A reklámtorta 7-8 százaléka jut a rádióknak

Reviczky Zsolt

Az MR1-Kossuth Rádió továbbra is stabilan vezeti a hallgatottsági statisztikákat, a kereskedelmi adók közül pedig változatlanul a Class FM a legnépszerűbb a GfK–Ipsos közös júliusi felmérése szerint. A Class csaknem minden műsorsávban, illetve korcsoportban vezető pozíciót ért el, bár Budapesten és a nagyvárosokban a Juventus, a Neo FM és a Rádió1 is alaposan megszorongatta. A fiatalok körében (országosan) toronymagasan vezeti a mezőnyt a Class, reggeli műsora, a Morning Show pedig a tizenkét éven át veretlen, a Sláger tavaly őszi megszűnése után a Neohoz költözött Boros–Bochkorféle Bumerángot is letaszította trónjáról.

Az egymilliós napi hallgatószámot a közszolgálati Magyar Rádión kívül értelemszerűen a két országos kereskedelmi adó, a Class és a Neo tudta átlépni az elmúlt fél évben. A Juventust alig 600 ezren, a Rádió1-et 400 ezernél valamivel többen hallgatják. A három dobogós öszszességében naponta négymillió hallgatót vonz, vagyis az országos lefedettségükkel biztosítottnak látszik elsőbbségük a piacon. A felmérések szerint a rádióhallgatók több mint háromnegyede hű maradt kedvenc adójához, vagyis a nagyoknak elsődlegesen nem a hallgatók számának növelésére, hanem inkább a „forintosítására”, azaz a reklámbevételek növelésére kell koncentrálniuk. (Ez csak a „kiváltságosokra” érvényes, a frekvenciájáért küzdő, hallgatottságát tekintve fél éve zuhanórepülésnek indult Klubrádióra már kevésbé; a Roxyról már nem is beszélve, amely elvesztette hallgatóinak felét).

A reklámbevételek növelése viszont nem tűnik reálisnak azok után, hogy a válság és a frekvenciabotrányok – a hirdetők kivárása – miatt a tavalyi évben a rádiós piac szenvedte el a legnagyobb visszaesést a médiá ban. Az éves nettó reklámköltés tavaly nyolcmilliárd forint volt, 30 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban, igaz, ezt részben a frekvenciabotránynak tudják be az elemzők. Az egész reklámpiac is jelentősen, csaknem 20 százalékkal csökkent (200-ról 160 milliárd forintra) a Magyar Reklám Szövetség becslése szerint. Az ország teljes nettó reklámköltése 2008-ban tetőzött 200 milliárddal, tavaly visszaestünk a 2005-ös szintre: kedvezmények nélkül, tarifaáron valamivel kisebb a különbség, 600 milliárdról 580-ra estek vissza a számok.

A szakemberek szerint idén már nem zsugorodik tovább jelentősen a reklámtorta, de ez nem jelenti azt, hogy a rádiók részesedése növekedne. Miközben a szakemberek „normális esetben” 7-8 százalékra taksálják a rádiók részesedését a hazai reklámtortából (a 2000-es évek elején ekkora is volt), 2011–2012-re pedig az egész médiapiacon bővülésre számítanak, vagyis elvileg van mozgástér a rádiók piacán is, és nem is olyan kicsi: ha csak 5-ről 6 százalékra növekedne a rádiós szelet a médiatortából, az is százmilliós pluszbevételt jelenthet a piacvezetők számára. (Más kérdés, hogy a bevételek feltételezett növekedése a kiadásokat is megdobja, mivel jövőre a médiahatóságnak befizetendő műsorszolgáltatási díjat már az előző évi bevétel alapján számítják. Ez eddig fix, egy országos adó esetében évi 100-200 millió forintos összeg volt.)

Arra, hogy ki és meddig lesz piacvezető, a tavaly őszi események után valószínűleg kevesen mernének fogadni. Emlékezetes, hogy a két országos kereskedelmi adó, a Sláger és a Danubius egyszerre esett ki a versenyből, amikor a frekvenciapályázatokon furcsa körülmények között nyert a Neo, illetve a Class (Majtényi László az általa politikainak tartott döntés miatt mondott le az ORTT elnökségéről). A vesztesek bíróságon támadták meg a döntést, és jogerősen nyertek is az ORTT ellen. Az ítélet szerint a médiahatóságnak el kellett volna utasítania a Neo és a Class pályázatát, ám az ORTT értelmezése szerint az ítélőtábla nem kötelezte őket szerződésbontásra, vagyis a Neonak és a Classnak a jelenlegi állás szerint nem kell tartania új pályázattól, a két régi adó visszatérésétől. Főleg azok után nem, hogy a júliusi ítélet után a politika mentőövet dobott számukra a médiatörvény visszamenőleges hatályú módosításával. Ebben rögzítették, hogy műsorszolgáltatási szerződést csak a műsorszolgáltató által elkövetett jogsértés esetén lehet felbontani, a pályázat kiírója – az ORTT – mulasztása esetén nem.

