belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
12. vasárnap

Nem marad más hátra, mint tovább tanulni

A bolognai folyamatot értékeli 47 ország oktatási minisztere a Parlamentben és a Hofburgban

A bolognai folyamat elmúlt tíz évet értékeli 47 ország oktatási minisztere március 11–12-én Magyarországon és Ausztriában. A jubileumi konferencia megrendezésének lehetőségét hazánk két éve pályázat útján nyerte el: csütörtökön a budapesti Parlamentben üléseznek a tárcavezetők, majd délután vonattal indulnak Bécsbe, hogy pénteken a Hofburgban folytassák a tanácskozást. A rendszer hibáiról előadást tarthatna akár Villányi Benjámin magyar egyetemista is.

Varga Dóra| Népszabadság| 2010. március 11. |29 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

kunadam | 2010. március 12. | 17:19:53

Két dologra hívom fel a figyelmedet
(1) A BSc kurzusok nem egy kutató szűkebben vett szakmájáról szólnak, hanem egy sokkal tágabb dologról. Ennek ellenére is persze jobban átlátom, mint egy hallgató, egy másik biológus, stb. Ettől még azért az előadást össze kell rakni a fejemben. Nem használunk előre megírt előadásokat másoktól. Én már csak abban hiszek, amit én magam összerakok (nem jelenti, hogy nem olvasom olvasom el az idevágó angol tankönyveket előtte).
(2) A beszélgetés abból eredt, hogy nem 1-1 előadást, hanem egy egész képzést kell belőni. Nekem a grafikon készítés tényleg a beutazás alatt megvan, hogy hogyan adom le. Az a tény, viszont, hogy le kell adni az után derül ki, hogy láttuk az új képzésben milyen hiányosság van. Jövőre változtatunk. Kicsit módosítjuk a tanrendet (nem 1 óra anyagát, az egész tanredet). Ez az a folyamat, ami éveket vesz igénybe, s ehhez kellett volna, hogy párhuzamosam menjen egy ideig a bejáratott 5 éves képzés és az új, de csiszolandó képzési struktúra.

roark | 2010. március 12. | 10:08:07

kunadam | 2010. március 12. | 02:49:41

Igen, minden változik, mindent frissíteni kell, de ezek kis változások, nem a kurzus újraírása. Diákként és PhD hallgatóként kellett látnod normális kurzusokat. Gondolom abba az irányba mentél el, ami érdekelt, tehát a területedet eléggé ismered. Emlékszel arra, hogy tanították ezt neked, kicsit átgondolod, módosítod amit akarsz, és kész is a kurzus. Vagy ha soha nem tanítottál ilyen kurzust, és neked sem tanítottak (ez mondjuk egy bachelor kurzusnál vicces szitu, hacsak nem orosztanárból képeztek át :-), akkor megnézed a világ top 10 egyetemének honlapján a vonatkozó syllabuszt.

Abszolút nem hiszem hogy valakinek, aki aktívan kutat, ekkora gondot jelent egy kurzus összeállítása. Kollégáimon is azt látom, hogy kb két napjuk megy rá, ha új olyan kurzust kell tanítaniuk, amit eddig nem, nekem is ennyi szokott lenni. Hiszen úgyis ismered a területet, fejedben van a struktúrája.

Vegyük konkrétan az általad felhozott biometria kurzust. Amikor kiderül, hogy tanítani kell a grafikonkészítést, akkor neked erre külön készülni kell? Valszeg nem, mert naponta készítesz grafikonokat. Fejlődnek a statisztikai módszerek? Biztosan, de nem hiszem hogy egy akármilyen _bachelor_ kurzusnál túl kell menned azon, ami tankönyv szinten minimum öt éve megvan.

Szerintem túlmisztifikálod egy bachelor szintű kurzus tanítását. Ha tudományterületedet ismerő kutató vagy, akkor abszolút nem nagy erőfeszítés összerakni egyet: ezek szinte TELJESEN

kunadam | 2010. március 12. | 02:49:41

Rorak: Köszönöm a felvetéseidet. Engedd meg, hogy vitázzak veled.

A kurzus (kredit) szintű átjárhatóságot csak szőr mentén találtam meg hírtelen a Bolognai alapdokumentumban, ennek próbálok pontosan utánanézni.

Mint aktív egyetemi oktató, nem keverem a képzési szinteket. Vannak dolgok, amik nem változnak (pl. egy egér anatómiája) és vannak amik igen. Olyannyira, hogy nem mondhatom ugyan azt mint tavaly. Valamint én hallgatóként is szerettem, ha frisebb információkhoz is hozzájutok, akár már elsősként is. Érezzék a diákok, hogy ez nem a gimnázium.

