Orbán Viktor megérkezik a Kossuth térre az Alkotmány utca felől a parlament alakuló ülésére

Népszabadság - Móricz Simon

Ma hivatalosan is megalakul a második Orbán-kormány. A Parlamentben 11 órakor Orbán Viktor válaszol a Nemzeti együttműködés című kormányprogram tízórás vitája során elhangzottakra. Aztán az Országgyűlés szavaz a program elfogadásáról, egyszersmind a miniszterelnök megválasztásáról. Ehhez legalább feles többségre van szükség. Mivel a Fidesznek és a KDNP-nek közösen 263 képviselője van a T. Házban, nem lehet kétséges, hogy mától Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke. A szavazás után a kormányfő, illetve a miniszterek esküt tesznek.

A második Orbán-kormány miniszterelnök-helyettese, illetve közigazgatási és igazságügy-minisztere Navracsics Tibor, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese Semjén Zsolt KDNP-elnök, nemzetgazdasági minisztere Matolcsy György, nemzeti fejlesztési minisztere Fellegi Tamás, a nemzeti erőforrások minisztere Réthelyi Miklós, belügyminisztere Pintér Sándor, külügyminisztere Martonyi János, honvédelmi minisztere Hende Csaba, vidékfejlesztési minisztere pedig Fazekas Sándor. A Magyar Televízió az m1-en és az m2-n is élőben közvetíti délelőtt 11 órától az eskütételt. A Duna TV szintén élő különkiadásban tudósít az eskütételről.

Új kezdet napja. A kormányalakítást a Fidesz és a KDNP a Kossuth téren nagygyűléssel ünnepli a parlamenti ceremónia lezárulta után. Orbán Viktor immár miniszterelnökként mond beszédet, s felszólal Semjén Zsolt és Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz ügyvezető alelnöke is. Az új miniszterelnök fellépése –az, hogy kilép a Parlament falai közül – „a nép által, a népért” hitvallását hivatott szimbolizálni.

Új kezdet – Egy nap a Dobozy-kúrián – 2010 címmel viszont a jobboldali értelmiségi holdudvar számára rendezik meg a 7. kötcsei találkozót vasárnap, a Balog Zoltán által vezetett Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében. A polgári piknik zártkörű lesz. Orbán Viktor tavaly Kötcsén mondta el az utóbb nagy vihart kavart beszédét, benne az azóta is oly sokat vitatott mondatokkal: „Megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő 15–20 évét ne a duális erőtér határozza meg, amely állandó értékvitákkal, megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza.”

A második Orbán-kormány az államtitkárok hadával, illetve az apparátusokkal hétfőn rendezkedik be a kormányhivatalokban. „Még keresik a helyüket” – fogalmazott egyik forrásunk. A törvényalkotást illetően információink szerint a kormánypártok két forgatókönyvre készülnek; a parlament július közepén vagy július végén megy nyári szünetre. Orbán

Viktor mindenkinek azt mondta: „augusztusra tervezzen vakációt”. Az Országgyűlésnek egy alkotmányos kötelezettsége mindenképpen lesz: legkésőbb július 6-án köztársasági elnököt kell választani, mert Sólyom László mandátuma augusztus 5-én lejár.

Most „valóságos törvénygyár” a parlament, a fideszes és a kereszténydemokrata képviselők félszáz törvényjavaslatot, módosítást, határozatot terjesztettek az Országgyűlés elé – még a kormány megalakulása előtt. Ezeket ugyanakkor legkésőbb június közepén lezárják.

A szakpolitikátmegtestesítő tárcajavaslatokra viszont még várni kell. Fideszes forrásaink szerint különösen a gazdasági természetű törvényjavaslatok csúszhatnak, „mert nincsenek megfelelően előkészített stádiumban”. Orbán Viktor a választások után azt mondta: az új kormánynak – az átadás-átvétel törvényi szabályozásáról szóló előterjesztés után –elsőként „egy három blokkból álló tervet” kell benyújtania a parlamentnek: a bürokráciával szembeni átfogó támadásról, az önkormányzatokkal történő együttműködésről, valamint az adórendszerbeli változásokról. Ez utóbbiakkal kapcsolatban azt mondta: július elsejétől életbe lépnek.