A Neo és a Class ettől még nem lélegezhet fel, ahogy az ORTT jogutódjaként létrejött médiahatóság sem. A Sláger és a Danubius ugyanis a hírek szerint hatalmas kártérítési pert akaszthat az állam nyakába, ami – ha valóban nemzetközi fórumok elé viszik a botrányt – a befektetők és a hirdetők „kedvét” is elronthatja. A két társaság 10-10 milliárd forintra becsüli az állam által tavaly okozott kárt. A rádiós középmezőny is alaposan átrendeződhet, hiszen az új médiahatóság több mint hatvan helyi frekvenciára ír majd ki pályázatot, köztük a Juventus és a Klubrádió frekvenciájára is, ezek eredményét pedig maguk a társaságok sem merik megjósolni...

A kisebbeknek a frekvenciáért folytatott küzdelemből esetleg még az internet jelenthet kiutat. A Magyarországon eddig kevéssé használt webrádiók terjedését nemcsak az internethasználók, hanem az internetképes audioeszközök, illetve a digitális hálózatok terjedése is segíti. A kábel- és műholdas szolgáltatókon kívül most már a MinDigTV ingyenes kínálatában is fogható (földfelszíni digitális platformon, amely az év végére elérheti az országos lefedettséget) a közszolgálati rádió három csatornája és a nemrég egyébként webtv-t is indított Neo FM is. Az egyelőre még kísérleti fázisban lévő, korszerűbb DAB+ rendszerben pedig a Magyar Rádió három adása mellett hét kisebb rádió fogható (köztük a Juventus). Ez utóbbi 2014-re véglegesítendő hálózat 16-18 csatornát is be tud majd fogadni.

Budai Bernadett lehet a Neo FM hírigazgatója?

Nem kizárt, hogy a Gyurcsány-kormány és az MSZP korábbi szóvivője, Budai Bernadett lesz a Neo FM új hírigazgatója – tudta meg a Népszabadság. Az érintett szerint egyelőre csak „beszélgetések” voltak közte és a kereskedelmi rádió vezetése között.

Budainak politológus végzettsége van, de hallgatója volt a BGF nemzetközi kommunikáció szakának is. Korábban a Vision Consulting kommunikációs tanácsadó cégnél dolgozott politikai elemzőként, de tanácsadóként egy éven át a Pénzügyminisztérium munkatársa is volt.

Három évvel ezelőtt fogadta el a második Gyurcsány-kormány kormányszóvivői felkérését, amelyet a Bajnai-kabinet hivatalba lépése után is ellátott; egészen addig, míg az MSZP pártszóvivője lett. A tavaszi országgyűlési választásokon a fővárosi 12. számú egyéni választókörzetben indult képviselőjelöltként, de sem egyéni indulóként nem jutott mandátumhoz, sem a párt budapesti listájáról, amelyen szintén szerepelt. Az MSZP szóvivői tisztségéből meglehetősen csöndben távozott az elvesztett választások után. Ennek állítólag inkább financiális, mint politikai okai voltak.

Megkerestük Budai Bernadettet is, aki elismerte, hogy „puhatolózó beszélgetések” valóban voltak, de konkrét megállapodásról vagy ahhoz közeli állapotról szerinte még nem lehet beszélni. A Neo FM a megszűnt Sláger Rádió helyén sugároz, országos lefedettséggel. A frekvenciapályázatok botrányt kiváltó elbírálása során több hír is megjelent arról, hogy a Neo FM mögött álló konzorcium baloldali kötődésekkel bír. A legutóbbi esemény pedig, hogy a rádiót üzemeltető FM1 Zrt. hetvenöt százalékos tulajdonrészét egy FM1 Friends nevű kft. vásárolta meg, amelynek többségi tulajdonosa Székely Gábor, a Szerencsejáték Zrt. korábbi vezérigazgatója.

Kapcsolódó cikkek: Fidesz: mintha Budapesten írták volna az EBESZ-jelentést | Kirúgások az MTV-nél: folytatódik a jobboldali hatalomátvétel | Sajtószabadság kérdésében nem kötünk kompromisszumokat! | Ismét a médiacsomag módosítását szorgalmazta az EBESZ | Szerződésre vár a Klubrádió: két sáv között a padlóra?