alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. február
12. vasárnap

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Ki vesz kezébe ma könyvet?

A magyarok hatvan százaléka egyetlen könyvet sem olvas el egy év alatt. E jelenségről is könyvet írtak, Az olvasás védelmében címmel. Vajon ki olvassa majd el?

Szalai Anna| Népszabadság| 2010. február 25. |12 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

szundaram | 2010. február 26. | 14:07:49

Vajon összefüggésbe hozható-e mindez azzal a ténnyel, hogy a mai magyar társadalom értékítélete - az elmúlt 100 év skáláját figyelembe véve - ijesztően szélsőséges perifériákra tolódik?

Gondolok itt arra a jelenségre, hogy a "becsület", "igazság", "szeretet", "ellenfél", "barátság" és hasonló szavak idejétmúlt, egyre nevetségesebbé váló kifejezésekké alakulnak, sőt, majdhogynem a "lúzerség" szinonimáivá, míg a "hazug", "tolvaj", "csaló" kifejezések valódi jelentése valahogy tompulni látszik, s egyre inkább természetes, normális kontextusba vándorolnak a majd tízmillió adócsaló országában.

kékestető | 2010. február 25. | 21:42:46

Hát e cikkben felvetettekben van valami, de én attól félek, hogy a kiskoruk ( akár 1-2 évtől) óta számítógépen, net-en, ill. rajzfilmcsatornákon felnevelkedett gyerekek nagy részének én vihetek ilyen,meg olyan könyvet, ill., képregényt, a fenti eszközökkel szemben így is bajos eredményt elérni.
Ellenpélda: a 80-as években általános isk. felsőben mindenki nézte a Névtelen várat, a Sándor Mátyást, ill. pl. Eötvös József A falu jegyzőjét. És gyak. mindenkit lekötött, köztük a gyengébb fiútanulókat is.

kékestető | 2010. február 25. | 21:36:28

Hogy aktuális legyek: ezek fényében csodálkozunk, hogy ilyen a politika nálunk?
Max. 1-2 napig terjed az emberek memóriája.
Attól félek, hogy ez a 60 % egy szépített érték.

ingyenélő | 2010. február 25. | 15:33:05

A mai gyerekektől, fiataloktól nagyon távol állnak a klasszikus művek témái. Nem köti le őket, megváltozott az élet, nem kell ezen csodálkozni. Egyszerűen más, korszerűbb regényeket, novellákat kell a kezükbe adni. Szerintem az sem jó, hogy az iskolában időrend szerint tanulják az irodalmat. Az ókori, középkori nyelvezet pedig nagyon nehezen emészthető, érthető. Inkább a későbbi, számukra közelebbi, érthetőbb beszéddel kéne indítani, és később fokozatosan áttérni a nehezebb, gondolkodást igénylő művekre.

symran | 2010. február 25. | 15:19:06

Végül is "majdnem" mindegy hogy mit olvas az ember csak OLVASSON!!! Persze ez alól kivételek a kritikán aluli könyvek, újságok /pl Blikk és társai vagy a tucatszámra kapható Tiffany és barátnői/ de a lényeg hogy a fiatalok és idősebbek egyaránt ne süllyedjenek le addig hogy az információt csak emésztett állapotban a tévé előtt bámulva kapják meg /és ne csak ez legyen a "kikapcsolódás/, hanem igenis "dolgozzanak meg" egy kicsit érte és HASZNÁLJÁK AZ AGYUKAT!!!!

komszomol | 2010. február 25. | 14:14:13

"Terminátor | 2010. február 25. | 12:49:51

Sok a nem odavaló kötelező olvasmány és a tananyag. Pl. Rómeó és Júlia, Jókai mór, Egri csillagok"

Persze a Rómeó és Júlia nem olvasmány, hanem dráma, az az állat, aki kitalálta, hogy elolvasni kell, nem megnézni.

Aki szerint viszont az Egri csillagok - történelmi kalandregény - nem érdekes, fordulatos, "nem emészthető" annak a szellemi színvonaláról lesújtó véleményem van. Az maradjon meg a hófehérkénél, meg a hét törpénél.

Hét-nyolc évesen olvastam, és képtelen voltam letenni, esténként úgy kellett kicsavarni a kezemből. Kb. 20-25-ször olvastam újra 40 év alatt.

Terminátor | 2010. február 25. | 12:49:51

Sok a nem odavaló kötelező olvasmány és a tananyag. Pl. Rómeó és Júlia, Jókai mór, Egri csillagok, Kőszívű ember, Odüsszeusz, egyéb emészthetetlen írások. Helyette lehetne pl. A zabhegyező, illetve szabadon választott.

JoGabor | 2010. február 25. | 12:24:57

Tavaly az egyik érettségi tétel volt véleményalkotás Spiró gondolatáról, miszerint nem ördögtől való a magyra klasszikusok modern átirata. De nem lehetett nyugodtan megbeszélni, mert azonnal jöttek a fanatikus hu-szittya tálibok nemzetárulózni meg zsidózni (ahogy szokták). Én a Lamb testvérek közismert Shakespeare-meséire hivatkoztam, amelyek egyáltalán nem szorították háttérbe a Mester zseniális műveit, sőt, világszerte kedvet teremtettek, részint az olvasásukra, részint színházi megismerésükhöz.
Értelmesen kellene megbeszélni a problémát.

