A shocktalanítóban ápolják a pécsi lövöldözés sérültjeit

MTI - Kálmándy Ferenc

Szükségük van az ámokfutójelölteknek rajongókra, akiknek elmondhatják (de legalábbis körülírhatják), miféle hőstettre készülnek, és akik (ezért) csodálhatják bátorságukat, keménységüket. S. Ábel is kiszemelt magának valakit, akit a bizalmába avatott. Csakhogy a kiszemelt rajongónak egyáltalán nem tetszett, amit S.-től hallott, és egy ismerőse segítségével megosztotta aggodalmát Végh József kriminálpszichológussal, ő pedig a rendőrséggel. Tettével minden jel szerint 21 ember életét mentette meg, S. Ábel ugyanis első rendőrségi vallomása szerint 21, találomra kiválasztott ember meggyilkolására készült, aztán öngyilkos lett volna.

Végh Józsefnek, aki őrizetbe vétele után hosszasan beszélgetett S. Ábellel, meggyőződése, hogy S. rövid időn belül végrehajtotta volna tettét, ha február 11-én a BRFK nyomozói nem veszik őrizetbe.

De mit tegyen (egyáltalán mit tehet) az, akinek nincs olyan ismerőse, aki összehozná Végh Józseffel vagy másvalakivel, akinek a szavára adnak a rendőrök?

Bodnár Zsolt, a BRFK vezetőjének bűnügyi helyettese szerint eddig is komolyan vették volna, ha valaki arról tesz bejelentés, hogy valamelyik csoporttársa, ismerőse tömeggyilkosságra készül. A pécsi lövöldöző és S. Ábel esete óta pedig végképp komolyan veszik az efféle információkat. Forduljanak tehát a rendőrséghez.

– Az még nem feljelentés, ha valaki felhívja a rendőrség figyelmét valakire, akinek a viselkedését, kinyilatkoztatásait és konkrétnak látszó terveit veszélyesnek ítéli – állítja Bodnár, aki szerint, ha valaki ódzkodik a rendőrséghez fordulni, szólhat az önkormányzatnak, az iskola pszichológusának, akár még a háziorvosának is, információi előbbutóbb eljutnak az illetékes nyomozókhoz. Remélhetőleg, még időben.

Kérdés, miről ismerheti fel egy laikus a potenciális ámokfutójelöltet. Bodnár Zsolt szerint S. Ábel környezetében „nagyjából köztudott volt”, hogy agresszív, dühkitörésekre és nyers erőszakra is hajlamos. Az egyetemen visszafogott volt, szerepet játszott, készült nagy tervének végrehajtására, otthon azonban önmagát adta: olykor őrjöngött és az erőszaktól sem riadt vissza. Ennek ellenére szinte csak az utolsó pillanatban jutott el az információ a rendőrséghez.

Végh József szerint nem kell pszichológusi képesítés ahhoz, hogy valakiben felmerüljön a kérdés: „Vajon csak egy rossz vicc, hogy az iskolatársa tömeggyilkosságra készül?” Akiben kétségek vetődnek fel, olvassa el az illető blogját, az internetes fórumokon tett hozzászólásait. Olvassa el a verseit, vagy azokat a verseket, írásokat, amelyeket ő maga is olvas. Nézze meg hogyan öltözik, nézzen a szemébe. Az emberek többsége ösztönösen megérzi, hogy „ez most komoly”. Ez nem tréfál, ez az ember nem szimplán lökött.

A kriminálpszichológus szerint komolyan kell venni „a lökötteket”.

Intézményes pszichológiai szűrés ma kizárólag a rendvédelmi és a rendészeti felsőoktatási intézményekben létezik. Ugyan Végh József ismeretei szerint mind több szakma képviselői hajlanak rá, hogy orvosi, azon belül pszichológiai alkalmassági követelményeket írjanak elő hallgatóik számára, ma még a közösségnek kell felfigyelnie a „több mint furcsán élőkre és viselkedőkre”, és riasztani a szükség esetén intézkedni is képes hatóságokat. Kérdés, a közösség képes és alkalmas-e a kiszűrésükre.