Tapasztalat alapján igenis 5 év mire flottul megy egy kurzus. Be kell lőni a leadandó anyag mennyiségét, az ütemezését, mindezt hozzácsiszolni a hallgatók előismereteihez.

Egy amúgy változatlan alapismereti kurzus is változhat. Fejlődik az oktatástechnika is, haladni kell a korral. Más tantárgyak változása következtében is szükséges lehet a változás. Konkrét példa: a biometria (bio-statisztika) elméleti alapjai tényleg változatlanok jó pár éve. Mégis minden évben fejlesztjük a tantárgyat, mert pl. más eszközök állnak rendelkezésre a statisztikai elemzésre. Vagy mert közben már nem kötelező a fizikai-kémia gyakorlat és a hallgatók nem tudnak grafikont készíteni. A magasabb évfolyamok gyakorlatain (pl. állatélettan) meg panaszkodnak erre az oktatók. Tehát át kell vennünk ezt a feladatot.

Gratulálok mindenkinek, aki összerak egy tematikát a hétvégén és letanítja. Én is bármikor adok 14 címet az óráimnak, nem gond, tényleg

Packard | 2010. március 11. | 16:28:40

roark | 2010. március 11. | 12:20:14

Lehet. Mondasz valamit.

drfaj | 2010. március 11. | 16:09:41

Így kellett lezülleszteni a magyar felsőoktatást! MAGYARORSZÁG ÉN ÍGY SZERETLEK!

tatu | 2010. március 11. | 15:43:42

Meg egy dolog Bolognarol: megkoveteli a hallgatok aktivitasat es onallosagat, ami nalunk szerintem nagy gondot okoz. Mig korabban MO-on a hallgatok azt tanultak, amit eloirtak nekik, Bolognanak szerves resze a szabadon valasztott targyak felvetele is (10 v 15% ?). Ez persze sok szakfelelos szemet csipi, hiszen a hallgatok ezen a cimen elvileg barmit (es barhol)tanulhatnak. Tul jo biznisz a felsooktatas, hogy ezt meg lehessen engedni.

roark | 2010. március 11. | 14:31:27

kunadam | 2010. március 11. | 14:12:20

Továbbra sem tudom, honnan veszed a kurzusszintű átjárhatóságot, mint célt. Ilyen sehol nincs a világon, csak olyan helyeken ahol az egyetemek alapból kooperálnak, de ez független a bolognai rendszertől. Van ennek egyáltalán értelme bachelor szinten?

Graduate szinten persze vannak visiting programok, de ez sem arról szól hogy 3 egyetemen tanulsz egyszerre, hanem 1-2 félévet máshol töltesz.

A biológia biztos változik minden évben (ugyanúgy, mint a matematika), de az _alapok_ is változnak? Nem vagyok biológus, de elmentem az MIT OCW honlapjára, és megnéztem néhány harmadéves bachelor kurzus (7.3*) bibliográfiáját. Nyoma sem volt annak, hogy ezekben tömegesen lennének múlt évi ismeretek lennének (sőt meg kell valljam, nem is találtam csak max páréves cikkeket), ami érthető, hiszen az alapok nem változnak olyan gyakran. Szerintem összekevered a bachelor képzést egy kutatóegyetem graduate programjával. Előbbinek az a feladata, hogy szilárd alapokat adjon az utóbbihoz, nem az, hogy teljesen friss kutatási eredményeket adjon át.

Egy amerikai egyetemen emellett teljesen normális az, hogy januárban még nem tudják azt se biztosan, ki melyik kurzust fogja szeptemberben tanítani. Ezért irreálisnak tartom azt, hogy a felkészüléshez évek kellenek. Egy jó kurzushoz egy hozzáértő, rendszeresen publikáló oktató kell, akire rábízod, aztán ő egy hétvégén összerakja a tematikát, majd letanítja, ennyi. Amiben standard, ott letanítja a st

kunadam | 2010. március 11. | 14:12:20

Roark: Az átjárhatóság nem a szintek között képzelték el, hanem igenis az intézmények között azonos képzésben, sőt az a cél, hogy mondjuk felvehesd az anatómiát az egyik egyetemen, a rendszertant a másikon és az ökológiát a harmadikon. Ez az átjárhatóság.

Vannak dolgok amik nem válzotnak minden évben. A matek alapjai tényleg nem. Engedelmeddel viszont pl. a biológia igen. Az alapszakosokat is meg kell ismertetni új eredményekkel.

A tantárgyak belövése nem csak az egyedi tantágyak anagyagát jelenti, hanem az egész képzés fejlesztését. Az egymása épüléseket, az egyenletes terhelést, stb. Hidd el ezt nem lehet hónapok alatt. Még egy tisztes tematikát sem lehet hónapok alatt öszzerakni, néha sajnos rá vagyunk kényszerülve, de a reális idő az évek lennének.

