belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
23. szerda

Kit érdekel a kötelező olvasmány?

Hosszú mondatok, ismeretlen szavak: a diákok számára így jelennek meg a kötelező olvasmányok, amelyeket nagy részük nem is olvas szívesen. Pedig ma is vannak könyvmoly diákok, csak ők másra kíváncsiak.

Varga Dóra| Népszabadság| 2010. október 4. |32 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Krampuc | 2011. november 15. | 22:49:26

Talán először meg kellene tanítani olvasni a gyerekeket, és csak utána feladni a kötelező olvasmányokat. Ez nem csak a tanárok, de a szülők felelőssége. Első és második osztályban rengeteget kellene gyakorolni. Kegyetlen gürc, jó sokat kell hangosan olvasni, de megéri. Ha a gyerek már valóban jól olvas, jöhet az élvezet. Onnantól kezdve teljesen mindegy mit olvas, csak olvasson, és élvezze. Az lányomnak (10 éves)tetszett a Harry Potter, nyári szünetben olvasta el az első négy rész, és még másik 20 könyvet. Ő valódi könyvmoly. De Csukás, Böszörményi, Nógrádi könyveit is imádja. Olvasta már a Kincses szigetet, a Tanár úr kérem-et, a Tüskevárat. Olvasott Rejtő és Mark Twain könyveket. Mindenevő. A kis falusi könyvtár nem volt elég, be kellett íratnom a közeli város könyvtárába. Mivel csak 6 könyvet lehet kihozni 3 hétre, két olvasójegye van. Állítom, hogy azért szeret ennyire olvasni, mert nagyon jól tud olvasni. Ha egy gyerek nehezen, akadozva olvas, a világ legjobb könyvét sem fogja élvezni. Harmadik osztályban, a nyílt napon teljesen elszörnyedtem. A 15 fős osztályból 4 gyerek olvasott jól, a többiek csak nyögdécseltek. Ez nagyon, nagyon szomorú.

booknorton | 2011. október 21. | 14:27:10

Nem csoda, hogy egyre kevesebben olvasnak a mai fiatalok közül. A könyvtári statisztika mondjuk nekem fura, amikor arról van szó, hogy tömegesen nem olvasnak... további véleményemet itt fejtettem ki:
http://feelthebook.booknorton.com/2011/10/kotelezo-olvasmanyok-miert.html

alapember | 2011. szeptember 19. | 06:09:03

Nekem szülőként semmi kifogásom az ellen, hogy más kötelező olvasmányok legyenek, mint amilyenek nekem voltak. Az a lényeg,hogy a gyerekem szeressen olvasni! De! A kötelező olvasmányoknak van egy kritériuma: mindenki számára elérhető kell hogy legyen, normális árakon!!! A Harry Potter kötetekért kért 3-4000 FT-os árat nem nevezném normális árnak! Igencsak nehezményezném, ha az 5. osztályos gyerekem 16000 FT-os tankönyvcsomagja mellé meg kellene vennem minden évben még 2-3 kötelező olvasmányt 3-4000 fT-ért/db.Ezt is figyelembe kell venni kötelező olvasmány választásakor!

Anyóka41 | 2010. december 6. | 21:43:54

Az én gyerekeimnek (a nagyoknak és most a kicsinek sem) nem volt soha kötelező olvasmány. Ha minden kötél szakadt, elolvastam helyette és elmeséltem nekik. Lehet engem megkövezni. Kedves Anyessz, olvastasd nyugodtan a saját tanulóiddal az Egri csillagokat, én azt is valamikor 16 évesen olvastam végig először. Nem ártott meg, hogy annak idején 12 éves koromban anyám írta meg helyettem a nyomorult olvasónaplót. Azóta rengetegszer elolvastam, mígha akkoriban rám kényszerítik, valószínűleg nem csak ezt a könyvet, de sok száz másikat sem olavstam volna el.

