alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. február
11. szombat

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Meggyógyulni veszélyes?

Sokan inkább a rokkantságot választják a rehabilitáció helyett

Orvosok egyre többször találkoznak azzal a jelenséggel, hogy a várólistán lévő beteg a gyógyulást jelentő műtét halasztását kéri. Úgy ítélik meg, hogy rokkantként nagyobb biztonságra számíthatnak, mintha ismét a munkaerőpiacon kéne versenyezniük.

Danó Anna| Népszabadság| 2009. október 24. |14 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

beje | 2009. október 25. | 20:33:46

Kicsit azért rövidebb volna az a várólista, ha pénzért, kapcsolatért nem lehetne mindent sort megkerülni a legtöbb helyen.

misoer | 2009. október 25. | 15:59:08

Az egeszsegugyunk es tarsadalmunk lassan kezd hasonlitani az amerikai-ra. Amig van allasa az embernek es egeszseges, addig minden ok, de abban a pillanatban, hogy munkanelkulive valik vagy netan beteg LE VAN IRVA. Ez teljesen SICKO: http://www.apotheka.sk/article/340/sicko

mobil11 | 2009. október 25. | 06:21:24

Moderálási alapelvek- komment törölve -

mobil11 | 2009. október 25. | 06:16:17

Moderálási alapelvek- komment törölve -

kovacsi | 2009. október 24. | 19:19:43

Nem minden rokkant csaló, és nem minden orvos az (nem a szemmel láthatoan fogyatékkal élőkre gondolok), de a többség!

Csil | 2009. október 24. | 15:32:12

Moderálási alapelvek- komment törölve -

öregfiu | 2009. október 24. | 14:40:23

idáig az orvosok azért siránkoztak,hogy nincs pénz és
ezért kénytelenek műtéteket elhalasztani.
most egy okos újító kitalálta,hogy a beteg nem akar meggyógyulni
ezután ezért marad el a műtét.
nagyon ügyes.ma úgyis nagy divat hülyének nézni az állampolgárokat.

Azabaj | 2009. október 24. | 13:37:43

Rokkantnyugdíj+közgyógyellátás+ilyen-olyan kompenzáció=bolond lenne munkát keresni!A többség 2-3 évente megjelenik orvosi igazolásért,aztán telesirja a világot,ha már nem éri el a kivánt százalékot.Arról nem is beszélve,hogy többségük feketén dolgozik!

ivory | 2009. október 24. | 13:27:50

tooop | 2009. október 24. | 09:24:25
Amiket vázol nagyon szomorú sorsok, de ez nem rokkantsági kérdés, hanem szociális. Rendet kell tenni, hogy tisztán lássuk, ki az aki szegény, és ki az aki rokkant.
Athlay | 2009. október 24. | 10:43:44
A statisztika sajnos igaz, és én sem óhajtom a szuper bruttóm 60+%-át befizetni az állami újraelosztásba csak azért, mert sokan szegények, mert akkor én is szegény leszek, és az nem fair, mert én legalább küzdök. (Az ént be lehet helyettesíteni azzal a 168.000 emberrel aki az SZJA 30%-át befizeti)

szundaram | 2009. október 24. | 13:24:43

Azt az oldalát nem is vesszük a tételnek, hogy ha három évet vár valaki egy műtétre, az alatt gyakorlatilag bele is halhat abba, hogy nem műtik meg. Akár.

Athlay | 2009. október 24. | 10:43:44

Épp itt az ideje rendet vágni. Felháborító, hogy magyarországon 800.000 rokkantnyugdíjas van, szlovákiában meg (ami fele akkora ország) 10.000.
Nálunk is kb százezer ember lehet tényleg rokkant, a többi trükköző és csaló.
Én ezeknek egy fillért sem adnék, álljanak végre a saját lábukra, tanuljanak, keressenek munkát, ha meg erre képtelenek, akkor így jártak.