Jager László | 2010. március 11. | 12:37:27

Marx,Corvinus !
Na nem ugyanaz!!!
Most már nem elit,hanem tömegképzés folyik !!
J.L.
Mindez a pénzért!!!!!

roark | 2010. március 11. | 12:24:24

Packard | 2010. március 11. | 12:01:29

"De tessék szépen odajárni" Ha nem jó, akkor miért mentél oda? Ha közben derült ki, akkor miért vagy még ott?

Számos hallgató hozzáállása "a sarki étteremben rosszul főznek, mégis mindig oda megyünk kajálni" sémára épül. Szenvednek, és panaszkodnak hozzá. A világ ma már nyitott, ha jó képzést akarsz akkor megtalálod máshol, nyelvet is tanulsz, ösztöndíjat is kapsz.

roark | 2010. március 11. | 12:20:52

tatu | 2010. március 11. | 12:01:15

Teljesen egyetértek mindkét kommenteddel.

roark | 2010. március 11. | 12:20:14

Packard | 2010. március 11. | 11:56:09

A bachelor szakok anyaga - az első három év - majdnem ugyanaz a világon mindenütt. Lévén hogy ezekben az években alapismereteket oktatnak, az új tudományos eredmények némi átfutással jelennek meg. Ha veszed egy jobb amerikai egyetemen oktatott tankönyveket, vagy pl az MIT nyílt kurzusanyagait, akkor - tananyagot tekintve - akár holnap indíthatsz egy normális színvonalú (magyar egyetemek 99%-át verő) alapképzést. Ebbe belerakhatsz új dolgokat, de az alapkeret változatlan.

Pl egy közgazdász szak első három évében tanítasz pár matek tárgyat (teljesen standard, nem változik évente a könyv), statisztikát (dettó), bevezető tárgyakat (szintén nem változnak évente). Egy fizikus képzésének első három éve dettó. Végtelenségig lehet folytatni. Ha a te professzoraid BA képzésben évente újraírják a tankönyveket, akkor velük van valami gáz.

Jager László | 2010. március 11. | 12:08:52

Mit Bonyolodunk!!
3éves főiskola és 5 éves egyetem!!
MIÉRT NEM VOLT JÓ?
SZERINTEM JÓ VOLT!!!!!!
J.L.

Packard | 2010. március 11. | 12:06:54

"Bologna meghatarozta a munka egyseget: 1 kredit az 30 munkaora. Vajon kinek a hibaja, hogy olyan targyak vannak beteve 1 (2) kredit ertekben, amelyek 30 (60) ora tanulassal nem teljesithetok?"

Ez meg a másik dolog! Hogy vannak olyan órák, amire 30 óra van, holott 180 óra is kevés lenne, hogy legalább az alapokat egy kettes szintet elérjen valaki. Ki vacak órákra, ami egyszerű, könnyű, dumálós óra, ráadásul a hétköznapi életben is találkozik vele az ember ha akarja ha nem, azt meg 4 féléven keresztül oktatják. Persze 4 vizsgajeggyel. Ugyanaz a tanmenet, csak máshogy hívják az órát. De ugyanaz a tételsor. Jaja ezt mondom én is.

Packard | 2010. március 11. | 12:01:29

teniszke | 2010. március 11. | 10:29:26

Lehet elemezgetni elméleti síkon sok mindent, de amit látok : a nagyobbik gyerek, a fiam BME-s, elsőéves, hát azt a zavaros káoszt, ahogy ott a bolognai rendszerre épülve tanítanak, nem igaz. Nem tudom, hogy mennyiben az egyetem hibája, hiszen ugyanez a BME európai szintű képzésre is képes (volt)...

Itt a lényeg! És ezt csak az tudja, aki odajár. Hogy egy káosz az egész.
De tessék szépen odajárni, és érezni azt, hogy nincs időd semmire. Hogy először van a gyakorlat meg a gyakorlati jegy, és majd utána jön a következő félévben az elmélet. És nem kell azon csodálkozni, hogy megbuktál gyakorlatból (hogyne buktál volna meg, amikor nem hallgattad az elméleti részét, mivel nem volt meghirdetve a kurzus) majd a következő félévben a megbukott gyakorlatra jön az elmélet. Aztán megint a gyakorlat, mivel azt is teljesíteni kell. Sajnos így van ez. És ez csak egy tantárgy.
Az egész úgy rossz, ahogy van. A másik meg, az alapszakos diplomára, itt semmi keresnivaló nincs. Még mindig a rendes hagyományos 5 éveset részesítik előnyben. Nagyon sok pályatársat nem vesznek fel ezért. És nagyon sok pályatársat részesítenek előnyben, akinek rendes 5 éves van meg.