Ez kérdéses. A gazdasági törvényjavaslatok egy-két héttel a kormányalakulás után készülnek el, vagyis legkésőbb június közepére. Akkor viszont „erőltetett menetben” kell tárgyalni és szavazni róluk, a parlamenti átfutási ideje egy törvénynek ugyanis legalább 3 hét. Arra, hogy az új adószabályok július 1-jén hatályba lépjenek, egy alkotmánybírósági határozat szerint akkor van reális esély, ha az adóváltoztatások kedvezőek az adózókra nézve. Ellenkező esetben 45 napnak kell eltelnie az adószabályok megszavazása és a bevezetés között.

Az egyik, várhatóan Matolcsy György nemzetgazdasági minisztériumához tartozó szakértő azt mondta munkatársunknak: „nem kell megkongatni a vészharangot”, meglesznek a szükséges tervezetek. De szeretnék megvárni Varga Mihály gyorsjelentését a gazdaság állapotáról. Másrészt az IMF-fel folytatott megbeszélések is „árnyalják” a törvény-előkészítést.

Abban, hogy a fideszes törvényalkotás „ötödik sebességben” maradhasson, segíthet Pintér Sándor is, ha érvényt akar szerezni Orbán Viktor azon kijelentésének, hogy a kormányalakítás után két héten belül rend lesz az országban. Akkor ugyanis sok jogszabály-módosításra lesz szükség. A leendő belügyminiszter egyet már be is jelentett a bizottsági meghallgatásán, amikor azt mondta: célszerű lenne a tulajdon elleni szabálysértéseket egyes esetekben a jelenlegi pénzbírság helyett elzárással büntetni, mivel ezeket jellemzően azok követik el, akik szociális segélyből élnek. De pont ezen esetek miatt szerinte szükségessé válna az alkotmány olyan módosítása is, hogy a bírósági titkárok járhassanak el a bírók helyett. Egy másik javaslat pedig az, hogy a rend érdekében össze kell hangolni az önkormányzat által foglalkoztatott hal-, vadés mezőőrök tevékenységét a rendőrséggel.

Albizottságok – vizsgálóbizottságok?

Sorra alakulnak az elmúlt nyolc év ügyeit vizsgáló parlamenti albizottságok. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a parlament alakuló ülését előkészítő megbeszéléseken indítványozta: minden parlamenti bizottság tűzze napirendre az elszámoltatás, a korrupcióellenes küzdelem kérdését. A 19 állandó bizottság közül eddig hat hozta létre a visszaéléseket vizsgáló albizottságot: az emberi jogi, a honvédelmi, a mezőgazdasági, a sport-, az oktatási és a kulturális bizottság. Van, ahol már tagokat is delegáltak a pártok, igaz, egyelőre csak a Fidesz, illetve a Jobbik és az LMP. Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója szerint az albizottságok valójában vizsgálóbizottságok, ezeket azonban csak az Országgyűlés hozhat létre meghatározott célra és időre. A szocialisták nem az albizottságok tevékenysége ellen szólaltak fel, hanem a házszabályszerű működést kérik.

Gulyás Gergely fideszes képviselő – aki az emberi jogi bizottságkeretében működő, a 2002 és 2010 között a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság elnöke – azt mondta: első körben az összes olyan szervet megkeresik, amelyiknek információja, iratai lehetnek a 2006. szeptemberi és októberi rendőri erőszakról. Foglalkoznak majd a 2002. december 1-jén, a Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román kormányfő budapesti találkozója miatt rendezett tüntetés feloszlatásával is. Az oktatási albizottság pedig szinte biztosan foglalkozik majd a Borovszky-üggyel és a Zeneakadémia rekonstrukciójával is – nyilatkozta Pósán László fideszes politikus. (MTI)

Kapcsolódó cikkek: Nagy N. Péter: Hogyan, Fidesz? | Orbán nem tévedhet, mert ha téved, megbukik | Tetszettek volna forradalmat csinálni! Hát most tetszettünk | Nagy mellénnyel: alakuló ülést tart az új Ház | Orbán politikai nyilatkozata a nemzeti együttműködésről - dokumentum