FHajni | 2010. február 25. | 11:19:17

Örülök a téma újbóli felvetésének és izgalmas tárgyalásának, jó a cikk nagyon!
Én sokgyerekes szülőként sokszor örömmel látom a könyvtárba csapatosan érkező fiatalokat, akik utána órákig csendben olvasnak, persze, szüleik dettó:), még ebéd közben is.., szóval a szülői példa is fontos, nemcsak az iskolai..
Fűzfa Balázs tanár úr egy héttel korábban is írt már nekünk- Népszabadság- provokatív és gondolatébresztő meglátásokat, itt olvashatók: http://nol.hu/tud-tech/infovilag/20100215-hogyan_chatelne_romeo_es_julia_

a Pont Kiadó könyvbemutatója utáni előadásában pedig ezzel a Magyar Népmese- remix-szel szórakoztatta a közönséget, igazi szellemi -csemege, irodalmilag is értékes, de mindenesetre érdekes szófordulatokkal és humorral, doszt:)
http://www.youtube.com/comment_servlet?all_comments&v=WKhvq3G5leM&fromurl=/watch%3Fv%3DWKhvq3G5leM

Normális | 2010. február 25. | 10:23:38

Rengeteg könyvem van,pedig egyszerü melos voltam,és még manapság is vásároltam,az -Érdekes könyvek sorozatát,a Rieders-Digest-töl,nem olcso az igaz,de 4-darab regény van egy könyvben,és nagyon jók! És egészségesebb,mint a cigi,a pia,meg egyebek,azért tellett rá. Üdv.

symran | 2010. február 25. | 07:36:43

Ez jogos! De azert van mas lehetoseg is, pl a konyvtar /ami sokak szemeben idejet mult de ettol meg letezik/ vagy az antikvarium ahol a "normal" arak toredekeert lehet jo konyvet venni!

hunLár | 2010. február 25. | 07:12:56

Moderálási alapelvek- komment törölve -

A mai fiatalok már nem olvasnak eleget
Reviczky Zsolt A magyar iskola megtanít olvasni, majd rögtön el is veszi tőle a gyerek kedvét.A korai szövegértési felmérők, a kötelező olvasmányok évtizedes sémát követő kiválasztása, az ifjúság körében divatos szerzők iskolán kívül rekesztése, illetve az olvasókönyvek gyakorta életidegen szövegei inkább taszítanak, mint segítenek az olvasóvá válásban.

„Az olvasáshívők – vagyis azok, akik el sem tudják képzelni, hogy léteznek emberek, akik orcájukon szégyenpír nélkül mernek utcára lépni, ha nem olvasták a Bűn és Bűnhődést –egyre azon sajnálkoznak, hogy a mai fiatalok már nem olvasnak eleget. Ez a hozzállás azonban nagyon kevés a jövő megmentésére”, véli Fűzfa Balázs irodalomtörténész Az olvasás védelmében címmel a Pont Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötetben.

A Nyugat-magyarországi Egyetem docense nem kicsit provokatív felvetése szerint a szülők, tanárok képviselte –könyvre kondicionált – középgeneráció, illetve az új digitális nemzedék közötti „kiegyezés” felbomlóban van. Különösen a jelenlegi formája, amelyben az egyik fél elfogadni kénytelen egy erősen túlszabályozott, a kreativitást és az öntevékenységet majdnem teljességgel kizáró oktatási rendszer szabályait, míg a másik fél – hangsúlyos tisztelet a kivételnek – nem tesz semmit, mert félti az egzisztenciáját és a kényelmét. S miközben a felnőttek folytonosan szeretnék kiszakítani gyermeküket a playstation, a Twitter, a chatelés „dermesztő hidegéből”, átmentve őket Mikszáth, Móricz, Jókai értékteremtő világába – bár ott oldalakon keresztül csak a nádas susog –, elveszítjük a lehetőséget is, hogy elinduljon egy mélyebb beszélgetés. Ha nem szakadunk el végre az irodalomtörténeten alapuló magyartanítástól, akkor a tantárgy léte kérdőjeleződik meg –állítja Fűzfa Balázs.

Követendő példa éppenséggel lenne. A PISA-vizsgálatokban rendre kiemelkedően jól teljesítő finn diákok például rengeteg képregényt olvasnak szabadidejükben, míg az iskolában elsősorban a kortárs irodalommal ismerkednek. Csupán öszszevetésként: a magyar kötelező olvasmányok túlnyomó többsége több évtizeddel, esetleg évszázaddal korábban íródott.

– Vajon alkalmasak-e ezek a szépirodalmi művek az olvasás megszerettetésére? – kérdezi Józsa Krisztián, a Szegedi Tudományegyetem docense és Steklács János, a Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézetének igazgatója.

A finn kutatók egyébként azt is megállapították, hogy az iskolákban használt szövegek inkább a lányok számára ismerősek, lévén közelebb állnak az ő érdeklődési körükhöz. Így a szövegértési teszteken a fiúk gyakorta gyengébben teljesítenek. A ﬁ nn iskolákban ezért egyre több olyan olvasmányt használnak, ami a fiúk fantáziáját is megmozgatja.

– A saját elménkben kirajzolódó kép vigasztaló, felszabadító, segíti életünk történéseinek feldolgozását. A tévéből, számítógépből készen kapott képek erre nem alkalmasak, sőt blokkolják az aktivitást – hívja fel a figyelmet a kötet másik szerzője,Vekerdy Tamás pszichológus. A képernyőből érkezett inger csak az agykéreg bizonyos részét irritálja, az érzelmek területét el sem éri. Ezt támasztja alá, hogy a jó olvasók sikeresebben dolgozzák fel konfliktusaikat, sokkal kevésbé vannak kiszolgáltatva betegségeknek és személyiséget roncsoló ön- és közveszélyes sodródásoknak.