tatu | 2010. március 11. | 12:01:15

Es lehetne meg a vegtelensegig folytatni. De tudomasul kellene venni vegre, hogy vagy Bolognat valasztjuk, vagy maradnak a kiskiralyok a felsooktatasi intezetknel, es a magyar felsooktatas belefullad a szuklatokoru provincialitasba, mikozben a munkaeropiac kovetelmenyei fenysebesseggel szaguldanak el mellette.

tatu | 2010. március 11. | 12:00:11

A cikket, plane a hozzaszolasokat olvasva jo lenne, ha nehanyan magukba neznenek, mielott a szokasos „vesszen Bologna” elhangzana. Ugyanis meg a legjobb rendszer is csak annyit nyújt, amennyivel kitoltjuk. Csak kiragadva nehany kerdest:
Bologna meghatarozta a munka egyseget: 1 kredit az 30 munkaora. Vajon kinek a hibaja, hogy olyan targyak vannak beteve 1 (2) kredit ertekben, amelyek 30 (60) ora tanulassal nem teljesithetok?
Vajon tenyleg Bologna a felelos azert, hogy a korabban szuk elitkepzest folytato tanintezetekben a rengeteg felvett diak nem hozza a korrabbi szinvonalat? Vagy inkabb szidjuk azokat a politikusokat, akik a kapukat megnyitottak, illetve a finanszirozassal a tomegtermelesre kenyszeritik az intezmenyeket?
Ki a felelos azert, hogy a tantargyak nem egymasra epulnek, sok a parhuzam? Bologna vagy a szakfelelos, aki kedvezni akart oktatoknak es orakat adott nekik?
Ki a felelos azert, hogy egy adott szak szakleirasaban ugy fogalmazzak meg a Master kepzesre jelentkezok koret es a felteteleket, hogy azutan csak csodalkozunk, kik is kerultek be?
Ki a felelos azert, hogy kis hazank azonos kepzesi teruletein mukodo felsooktatasi intezmenyek ugy allitottak ossze a kepzesi programjaikat, hogy az atjarhatosagnak meg az elvi lehetoseget is kizarjak?
Es lehetne meg a vegtelensegig folytatni. De tudomasul kellene venni vegre, hogy vagy Bolognat valasztjuk, vagy maradnak a kiskiralyok a felsooktatasi intezetknel, es a magyar felsooktatas belefullad a szuklatokoru provin

Packard | 2010. március 11. | 11:56:09

Egy tanterv "kikristályosításához" nem kell 10-20 év, csak pár hónap = pár hónap? Nem szar ez hogy elkapkodjuk. Pár hónap alatt tudod hova jutsz? Oda.
Pár hónap semmire sem elég. Ez biztos valami Jobbik szerű meglátási mód. Náluk van az, hogy pár hónap kell csak nekik (szerintük) és dübörög a gazdaság.

Mi az hogy a tankönyvek rég megvannak? Ha jártál volna egyetemre, tudnád, hogy a tankönyvek évente elévülnek. Például amikor feladnak egy tankönyvet, sokszor a kiadási évszámot is kell nézni! Mert nem lehet egy 2001-es könyvből felkészülni, (nem is fogadják el a professzorok nekünk a korábbi kiadásokat) amikor már azóta 6 szor újradolgozták. Mert a tudományos munkák mindig a felsőoktatásban jelennek meg először.
Mi már rég vizsgázunk egy új tudományos felfedezésből, amikor még a sajtó csak megkapja az anyagot, a hírt. És ez alapszakra is érvényes.

Csak tudnám, azok minek szólnak hozzá ilyen cikkhez, akik a közelében sem voltak soha a felsőoktatásnak.
Az alapszak nincs túlmisztifikálva. Ott is nagyon kell teljesíteni. És ami a legmeglepőbb. Mi együtt járunk a MA-sokkal levelezőn... hogy ez hogy lehet? Úgy hogy nekik ugyanaz a követelmény, mint a BA-n. Tehát az órarendjükben ugyanazok az órák vannak 70%-ban, mint nekünk.
Éppen ezért erősen gondolkodom azon, mi értelme van ennek?

roark | 2010. március 11. | 11:11:50

kunadam | 2010. március 11. | 10:54:34

Szerintem valamit félreértettél, soha nem volt célkitűzés az, hogy egy képzési egység közben válthass egyetemet. Csak az, hogy három év BA után máshol csinálhatod az MA-t. Ez megvalósult.