Én nem akarok az adómból lusta láblógatókat támogatni a jövőben.

tooop | 2009. október 24. | 09:24:25

Ma az orvosi bizottságok - ha van az embernek kettő keze és lába - akkor olyan százalékot állapítanak meg, hogy ne kerüljön a páciens egyik ellátási forma közé se be. Pl: Eddig 67%-s, felülvizsgálat után már csak 45%-s (így már nem jár ellátás), majd fellebbezés után ugyan azokból az orvosi szakvéleménykből már csak 27%-t állapítottak meg. Most bíróságon az ügy, de visszautalják ugyan azok az orvosok elé, akik már egyszer így döntöttek. Vajon most hogy fognak dönteni?! Egyértelmű - varjú a hollónak...!
Aki nem látta még az ilyen felülvizsgálatokon folyó eseményeket, az nem is hiszi el, hogy mi van jelenleg! A folyosón síró, zokogó 45-55 éves nők, akiket ha alkalmasnak nyílvánítanak, esélyük sincs, hogy valamit is tudjanak kezdeni magukkal vidéken! A teljes létbizonytalanságba taszítják őket - állítom, hogy utasításra, nem meggyőződésből. Ez az érem másik oldala! (Pl.: 33 ezres város 4100 regisztrált munkanélkülivel.)A "bizottság" elméletileg három orvosból áll, de a valóságban egy orvos és egy asszisztens (aki gépír) van bent, majd a végén három orvos aláírja a jegyzőkönyvet - mint bizottság!
A döntési helyzetben lévő Urak (Pesten) el sem tudják képzelni, hogy vidéken a 40-50 ezres nyugdíj a létet jelenti!
Ez a magyar pillanatnyi valóság, csak kár, hogy csak az egyik oldalt (a hivatalosat) hallgatják meg, közlik le!

gcsillaga | 2009. október 24. | 09:12:12

Ez ijesztő!!!!
Fél év amíg kiderül, hogy szükség van-e műtétre???? Előfordul, hogy 3 év amíg valaki a műtétre időpontot kap????? Kiszámolta már valaki, hogy ez a három év mennyi pénz betegnek és a társadalombiztosításnak?

A rehabilitációs járadékért pedig azt is vállalni kell, hogy hosszú "támogatási folyamatba" lép be a munkavállaló, elmegy képzésekre, amiket számára biztosít EU-s pénzből biztosít a Munkaügyi Központ. Tartottam ilyen képzéseket. Volt, hogy ott lett rosszul valaki, mert nem bírta az ülést, volt, hogy sétáltak, a padon feküdtek, felpolcolt lábbal próbálták kibírni a 4 órás képzési időt. A hátrányos helyzetű kicsiny településeken, tanyáról bejárok esetén az egészségkárosodáson kívül az is baj, hogy nincs munkalehetőség, csak a mezőgazdaságban, HA egyáltalán. Senki nem fogja felvinni őket, mert munkahelyteremtésről a program (TÁMOP 1.1.1.) valahogy elfeledkezett. Hiába adnak az alkalmazásukra 100%-os támogatást, nem lettek népszerűbbek a munkaerőpiacon!
A hetvenezren felüli átlagjuttatásban pedig azok is benne vannak, akik 27.000 Ft-ot kapnak az államtól! Negyvenegynehány év tisztességes és kemény munka után!
Miről beszélünk????

vamacs | 2009. október 24. | 06:30:34

Mi lesz azokkal az emberekkel, akiket rehabilitációra alkalmasnak találtak, megvonták a rokkantnyugdijukat, de rehabilitációs járadékot nem kapnak? Például azért, mert özvegyek. A törvényalkotó nem állt a helyzet magaslatán...

A várólisták tették nyilvánvalóvá, hogy a gyógyulás néha egzisztenciálisan kifejezetten veszélyes - hangzott el az Ybl-klub minapi konferenciáján, ahol közgazdászok, szakértők, intézetvezetők beszéltek arról: sok vagy kevés pénzt költ-e az állam az egészségügyre.

Az Országos Gerincgyógyászati Központ várólistáján lévő 545 betegből eddig 154-en kérték a súlyos fájdalmaiktól megszabadító műtét elhalasztását. Egyikük a műtét időpontjáig már három évet eltöltött a várólistán. Ez idő alatt fél évig táppénzen volt, aztán rokkantosították. Ha megműtik, mi marad számára? Korábbi munkahelyét bizonyosan elveszítette, s ha gyógyultan nem találna munkát, akkor sorban kell állnia majd az önkormányzatnál a rokkantsági ellátásnál alacsonyabb összegű szociális segélyét. Ha a műtét halogatását választja, akkor meglehetősen sokat szenved majd a fájdalmaitól, de nyerhet újabb három évet.