Anyóka41 | 2010. december 6. | 21:37:41

Legkisebbik gyermekem 11 éves. Kicsi kora óta olvasunk neki minden nap. Olyan iskolába is jár, ahol a napi tanítás azzal fejeződik be, hogy tanító néni mesét olvas nekik. Neki is első könyve a Kincskereső kisködmön volt. Ami nekem soha nem túnt fel, az neki komoly lelkitraumát okozott. A könyvben 3 haláleset is van. Ez a kisfiú e kis történetek alatt elveszti a hugát, az apját, meghal az öreg Küsmödi is. Azóta kizárólag olyan könyveket olvas, mit én előtte biztosan elolvasok és biztosan mindenki boldogan él benne. Sajnos két évünk ment rá, hogy újból olvasni kezdjen. Szó szerint viszolyogva nyúlt a könyvekhez. Szerencsére tanító nénink is érzékelte a problémát és nagyon sokat segített. Én viszont nem szeretem többé Móra egyébként általam is nagyrabecsült művét. Jókai olvastatásával pedig egyáltalán nem értek egyet. Én magam általános iskolában kifejezetten utáltam, pedig mindent elolvastam, ami a kezembe került. Nagyanyámnak a padláson volt pár papírzsáknyi 3 forintos könyve, amit véletlenül megtaláltam. Így kezdtem Molnár Gábor és Széchenyi Zsigmond vadász leírásokat olvasni, ebből lett később Fekete István összes. Jókait 18 évesen olvastam először és nem utoljára. Imádom a mai napig. Őt is, Mikszáthot is. De ki nem állhatom sem Krúdyt, sem Kosztolányit. Szabó Magdát minden mennyiségben képes vagyok olvasni. Igaz, alapszinten Benedek Eleken nőttem fel. Szóval hagyjátok felnőni a gyerekeket az olvasmányokhoz, nem mindenkinek való 10 évesen ugyanaz a könyv. Az én gyerekeimnek

murzilka | 2010. október 5. | 17:21:36

Az Egrit a Nagy Könyv vetélkedő is az ország kedvencének választotta emlékezetem szerint. MIre az isiben tanultuk én már többször is túl voltam rajta, úgyhogy nekem nincs ellenvetésem. Azért érdekes lenne egy felmérés: hányan olvassák el a kötelezőket, s azon belül hány százaléknak tetszik. A nagyon népszerűtlen könyveken azért el kéne gondolkodni.

Emellett régebben voltak színvonalas és szórakoztató gyerekújságok (pl. a klasszikus Hahota magazin), sztem nem lenne szentségtörés az iskolában is terjeszteni ilyeneket. Vagy: minket annak idején már alsóban átvittek a könyvtárba, többször is. Ma ismerek olyan nyolcadikos diákot, aki még SOHA nem kölcsönzött semmit könyvtárból (pedig valszleg otthon sincs sok könyvük és jó tanulóról van szó.)Ez abszurd.

anyessz | 2010. október 5. | 16:24:07

Én tudom, hogyan kell. Nem úgy, hogy kihagyjuk a törzsanyagból azokat az irodalmi értékeket, amelyek megkerülhetetlenek. Nem úgy, hogy Jókai helyett Harry Pottert olvastatunk a gyerekekkel, az bizonyos. (Egyébként az összes kötetét olvastam, mert a tanítványaim falták, és érthető, miért kell a gyerekeknek.)
Ha a gyerek olvasástechnikailag rendben van, ha magyarórán jókat és jól olvas és a környezetében is lát példát az olvasásra, akkor - úgy tapasztalom - előbb-utóbb olvasni fog. Ezért rengeteget tehet a tanára, és a szülői ház. De - könyörgöm - ne azt az évi egyetlen kötelező törzsanyagot tegyük már bűnbakká ebben az ügyben, jó? Aki olvas, az ezenkívül olvasson, amit csak akar, hiszen ez a lényege az olvasásnak. de az nem előírás, hogy minden nebuló évente csak egy könyvet olvashat, hé!
Mellesleg szólván Jókai tényleg nagy falat, azért annak az elfogyasztásához valóban varázsolni kell, de most akkor ne olvassanak Jókait? És ha a Jókai nehéz nekik, attól még ne ismerjék meg Nemecsek történetét, meg Bornemissza Gergőét? Hiszen ezek a kedvencei a magyar olvasóknak, ez tény! Ja, ha már itt tartunk, akkor nem kell nekik Mozart se, meg népzene?
Bejelentem, hogy én megmakacsolom magamat, és a hatodikosaimmal azért is elolvasom az Egri csillagokat! Ellenvetés?

lamucat | 2010. október 5. | 13:11:30

Moderálási alapelvek- komment törölve -

murzilka | 2010. október 5. | 00:38:50

Személy szerint nem emlékszem nyelvi nehézségekre a kötelező olvasmányokkal kapcsolatosan. (Vagy nem arra figyeltem.) Inkább a történet nem tetszett, ha nem tetszett. Pl. Kisködmön. Az aranyember (így, egybe) egy kegyetlenül unalmas és hosszú Vaskapu leírással kezdődik, annak egy csomószor nekirugaszkodtam, mire unalmamban túljutottam rajta. A kőszívű viszont a kedvenceim közé tartozott, többször is elolvastam. Az Egrit is, a Tüskevárat úgyszintén. És olvastam sokminden mást is. Meséket, képregényeket, ismeretterjesztőt, gyerekenciklopédiát, nem klasszikus gyerekirodalmat, viccújságot, sci-fi magazint. Nekem úgy tűnik, mintha régebben még ezek is igényesebbek lettek volna. Külalakra legalábbis elég ízléstelenek tűnnek a mai, újságárusnál látható szupergiccses küllemű gyerekmagazinok,képregények. (Zömüket valami kacat műanyag játékkal együtt próbálják meg eladni. )