Egy tanterv "kikristályosításához" nem kell 10-20 év, csak pár hónap: BA szinten teljesen standardizált dolgokat kell tanítani, tankönyvek rég megvannak. Nem kell ezt túlmisztifikálni, alapképzésről van szó. Az egyetemeket természetesen minősíti, hogy ezt sem tudták megoldani.

kunadam | 2010. március 11. | 10:54:34

A fő célkitűzés az átjárhatóság nem valósult meg. Nem lehet 1 évet lehúzni Debrecenben és átjönni 2. évtől az ELTE-re. Rengeteg különbözeti vizsga lesz belőle.
Tehát csak a lezüllesztés lehetett a célja, mert az sikerült. Miért? A jól működő főiskolai képzést szétverték és helyette hülye alapszak lett belőle.
A jól működő egyetemi képzést szétverték és helyette valami fura hibrid van.

Igaza van annak is, aki szerint nem mindenért Bologna felelős. Tényleg nem. Ha úgy vezetik be ahogy ezt kellett volna. Minden egyetemen egy 30 fős évfolyamnak, kísérleti jelleggel. és 10-20 év (!) múlva kikristályosódó tantervekkel lehet át lehetett volna állni. Előbb nem.

teniszke | 2010. március 11. | 10:29:26

Lehet elemezgetni elméleti síkon sok mindent, de amit látok : a nagyobbik gyerek, a fiam BME-s, elsőéves, hát azt a zavaros káoszt, ahogy ott a bolognai rendszerre épülve tanítanak, nem igaz. Nem tudom, hogy mennyiben az egyetem hibája, hiszen ugyanez a BME európai szintű képzésre is képes (volt)...

lazus | 2010. március 11. | 10:11:04

A jelenlegi formajaban a Bolognai rendszer nem jo. Az alapveto problemaja az, hogy egy kalap ala veszi azokat a diakokat, akik valaha egyetemre vagy foiskolara jelentkeztek. Nem lehet, kulonbozo felkeszultsegu es tehetsegu diakokat ugyanabban a rendszerben oktatni (lasd BSC).

Az egesz rendszert azzal lehetne feljavitani, hogy "kasztokat" hozunk letre az egyetemeken.

Differencialni kellene a hallgatokat.

roark | 2010. március 11. | 10:03:04

bozsós | 2010. március 11. | 09:48:04

És miért préseltétek bele 3 évbe, ahelyett, hogy normális hároméves képzést találtatok volna ki? Miért vesztek fel óvónőket? Miért lenne ezért a bolognai rendszer a hibás?

A bolognai rendszer nem csodaszer, simán lehet rosszul összerakott szakokat csinálni benne, és feltölteni nem oda való hallgatókkal. Ez viszont az egyetem felelőssége, nem a bolognai rendszeré. Utóbbi kényelmes bűnbak lett a magyar felsőoktatás minden hibájáért. Pedig ezek eddig is megvoltak, csak most jobban láthatóak.

roark | 2010. március 11. | 09:53:00

Ha Benjámin komolyan veszi a tanulmányait, akkor mit keres még mindig a Corvinuson? A bolognai rendszernek éppen a mobilitás a lényege. Lehet síránkozni a Corvinus (valóban béka segge alatti) színvonalán (ami egyébként nem a bolognai folyamat következménye, így volt már előtte is), vagy el lehet menni valami normális helyre. Számos európai egyetemnek van normális közgazdaságtani MA képzése, ösztöndíjjal.

A magyar felsőoktatás csődjét a bolognai rendszerre kenni értelmetlen, csak nyilván ez kényelmesebb, mint szembenézni a valódi okokkal.

bozsós | 2010. március 11. | 09:48:04

Hát annyiban a helyzet "megnyugtató", hogy úgy látszik, Pesten se sokkal jobb a helyzet, mint itt Miskolcon. Amit a hallgató mond, azt miskolci oktatóként csak megerősíteni tudom. Mi is "bepréseltük" a szaktárgyakat a 3 éves képzésbe azon az áron, hogy
1. összecsúsztak az egymásra épülő tárgyak. Szerencsétlen hallgatók egyszerre tanulják a vállalati pénzügyeket a rá épülő vállalati pénzügyi tervezéssel.
2. a módszertani tárgyak óraszáma csökkent, mondván majd a master.
Na a masterre meg okleveles óvónőtől kezdve mindenki jöhet, persze nem teljesítik a statisztika, matematika emelt követelményeket - hatalmas a bukási arány. Tetejében a BSC-s hallgatóknak is kiesik 3 év matematika tanulás - ezalatt már sikerült mindent elfelejteni.
Szerintem a bolognai folyamatot a "hatalmas káosz" szóval lehetne jellemezni.

Packard | 2010. március 11. | 09:44:52

És még tegnap este az ESTÉ-ben benne volt Hiller István ez ügyben nyilatkozott: de nagyon félvárról vette az egészet. Vigyorgott megállás nélkül, látszott rajta, hogy az egész őt nem nagyon érdekli.
Semmi konkrétumot nem mondott, sem a hibákról, sem semmiről. Azt ugyan mondta, hogy kevesebb tanár kell, de könyörgöm: a többi szakkal is ez a helyzet.
Pokorni (a következő vendég) viszont veszett fejsze nyelének látta ezt a bolognai rendszert.
Hát én nem tudom. Csak a kapkodás van.