Ma 380 ezren járnak az egyetemekre és a főiskolákra, egy nagyobb intézményben egy kisvárosnyi hallgató is tanul. A hallgatók azonban alig ismerik egymást. Közös élményeik alig vannak, a kreditrendszer miatt pedig – amelyben mindenki maga döntheti el, melyik szemináriumot mikor veszi föl – már gyakran közös óráik sincsenek. A hallgatók az egyik órán ezzel, a másik órán azzal ülnek egy csoportban, így nehezen alakulnak ki barátságok, kapcsolatok.

A pécsi tragédia után több intézményvezető is hibáztatta a 2005-ben bevezetett érettségi-felvételi rendszert, amelyben az egyetemek nem szóbeliztethetnek. Pedig szerintük a személyes találkozón ki lehetne szűrni a zavart elméjű diákokat. Igaz, a szóbeli vizsga már a 90-es évek közepén is meglehetősen ritka volt: az egyre növekvő diáksereg miatt inkább többnyire írásbeli vagy hozott tanulmányi pontok alapján válogattak az intézmények.

Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint a szóbeli vizsgákon nem feltétlenül lehet egy „zavart” diákot kiszűrni, mivel ott nem a hallgató lelkére, hanem tárgyi tudására kíváncsiak. Egyes szakokon, például az orvosin, az intézmények megkövetelhetnék az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot, amelynek része lehetne egy pszichológiai vizsgálat is, ám ilyet eddig nem kértek – mondja Bakonyi.

Azonban Sáska Géza oktatáskutató szerint kétséges, hogy a személyiségtesztek, a detektoros kapuk vagy a kamerák segítségével ki lehetne szűrni az ámokfutójelölteket, ráadásul ezek az eszközök egy totalitárius rendszer felé vezetnének. – Sokkal inkább hatékony lehet a közösségi kultúra fejlesztése, vagyis ha már egészen fiatal korban arra neveljük a diákokat, hogy fontos egymás elfogadása, tisztelete, és felelősséggel tartozunk a másikért. A világban előfordult mintegy 40 iskolai ámokfutó esetében közös pont volt, hogy a középiskolában kiközösítették őket, társaik és tanáraik gúnyolódásainak, agreszsziójának céltáblái voltak, és családjuk sem figyelt oda rájuk – mutat rá Sáska Géza. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is azt hangsúlyozza, hogy jogszabályokkal és detektoros kapukkal az ilyen eseteket nem lehet megakadályozni. A problémák okát kell megtalálni. – Az eddigi külföldi esetek azt mutatják: ha a diákot az iskolában éri kudarc, akkor a bosszújának is az iskola lesz a terepe. Nem feltétlenül az a felelős, aki áldozatul esik, sokszor nem is az áldozat kiléte a fontos, hanem a terep –hangsúlyozza.

Megkérdeztük az oktatási tárcát is: tájékozódtak-e a hasonló külföldi esetek tapasztalatairól, illetve érzi-e úgy a tárca, hogy van tennivalója az ügyben. A sajtóosztálytól azt a választ kaptuk: „A tárca fontosnak tartja, hogy már az alapés középfokú oktatási intézményekben hatékonyan fellépjenek az iskolai erőszak valamennyi formája ellen. A felsőoktatási intézmények autonómiájába azonban a tárca nem kíván beavatkozni, ezért a Rektori Konferenciával és a Felsőoktatási Kerekasztallal közösen keresi a megoldásokat”.

Kapcsolódó cikkek: A sportlövők tiltakoznak a fegyvertartás tervezett szigorítása miatt | Részben visszavonta vallomását az ámokfutásra készülő diák | 'Ott találnak majd reá, golyóval a fejében' | Az ámokfutó által meglőtt nő elhagyhatta a pécsi kórházat | Attól féltek, öngyilkos lesz a pécsi ámokfutó