silenthill1 | 2010. október 4. | 18:20:59

Minorkavidor | 2010. október 4. | 14:51:26

Nem, hanem mert realista regényt olvasni egy szenvedés, amikor 10 oldalon keresztül ecseteli egy szekrény ajtajának a kinézetét, és csak lapoznál és csak lapoznál :)

Minorkavidor | 2010. október 4. | 14:51:26

Akik azt írták, hogy nehéz a Jőkai könyvek, mint pl. A kőszívű ember fiai c. regény nyelvezete, nem azért írták azt mert sok latin kifejezést és akkor a közigazgatásban használt szakkifejezést használt?

A Jókai összes legutolsó kiadásánál 2 kötetben kiadták a Jókai által használt összes ilyen kifejezés szótárát.

Altuntegin | 2010. október 4. | 14:39:29

"a magyartanárok egyikének sem jutott eszébe a könyvtári kölcsönzések alapján összeállítani a kötelező olvasmányok listáját"

Emlékszem nálunk a könyvtáros egy igazi Kerberosz volt. A könyvtár ajtajába betette az asztalkáját, és ott lehetett kérni amit el akartál olvasni. Tehát csakis a kötelező olvasmányokat. A könyvtárba bemenni, a polcok között kedvedre sétálgatni és nézelődni tilos volt ... Így akkoriban is leginkább egymás között cserélgettük a könyveket (Jókait, Gárdonyit, Mikszáthot, Coopert, Vernét, csíkosakat, pöttyöseket, Delfin-könyveket egyaránt).

Nem változott sokat a világ ...

standard | 2010. október 4. | 12:11:1
Pedig mielőtt ítélkezik, kérem olvassa el az Ön által "szemétnek" tartott könyveket ...

silenthill1 | 2010. október 4. | 14:23:08

Azért eléggé dramatizált a cikk, vagy csak én jártam jó általánosba és gimibe. Nekünk volt Csukás Istán, és barátai. Kosztolányi meg kortársai kívül esnek az idegennek ható nyelvezeten szerintem, az bőven belefér. És persze olvassanak csak Pottert is nyugodtan, akár kötelező keretében. Most nem mindegy, hogy szedi fel a szókincset a gyerek lényeg hogy élvezze. Én is sikítófrászt kaptam Jókai regényeitől, mégsem olvastam kevesebbet mint kellett volna, konvertáltam mondjuk Dűnére :P

pawpar | 2010. október 4. | 13:17:00

kriton | 2010. október 4. | 12:53:58
"Csatlakoznék azokhoz, akik szerint a kötelező olvasmányok magyar klasszikusok legyenek."

Érdekes, hogy az irodalomkedvelő (?) kommentelők kétfele irodalmat tudnak elképzelni a mai magyar ifjuság számára: a klasszikus irodalmat (ez az ajánlott) és a kommersz irodalmat (ez a nem ajánlott).
Elfeledkeznek arról, egyébként a cikkíró is éppen csak érinti, hogy létezik olyan XX. századi és kortárs magyar (és külföldi) irodalom, mely szinvonalas és ugyanakkor könnyen olvasható. Csak néhány név: Fekete István, Palotai Boris, Csukás István, Lázár Ervin, Békés Pál, Janikovszky Éva, Szabó Magda, stb.
Először ilyen könyveket kellene olvastatni a mai gyerekekkel kötelezőként, a klasszikussal ráérnek középiskolában megismerkedni.
Emlékszem, milyen nehezen rágtam át magam a "Légy jó mindhalálig"-on, amikor kötelező volt (később többször is elolvastam), a kortárs gyerekirodalmat pedig "kétpofára" fogyasztottam.