Packard | 2010. március 11. | 09:41:11

szemere | 2010. március 11. | 09:31:17

Teljesen egyetértek. Öt év alatt mindenre van normálisan idő. Itt semmire nincs, és sehova sem kell egy három éves. Nem tudom a Munkaügyi Minisztériumban dolgozók vagy a szakminiszter hol él? Nézze már meg hová kellenek az alapszakosok? Azzal nem megy semmire, ha a munkaügyi központok meghamisított mutatóit nézik. Most azzal mivel lesz jobb? Mindenki tudja, hogy az egész semmit sem ér.

Packard | 2010. március 11. | 09:38:56

Nálunk a mi egyetemünkön ugyanez van.
Én igaz, már eléggé idős fejjel álltam neki újra a felsőoktatásnak, mert nem nyugszom amíg lehet tanulni. De! Teljesen igaza van a cikkben szereplő férfinek. Nálunk ugyanez a helyzet. Vannak olyan tárgyak, amelyek szinte teljesíthetetlenek, mert annyira nehéz, vagy egyszerűen nincs semmi előképzettség, vagy ha van az csak esetleg gimnáziumi, ami már felejtős.
Viszont vannak olyan tárgyak (4 darab is), amely teljesen átfedi egymást. Teljesen egyforma, csak más szavakkal van leírva, vagy máshogy vannak a tételek. A legjobb annál a tárgynál volt, amikor először volt a gyakorlat, és utána fél évre rá az elmélet. Az állunk leesett. És ez még koránt sincs vége. Vannak olyan alapszakok, amelyek nem lesznek jó semmire. Ezek tényleg csak hobby diplomák. Vagy én nem is tudom. Viszont ahhoz meg hoyg hobby diploma legyen, túl drága egy félév. Hanem az egész: jegyzetek, könyvek. Egy 80 oldalas kis ragasztott könyvecske kerül 3000 Forintba? De ez még nem is lenne baj, hanem az hogy szinte nincs idő semmire. A cikkben a srácnak van egy félévben 8-10 vizsgája. Akkor Ő még ne is panaszkodjon, mert az én szakomon egy félévre jut 16-18 vizsga. A zárthelyiekkel együtt. Mivel a 180 kreditet össze kell gyűjteni ez azalatt a 3 év alatt. És ilyen 1 meg 2 kredites tárgyaknál elég nehezen gyűlik össze. Az időhiány a legnagyobb probléma ahogy írja. Zárjuk le az utolsó félévet, közben sokszor még azt se tudják miből írják a diplomamunkát, de már április közepéig

szemere | 2010. március 11. | 09:31:17

Ez az egész a felsőoktatás lezüllesztésére volt jó.Máshol már régen megszűntették (németek) vagy be sem vezették (olaszok), de nekünk kellett. Sehol nem vált be, de nekünk iscsatlakozni kellett az Eu-hoz az oktatás leépítésében... A BA-soktól meg elvették a normális felsőoktatáshoz való jogot.

HIRDETÉS


A Budapesti Corvinus Egyetem új campusa
Szabó Bernadett
„Hetvenen kezdtünk 2006-ban gazdaságelemzés alapszakon, a második szemesztert már csak ötvenen fejeztük be, a hároméves alapképzés végén pedig mindössze harmincan szereztünk diplomát. A szak tulajdonképpen a hagyományosan ötéves gazdaságmatematikai elemző szak „kettészedéséből” alakult ki, így a tantárgyakat összevissza határozták meg, időbeli sorrendiségük teljesen felborult – érezhető volt, hogy az egészet igazából öt évre találták ki.

Nem vizsgálták meg kellőképpen, hogy bizonyos tantárgyakhoz szükséges előtanulmányok adottak-e, lehet-e rájuk hivatkozni. Rengetegszer párhuzamosan futott két tárgy vagy még nem is tanultuk az előzményeket. Problémáinkra – például, hogy nem voltak világosak a szigorlatok és a komplex vizsga feltételei – a válasz mindig az volt: mi vagyunk az első bolognai évfolyam”, meséli Villányi Benjámin, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója, aki úgy százezer hallgatótársával együtt elsőként szembesült a hazánkban is bevezetett bolognai képzési rendszer anomáliáival.

Az összehasonlíthatóságot és átjárhatóságot, így a mobilitást is célzó, egész Európában bevezetett új, többciklusú képzési rendszernek is nevezett oktatási forma lényege, hogy minden hallgató előbb egy 3-3,5 éves alapképzésben vesz részt. Ezután a hallgató az alapdiplomával a zsebében vagy kilép a munkaerőpiacra, vagy bekapcsolódik az általában kétéves mesterképzésbe. A harmadik ciklust pedig a doktori fokozat megszerzése jelenti.

