Az első "kísérleti" évfolyam kezdeti nehézségeiben, valamint az oktatási rendszer korábbi problémáinak továbbgyűrűzésében látják a lapunk által megkérdezett szakértők az idei mester szakos felvételik tragikus számainak okát. Az idén alig valamivel több mint 17 ezren pályáztak mesterszakra - holott csupán támogatott képzésben több mint 21 ezer hely volt -, mégis csak mintegy 12 ezren nyertek felvételt. Az elutasítások fő oka a továbbtanulás minimumfeltételeként megjelölt alapdiploma hiánya volt, helyhiány miatt viszont senkit nem utasítottak vissza. Valódi verseny a mesterhelyekért nem alakult ki - már kettes előtanulmányokkal is be lehetett kerülni -, tízezer, államilag támogatott férőhely "elveszett".

Brenner Koloman, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékáni megbízottja, aki a Bölcsészdékáni Kollégium megbízásából országosan is koordinálta a mesterszakok létesítését, nem von le messzemenő következtetéseket az adatokból, hiszen egy új rendszer első évfolyamáról van szó. A magyar felsőoktatás 2006-ban állt át a bolognai oktatási formára, amelyben általában hat szemeszter alatt alapdiplomát, további négy alatt pedig mesterdiplomát lehet szerezni. A 2006-ban beiratkozottaknak azonban csak a fele, természettudományos alapszakokon mindössze a 20 százaléka szerzett az idén oklevelet.

- A bolognai alapképzés három évébe sok szakterület megpróbálta belepréselni a korábbi egyetemi vagy főiskolai oktatás négy-öt évének ismeretanyagát - mondja Brenner Koloman. - Míg korábban a főiskolai tanárképzésben 90 kredittel lehetett négy év alatt diplomát szerezni, ma alapképzésben három év alatt 110 kreditet kell abszolválni. Brenner úgy véli, nagyon magas az oktatók és a diákok óraterhelése, és rendkívül sok vizsgát kell letenniük. A professzoroknak heti 10, a hallgatóknak heti 30 órájuk van, egy-egy vizsgaidőszakban 8-10-szer kell vizsgázniuk. Az alapképzés utolsó szemeszterében ehhez járul még a diplomamunka megírása és védése, illetve a mesterszakra történő felvételi - mindez három hét alatt. Az ELTE ezért azt javasolta a Magyar Rektori Konferenciának, hogy csökkentsék az oktatók és a hallgatók óraterhelését, a vizsgák számát, s kapjon nagyobb súlyt az év közbeni munka.

A felvételi adatok főleg a természettudományostanár-képzésben tragikusak, hiszen fizika-, biológia- vagy kémiatanári szakon fele-harmad annyian tanulhatnak most, mint ahányan a korábbi rendszerben ilyen szakon diplomát szereztek. Nagy részük ráadásul rendkívül alacsony teljesítménnyel érkezett.

- Ez nem újdonság, hiszen természettudományos képzésekre már évek óta rendkívül alacsony teljesítménnyel lehet bekerülni - emlékeztet Brenner Koloman. A kormány évek óta növeli a természettudományos keretszámot, ennek következtében kettes matematika- vagy fizikatudással is felvesznek diákokat, akiknek azután fölzárkóztató kurzusokat tartanak az egyetemen - mutat rá, hozzátéve: ez a jelenség gyűrűzik tovább a természettudományostanár-képzésbe.

Brenner Koloman mindezek ellenére úgy véli: a bolognai rendszer alapvetően jó, és választ ad majd a tömegoktatás problémáira. Jövőre a mesterképzés be tudja tölteni valódi funkcióját: erősebb szelekció lesz, hiszen 2010-ben két-háromszor ennyien felvételizhetnek. Ekkor feltehetően végeznek ugyanis majd azok is, akik az idén nem tudtak, s hozzájuk csatlakozik a 2007-es évfolyam.

Hogy a hiba nem a bolognai rendszerben keresendő, azzal egyetért Polónyi István oktatáskutató is, aki az idei felvételi adatokat szintén a kezdeti nehézségeknek tudja be: a 2006-os induló évfolyam a nyelvvizsga hiánya, illetve a kreditrendszer miatt nem szerzett időben diplomát. Ő is a mesterfokra jelentkezők számának növekedésével számol. - A bolognai rendszert egy elavult egyetemi struktúrára húzták rá, ami akadályozza a minőségi képzést, és kihat a mesterszakra jelentkezők teljesítményére is - véli, hozzátéve: nem azt tanítjuk, amire szükség volna, hanem azt, amire van kapacitás.

Az oktatáskutató rámutatott: évtizedes probléma, hogy tanárképzésre a legrosszabb teljesítményű diákok kerülnek be. Ennek oka a pedagóguspálya alulértékeltsége. Fizikatanári szakra pedig már évek óta az egyik legalacsonyabb pontszámmal lehet bejutni. - Méghozzá azért - mondja -, mert már az általános és a középiskolában megutáltatják a diákokkal a reáltárgyakat. Ez gyűrűzik tovább a felsőoktatásba, majd onnan a tanárok révén vissza a közoktatásba és így tovább. A jelenség az oktatáskutató szerint tehát nem újdonság, de a mesterszakos felvételik révén most még szembetűnőbb. Megjegyezte: különböző ösztöndíjakkal vonzóbbá lehetne tenni a szaktanári pályát.

Polónyi szerint ugyanakkor nem fizika vagy kémia szakos, hanem általános természettudományos tanárokat kellene képezni. Ez lehetővé tenné a minőségi oktatást, a válogatást a jelentkezők között - biológia vagy kémia szakra többnyire jobb eredményekkel érkeznek a felvételizők -, ráadásul a végzettek jobb munkaerő-piaci esélyekkel is indulnának egy ilyen diplomával. Igaz, ez sok érdeket sértene, mert azonnal megkérdőjeleződne számos fizika vagy kémia tanszék önállóságának létjogosultsága.

Kapcsolódó cikkek: NASA-ösztöndíjas a fiatal magyar kutató | Képmentő 95.: Könyvtár a Múzeumban | Bölcsészkari mesterkedés | Szenzációs fotók az ELTE-n | ELTE-siker a nemzetközi matekversenyen