Bajba kerülhet a reál középiskolai oktatás, ha a felvételi tendenciák így folytatódnak. Az idén ugyanis rendkívül kevés hallgatót vettek föl természettudományos tanári mesterképzésre. Kevesebbet - esetenként fele-harmadannyit -, mint ahányan például 2007-ben ilyen diplomát szereztek. (Korábban főiskolai és egyetemi szintű tanári okleveleket is kiadtak - előbbivel általános, utóbbival középiskolában lehet tanítani -, a bolognai rendszerben azonban már csak mesterfokozaton lehet tanári diplomát szerezni.)

Fizikatanári mesterszakra például összesen 42 hallgató került be, miközben két éve 60-an kaptak fizika szakos egyetemi szintű tanári diplomát. Kémia szakos tanárnak most 24 hallgató tanulhat; 2007-ben 45 diplomát adtak át. Biológiatanári szakra 59 hallgatót vettek föl az idén, két éve 145-en szereztek oklevelet, az informatikatanári szakon 194-en tanulhatnak, két éve 271 diplomát adtak ki. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke megjegyezte: ma már csak dupla tanári szakos diplomát adnak ki, de még nem összesítették, hogy a második szaknak mit választottak a hallgatók - ez még javíthat az arányokon.

Még siralmasabbá teszi viszont a képet, ha a felvételi létszámhoz a szokásos lemorzsolódási adatokat is hozzászámítjuk. Hiszen a hallgatóknak csupán a fele szerzi meg az előírt képzési időn belül a diplomáját. Épp ez az, ami miatt a mesterképzésekre általában véve is igen alacsony volt az érdeklődés az idén. Erre a fokozatra ugyanis vagy a korábbi rendszerben szerzett főiskolai diplomával, vagy a bolognai oktatásban abszolvált alapszintű oklevéllel lehet felvételt nyerni.

Márpedig a természettudományos, a műszaki és az informatikai képzésekben a három évvel ezelőtt beiratkozottaknak csak a 20 százaléka szerzett most alapdiplomát, holott az alapképzés itt hat szemeszter - tudtuk meg Bakonyi Lászlótól. Az ELTE-re például 2006-ban 153 hallgatót vettek föl fizika alapszakra, közülük 79-en jutottak el három év múlva a befejező évfolyamig, és 23-an szereztek diplomát. Mindezek függvényében nem véletlen, hogy a fizikatanári képzésekre fölvett hallgatók nagy része főiskolai oklevéllel és nem alapdiplomával érkezett.

- Más területeken a visszajelzések szerint valamivel jobbak a végzettségi arányok, de még ezeken is csupán a hallgatók 40-50 százaléka szerezte meg az alapdiplomát - közölte Bakonyi. A mesterképzéseknek így lényegében nem volt merítési bázisuk: a meghirdetett 21 700 támogatott férőhelyre mindössze 17 ezren jelentkeztek. Összességében (tehát a költségtérítéseseket is ide számítva) is mindössze 27746 hallgató jelentkezett, de csak a felük került be - szeptembertől mindössze 12221 hallgató tanulhat mesterképzésben.

Sokakat azért kellett elutasítani, mert nem is volt diplomájuk (februárban, amikor jelentkeztek, még azt hitték, lesz). Bakonyi László szerint volt ugyan olyan intézmény, amelyik alacsony teljesítmény miatt nem vett föl egy-egy jelentkezőt, de az elutasítások oka többnyire a diploma hiánya volt.

Bár korábban a harmincszázalékos továbbtanulási korláttal riogattak egyes szakértők (mesterfokozaton csak az évfolyam 30 százaléka tanulhat tovább), igazi felvételi verseny valójában nem volt; az elutasításoknak sehol nem volt oka a helyhiány. Sőt nappali tagozaton a meghirdetett képzések 53, részidős képzésben pedig a 27 százalékát jelentkező hiányában el sem tudták indítani. Így viszont rendkívül alacsony teljesítménnyel is be lehetett kerülni most a mesterszakokra. A felvételi teljesítményt itt - az alapképzéstől eltérően - egy 100 pontos rendszerben számolják, amelynek szempontrendszerét az intézmények állíthatják össze. A bekerüléshez mindenképpen szükség van egy korábban szerzett diplomára: többnyire ennek minősítését, a korábbi felsőoktatási teljesítményt, a szóbeli vagy az írásbeli felvételi vizsga eredményét veszik figyelembe, de írathatnak motivációs levelet is, tarthatnak szakmai alkalmassági vizsgát, és pluszpontokat is adnak a nyelvvizsgáért vagy a hátrányos helyzetért.

Mesterképzésben tehát nem hasonlíthatók össze az egyes intézmények ponthatárai (hiszen eltérő kritériumok alapján számolt pontokat vetnének össze), ugyanakkor sokatmondó adat, hogy mindössze egy helyen volt maximális, 100 pontos határ, ellenben támogatott képzésben két, költségtérítéses képzésben 27 szakra is be lehetett kerülni 1-24 közötti pontszámmal. A legtöbbször egyébként 50-74 pont között állapították meg a felvételi küszöböt.

Támogatott képzésben a legalacsonyabb ponthatárok épp két tanárszakon születtek: a Szegedi Tudományegyetemre informatikatanár szakra 22, az ELTE-re matematikatanár szakra 23 ponttal lehetett bejutni. - Ez rendkívül alacsony teljesítmény - mondja Bakonyi László -, ezt az eredményt egy kettes oklevéllel, szintén elégséges korábbi tanulmányi pontokkal, valamint egy, az alapfokú diplomához amúgy is kötelező nyelvvizsgával már el lehet érni.

Támogatott póthelyek még vannak

Tízezer, mesterszakra előirányzott, államilag támogatott férőhely - érdeklődés hiányában - lényegében "elveszett". Ezeket már csak költségtérítéses formában hirdethetik meg a pótfelvételire. Január óta azonban 47 új mesterszakot akkreditáltak, amelyeket pótfelvételin lehet meghirdetni, így összesen 1140 támogatott férőhely még várja "gazdáját" a mesterképzésben. Alapképzésben és felsőfokú szakképzésben viszont a pótfelvételin már csak költségtérítéses helyekre lehet majd pályázni. A pótfelvételire augusztus 10-ig kell jelentkezni: itt már csak egy szakot lehet megjelölni. (V. A. D.)

Kapcsolódó cikkek: Ütközőpontban az egyházi pénzek | Mesterséges, de hasznos | A 'nem ilyennek képzelt' rend | Szlovák tankönyveket fordítanak a magyar diákoknak | Azt kell fésülni, aki kócos