HIRDETÉS

Villányi Benjámin szerint a kettős cél – használható tudást adni már három év után a hallgatóknak és egyidejűleg felkészíteni őket a mesterszakra –egyik része sem valósult meg igazán. Úgy látja: nem feltétlenül a bolognai folyamattal van a probléma, de bizonyos szakokon – például a gazdaságelemzés szakon – vissza kellene állítani az osztatlan képzést. – A hároméves alapképzés végén mi egy „semmire sem használható diplomát” kaptunk – állítja. Szerinte nem véletlen, hogy két hallgató kivételével – akik szintén tervezik a továbbtanulást – minden évfolyamtársa tovább tanult. Alapdiplomája megszerzése után, a szakmai gyakorlat megszerzése céljával maga is megpróbálkozott az álláskereséssel, ám a tucatnyi helyre elküldött pályázatait válaszra sem méltatták.

– Nem marad más hátra, mint tovább tanulni – véli, és ezzel nincs egyedül. Az Educatio nonprofit kft. hallgatói motivációs vizsgálatában megkérdezett mintegy nyolcezer hallgató kétharmada tovább tanulna, azaz nem elégszik meg az alapdiplomával. Ennek legfőbb oka pedig, hogy nem érzik úgy, hogy az alapdiplomával elboldogulnának a munkaerőpiacon. Már csak azért sem, mert nem is tudják, mire elegendő a tudásuk, mint ahogyan – tapasztalatok híján – egyelőre a cégek sincsenek igazán tisztában azzal, milyen tudást takar egy bolognai alapdiploma.

Nyilván nem független ettől, hogy a vállalatok inkább a hagyományos diplomával rendelkezőket részesítik előnyben. A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet 1306 cég HR-vezetőjének megkérdezésével készült kutatása szerint legalábbis a vállalatok 6 százaléka tervez a következő egy évben BSc-diplomást felvenni, míg hagyományos képzésben részesült friss diplomást 9 százalékuk szándékozik alkalmazni. A cégek kétharmada nem tenne különbséget a különböző diplomák birtokosai között, 12 százalékuk viszont a bérezésben, tíz százalékuk a rájuk bízott munkában, 9 százalékuk pedig a pozícióban érzékeltetné, hogy azért van különbség.

Egy 2008-as nem reprezentatív felmérés – amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem készített 48, építési területen dolgozó cég megkérdezésével – eredményei hasonló képet festenek. A cégek 56 százaléka szerint egy hagyományos oklevéllel rendelkező munkavállaló alkalmasabb volna számukra, mint egy alapdiplomás, ebből kifolyólag 60 százalékuk előnyben is részesítené a hagyományos diplomával rendelkezőket. Kérdés persze: ezek a vélemények menynyire megalapozottak, hiszen a felmérés az új típusú diplomával végző hallgatók munkaerőpiacon történő megjelenése előtt egy évvel készült – vagyis a cégek konkrét tapasztalatokkal nem rendelkezhettek akkor még az alapdiplomások tudásáról és képességeiről.

Egy ilyen helyzetben azonban nem csoda, hogy a hallgatók többségének hosszú távú tervei között mindenképpen szerepel a mesterdiploma megszerzése. Egyelőre azonban nem sokan jutottak el idáig.

Tavaly megdöbbentően kevesen jelentkeztek és kerültek be mesterképzésre. A bolognai rendszer második oktatási szintjére alig valamivel több mint 17 ezren pályáztak, holott támogatott képzésben is több mint 21 ezer hely volt. Felvételt pedig mindössze 12 ezren nyertek. Az elutasítások fő oka a továbbtanulás minimumfeltételeként megjelölt alapdiploma hiánya volt. Ez nem csoda, tekintve, hogy a 2006-ban a hároméves alapképzésekre beiratkozottaknak csak a fele, természettudományos alapszakokon pedig mindössze a 20 százaléka szerzett idén tavaszra oklevelet.

A hallgatók dolga persze nem egyszerű, hiszen a legtöbb képzésnél egyszerűen belegyömöszölték három évbe az addigi négy-öt év képzési anyagát.

– Egy-egy vizsgaidőszakban 8-10-szer kell vizsgázni, az utolsó szemeszterben a szigorlatok mellett ehhez járul még a diplomamunka megírása és védése, az államvizsga, illetve a mesterszakra történő felvételi – mindez három-öt hét alatt. Ez rengeteg stresszel jár – hangsúlyozza Villányi Benjámin.