E jelenséget Varga Péter Pál, a gerincgyógyászati központ vezetője a forráshiánnyal magyarázza. A pénzhiány miatt legalább 15 hetet kell várni, mire a mozgásszervi panaszai miatt a beteg egyáltalán eljut az intézet ambulanciájára, majd további hat hét a képalkotó diagnosztikai vizsgálat, vagyis csaknem fél évre van szükség ahhoz, hogy kiderüljön egyáltalán, hogy szükséges-e a műtét. Aztán további három év következik, mire a várólistáról a műtőasztalra kerülhet. A gerincgyógyász szerint ez idő alatt a társadalombiztosítás - a rokkantsági ellátást nem számolva - 1,8 millió forintot költött már a betegre, miközben a teljes gyógyulást jelentő műtét átlagos költsége 917 ezer forint. Az orvos szerint ez a spórolás "embertelen, orvosilag értelmezhetetlen, gazdaságilag irracionális".

Tavaly az aktív korúak közül 463 ezren kaptak rokkantsági ellátást, körülbelül 200 ezerrel többen, mint amennyi az uniós államok átlaga. Az új rokkantsági ellátást kapók 55 százaléka gerinc-, illetve derékfájás miatt szerez jogosultságot az ellátásra. Varga Péter Pál szerint a mozgásszervi betegek közül több ezren élhetnek ezzel a stratégiával, a műtétekre jelenleg is több tízezren várakoznak.

A jelenség - a munkanélküliség elől a rokkantnyugdíjba menekülés - nem ismeretlen a kormány előtt sem, igyekeznek is a kiskapukat elzárni. Januártól új szabályokat léptetnek életbe. Az idén már nemcsak az új igénylőknél, hanem a soros felülvizsgálatra érkezőknél is azt a módszert alkalmazzák, hogy nem az elveszített, hanem a megmaradt képességeket veszik górcső alá. Ha abból maradt annyi, amennyi elégnek bizonyulhat a rehabilitációhoz, akkor a teljes felépülésig, legfeljebb három évig a rokkantsági nyugdíj 120 százalékát kaphatja az illető úgynevezett rehabilitációs járadékként. (Ez átlagosan havonta 75 130 forint.)

- A korábbi, csaknem félmilliós rokkantsági nyugdíjas közül több mint húszezren bizonyultak rehabilitálhatónak - mondja Juhász Ferenc, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet főigazgatója. Juhász Ferenc hangsúlyozza: a rokkantsági ellátás feltétele az lesz, hogy a beteg valóban használja ki az orvosai által ajánlott terápiás lehetőségeket, máskülönben elveszíti a betegsége révén járó állami járadékokat.

Magyarul: ha beigazolódik, hogy a beteg, bár kapott lehetőséget az egészségét visszaállító műtétre, de nem élt vele, nem kap rokkantsági ellátást. Juhász Ferenc hozzáteszi: természetesen, ha a rehabilitáció után sem javul a beteg állapota, noha együttműködött és valamennyi, a gyógyulását segítő ellátást igénybe vette, akkor egy újabb vizsgálatot követően ismét rokkantsági ellátást kaphat. A munkaképességelbíráló bizottságok tisztánlátását segítheti, hogy a szakértői intézet megkapja az egészségbiztosítótól a felírt gyógyszerek és az igénybevett egészségügyi szolgáltatások listáját, ebből pedig lehet következtetni a betegség súlyosságára.

Ötmilliárd forint szociális foglalkoztatásra

A szociális intézményi foglalkoztatás támogatására ötmilliárd forintot biztosít 2010-ben a szaktárca. Erről állapodott meg csütörtökön a Szociális és Munkaügyi Minisztérium az Országos Fogyatékosügyi Tanáccsal (OFT). A pénzt pályázati úton nyerhetik el a szervezetek.

Az egyezség szerint a minisztérium vállalja, hogy az OFT két szakértőjével együttműködve törvénymódosítási javaslatot nyújt be a kormánynak, amelynek értelmében megszűnik a tízszázalékos tartalékképzési kötelezettség a civil fenntartású, tartós bentlakásos szociális intézmények - ide értve a lakóotthonokat is - számára 2010 első negyedévében. Továbbá lehetővé válik, hogy az eddig erre a célra befizetett összegeket visszafizetési kötelezettség nélkül használhassák fel.

A tárca a fogyatékos embereknek szociális szolgáltatást és szociális intézményi ellátást nyújtó civil fenntartók részére 426 millió forintot, valamint a lakóotthoni ellátás működési költségeinek kiegészítésére további 200 millió forintot biztosít pályázati úton - áll a közleményben.