|
Az állam által létrehozott antidiszkriminációs hálózat működése nem kielégítő, az ügyvédek beágyazódtak a helyi elitbe, nem szívesen szállnak szembe a hatalommal. A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) legalábbis így látja. A civil szervezet új módszert dolgozott ki. Mivel vidéki irodák nyitására az „isten pénze se elég”, a TASZ videokonferenciák révén, a fővárosból nyújt segítséget a távoli ügyfeleknek.
A jogvédők egyelőre Hevesen, Ózdon, Sajókazán és Szalonnán teremtették meg a technikai feltételeket, remélve, hogy a programban részt vevő települések száma év végére tízre emelkedik. Az úgynevezett TASZPONT-okat családi vagy közösségi házakban alakították ki. „Romaprogram, nem csak romáknak.” Dénes Balázs, a TASZ vezetője ezzel a szlogennel érzékeltette, hogy elsősorban, de nem kizárólag cigányok jelentkezésére számítanak.
Precedensértékű esetekben a TASZ jogi képviseletet vállal, gyakran azonban – a potenciális ügyfelek jelentős része funkcionális analfabéta – elegendő az ingyenes tanácsadás is. A kevésbé iskolázottak felvilágosítását szolgálja az a képregény is, ami a holland nagykövetség támogatásával jelent meg. A szervezet munkatársai állítják, hogy a rendőrök gyakran mondvacsinált indokokkal indítanak szabálysértési eljárást romák ellen. Kopott a gumi a kerékpáron, nincs rajta „macskaszem” – és így tovább.
Az emberek képtelenek kifizetni a bírságot, így több hétig tartó elzárás lesz az ügy vége. A rendőri fellépésnek a jogvédők olvasatában az a célja, hogy a romák ne hagyják el a „szegregátumot”, tehát azt a közvetlen lakókörnyezetet, ahol a többségi társadalomtól elkülönítve élnek. A TASZ most gyűjti össze, és a közeljövőben nyilvánosságra hozza a hasonló eseteket dokumentáló iratokat.
Az emberi jogi tevékenységet beárnyékolja egy brutális bűncselekmény. A TASZ tavaly filmet forgatott a romák helyzetéről, az utolsó kockákon egy több mint kilencvenéves néni látható: a nem cigányok közül egyedüliként ő maradt az ózdi Hétes-telepen. A filmben nyilatkozó roma férfi nagy szeretettel beszél róla, és a néni is a romákról. Nem sokkal később, ez év elején az idős asszonyt kirabolták és kegyetlenül összeverték – a kórházban belehalt sérüléseibe. Az elkövetők tizenéves roma fiúk voltak. Nem helybéliek, rokonaik éltek a telepen.
A TASZ-osok és a hétesi cigányok máig nem tudták feldolgozni a tragédiát. A jogvédők elmondása szerint szomorú fejlemény, hogy a felháborodott romák kiközösítették és valósággal elüldözték azokat a hozzátartozókat, akik pedig nem tehetők felelőssé a halálos kimenetelű rablótámadásért.
Kevés pénz jut a szegény térségekbe
Még a leghátrányosabb helyzetű kistérségeket célzó uniós fejlesztési források között is csak kis arányban szerepelnek romákat célzó projektek, és aránytalanul kevés az esélyegyenlőséget előmozdító program – erre a megállapításra jutott a TASZ vizsgálata, amely Borsodban és Szabolcsban készült.
Kadét Ernő és Varró Gabriella elemzése szerint csupán egy-két százalékot tesznek ki a roma szervezetek által működtetett programok, és mindössze három-hét százalékot a kifejezetten romák vagy a hátrányos helyzetű lakosság javára szolgáló nyertes pályázatok. A cigányok esélyegyenlősége szempontjából Borsodban a pályázatok 12, Szabolcsban 25 százalékának van relevanciája.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
Jobmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