A bolognai képzés kísérleti jellegéből adódó problémákat tovább fokozza, hogy valódi szűrő híján egyre gyengébb teljesítményű hallgatók kerülnek be az egyetemekre és a főiskolákra. A 2005-ben bevezetett érettségi-felvételi rendszerben ugyanis igazából nincsen felvételi vizsga, az egyetemek és a főiskolák csak a kétszintű érettségin elért eredmények alapján rangsorolhatják a jelentkezőket. A magasabb követelményeket támasztó emelt szintű érettségit azonban – a minél több hallgató beiskolázására ösztönző létszámalapú finanszírozási rendszer miatt – csupán néhány szakon kérnek.

A Corvinus gazdaságelemzés alapszakja nem tartozik ezek közé, sőt, bár Villányi Benjámin szerint ez az egyik legnehezebb képzés, amikor felvételizett, az egyetemen a gazdasági képzések között itt volt a legalacsonyabb a ponthatár. – A képzés során a matematika okozta a legnagyobb problémát, még nekem is, pedig én humán gimnáziumból ugyan, de emelt szintű érettségivel kerültem be. Volt azonban olyan évfolyamtársam is, aki csak középszinten érettségizett, egyébként a szakon akkor még nem is volt kötelező matematikából érettségizni – magyarázza Villányi Benjámin.

Az alapképzésen így-úgy átbukdácsoló hallgatók tudásbéli hiányosságai mesterképzésben még jobban kitűnnek. Hiába célkitűzése ugyanis „Bolognának” a tömeg- és a mesterképzés ellentétének feloldása azzal, hogy mesterképzésre csak az adott évfolyam 30 százaléka léphet tovább, ha a helyekért nincs igazi verseny, vagyis mindenki tovább tanulhat, aki akar. Tavaly ez történt, így már kettes előtanulmányokkal is be lehetett kerülni.

Villányi Benjámin jelenleg pénzügy mesterszak vállalati pénzügy szakirányra jár, mert a befektetési elemző szakirány, amit igazán szeretett volna, kellő létszám hiányában nem indult. A szakon viszont meglehetősen kaotikus a helyzet. – A felvételi eredmények csapnivalóak lettek, a legjobb 20 százalék is csak a kettes szintet (50 százalék fölötti eredményt) ütötte meg, és a ponthatár is nagyon alacsony volt: 100-ból 37-et kellett csupán elérni a bejutáshoz – meséli.

– Hivatalosan ide a pénzügy alapszakosoknak kellett volna menniük, de náluk kötelezően előírtak fél év szakmai gyakorlatot, emiatt csúsznak. A pénzügy alapszak ráadásul alapvetően üzleti képzés, nincs kellő matematikai és közgazdaságtudományi módszertani alapozás. Ezáltal mi, akik a gazdaságelemzés alapszakról jöttünk, kevéssé vagyunk jártasak üzleti ismeretekben, főleg számvitelben, a pénzügy alapszakosok viszont nem kimondottan értenek a matematikához, ami ide szükséges – mutat rá a hallgató.

Azt mondja: az eltérő tanulmányi előzmények iszonyatos problémákat okoznak, még a Műegyetemről érkezőknél is. – Matematikából nem lehet szinte mit tanítani, mert van, aki még deriválni sem tud, míg mi, gazdaságelemzők 6-7 matematikatárgy után unatkozunk egy ilyen órán. Sokszor átfedés van más tárgyakkal, míg másoknak hatalmas nehézséget jelent a szint teljesítése.

A szakot szeptemberben 35-en kezdték, most már csak 30-an vannak. Még egy év hátra van.

Mia az a Bologna?

A bolognai folyamat a bolognai nyilatkozatról kapta a nevét, amelyet 29 európai ország felsőoktatásért felelős minisztere írt alá az olaszországi Bologna városában 1999. június 19-én – hazánkat Pokorni Zoltán képviselte. A nyilatkozatot aláíró államok száma azóta 46-ra emelkedett, a 47.-ként csatlakozni kívánó Kazahsztánról pedig most szavaznak majd a tagállamok. A folyamat célja az egységes Európai Felsőoktatási Térség megteremtése és a mobilitás erősítése: ezért mindenütt új, többciklusú képzési rendszert vezettek be, hogy öszszehasonlíthatóvá váljanak a tanulmányok és az oklevelek.

Az új oktatási rendszert a legtöbb államban 2005-ben vezették be, Magyarországon ekkor még csak kísérleti jelleggel indultak bolognai alapképzések, főként informatikai és műszaki szakokon. A teljes átállás 2006-ban, Magyar Bálint minisztersége idején történt: ekkor már csak bolognai típusú alapképzések indultak. A mesterképzésekre azonban az akkreditációs folyamat elhúzódása miatt még pár évet várni kellett: kezdetben csak néhány tucat szakon hirdettek meg mesterképzést, nagyobb létszámban csak tavaly indultak el.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    29 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS