet-mint idegen nyelvet teszi kötelezővé a gyerekek számára, avval az indoklással hogy azt úgy is megtanulják. Már csak az érdeklődésükből kifolyólag is. Hogy melyik nyelvet tanulja a gyerek tulajdonképpen másodlagos kérdés. A fontos az hogy legalább egy idegen nyelven tudjon beszélni a gyerek ha befejezte az általános iskolát. Így nézve lehet csak igazán látni hogy mennyire elmaradottak vagyunk evvel a vitával az európai nemzeti közösséghez viszonyítva is. Ez egy olyan vita ami nem volna szabad hogy a vita tárgya legyen.

spartacus | 2009. július 25. | 08:35:44

"hogy attól még lehet valaki jó szakember Mucsaröcsögén, hogy nem beszél angolul."

Az a baj, hogy egyre kevesbe. A legtobb szakmaban az uj informaciok nem jelennek meg magyarul, vagy csak tobbeves kesessel.

Terminátor | 2009. július 25. | 08:17:40

Tanulni keserű, de a gyümölcse édes.

Nefelejcs | 2009. július 25. | 07:40:42

Nehéz hozzászólnom ehhez a cikkhez... Teljesen egyetértek a tartalmával, de visszautasítom a hangnemét. Kihozza belőlem az ellenkezést.
A nyelvtanulást nem az egyetemen kellene a diplomához kötni, hanem jóval előbb. Mondjuk az oviban. És valahol meg berzenkedik bennem egy hang, hogy attól még lehet valaki jó szakember Mucsaröcsögén, hogy nem beszél angolul.