mizar | 2010. október 4. | 13:00:52

Moderálási alapelvek- komment törölve -

tarkabarka84 | 2010. október 4. | 12:59:00

Moderálási alapelvek- komment törölve -

kriton | 2010. október 4. | 12:53:58

Csatlakoznék azokhoz, akik szerint a kötelező olvasmányok magyar klasszikusok legyenek. Vajon hol találkozhatna a gyerek saját kulturájával, ha nem az iskolában. Az ne legyen már indok, hogy nehéz, meg érthetetlen. Ilyen alapon olvassanak mesét. Pontosan az a feladat, hogy a gyerek ne habkönnyü feladatokat oldjon meg, hanem dolgozzon a sikerért (mint később az életben elvárjuk). Nézzen utána, vagy kérdezzen ha valamit nem tud.
Az pedig, hogy mit vesz ki a könyvtárból, aktuális kommerszet, semmit nem jelent.
Ilyen alapon ne vegyük a 7es szorzótáblát, mert az olyan kacifántos? Biztos lenne kommentelő, aki egyetértene, hogy neki sok gondja volt a hetesel, ezért a tanítónéni kihagyta, igaz, hogy most nem tud számolni, de milyen jópofa suli volt is az.
Ez is politika. Már nem is menekülhetünk a globál kommersz elől. Dórika, még a suliba is azt nyomnád? Biztos, hogy mindent le kell dózerolni? Nem elég, ha a felnőttek félidióták?

figyeltem | 2010. október 4. | 12:43:39

Engedelmet kérek!

A hozzászólók egy része vagy nem olvas vagy egy kicsit sznob!
Bármit olvas a fiatal jobb mint ha az utcán bandában mulatja az időt!
A lényeg az hogy szokjon rá az olvasásra! Mint sokat olvasó bizonyíthatom, hogy vannak olyan kedvenc olvasmányaim amelyeket ma már nem tudom elolvasni, ugyanakkor vannak olyan mesék amelyeket szivesebben olvastam unokámnak!
Aki sokat és a lényeg a sokat olvasó izlése fejlődik!
CSAK OLVASSON, OLVASSON!

standard | 2010. október 4. | 12:17:21

Moderálási alapelvek- komment törölve -

standard | 2010. október 4. | 12:11:15

Moderálási alapelvek- komment törölve -

mesterj | 2010. október 4. | 10:58:38

A Harry Potter-t elkezdtem olvasni , hogy a gyerek olvashatja e. Hát én úgy adtam oda a gyereknek, hogy ha rossz könyvet akarsz olvasni lányom akkor olvasd. De én nem ajánlom. Elkezdte olvasni aztán hol itt láttam a könyvet a lakásban hol ott, de nem nagyon haladt vele. A második részt már nem kérte, hogy megvegyük...

mesterj | 2010. október 4. | 10:53:23

A Fekete Gyémántok kötelező volt nekünk. Én elkezdtem olvasni, a 100 oldal környékén már tudtam, hogy ha ezt nekem tovább kell olvasni én biztos öngyilkos leszek. Ezért közöltem a tanárral, hogy adjon fel mást. Csak nekem. Akár kettőt is de EZT NE!
Ezután kiderült, hogy a T. osztálytársaim egyáltalán nem is kezdtek bele az olvasásba.
Így aztán az egész osztály más olvasnivalót kapott. Én meg egy extra 5-öst az első 100 oldal elolvasásáért.
A tanulság: Én egy könyvmoly vagyok. De ha egy könyv rossz akkor az rossz akárki is írta. (Jelen esetben Jókai).

OldTriker | 2010. október 4. | 10:53:06

Az én első kötelező olvasmányom a Vuk volt. Egy délután, együltő helyemben "fölfaltam". Később már nem mindegyik kötelező olvasmány tetszett, volt olyan, amelyet egyáltalán nem olvastam. Pedig egyébként állandóan olvastam. A probléma tehát nem újkeletű. A Kőszívű ember fiai vagy a Kincskereső kisködmön vagy az Odüsszeia nekünk is túl nehéz (inkább túl korai) volt, pedig könyveken nőttünk fel, nem videoklipeken.

Egy megjegyzés, kedves Varga Dóra. Az egyik hivatkozott regény címe: Az arany ember!!! Sok pontba kerülne Önnek ez a hiba a középszintű magyar érettségin.

Wazull | 2010. október 4. | 09:16:34

Igazi Trebics, nem azt irtam hogy mindent olvastam, hanem azt ami erdekelt. A vilagirodalom azert eleg nagy ahhoz, hogy egy gyerek talaljon eleg olvasnivalot maganak. A Kiskodmont nem szerettem, azt kotelezo olvasmanykent olvastam.
Itten van a kutya elfoldelve: eloszor meg kellene szerettetni az olvasast a gyerekkel, aztan bombazni "kemenyebb" konyvekkel, mert forditva nem nagyon mukodik.

figyeltem | 2010. október 4. | 09:15:56

Foytatom.
Mivel szegények voltunk saját könyvünk kevés volt a könyvtárba jártam és ott fogott pártfogásába Béla bácsi!

Az Ő útmutatása alapján fokról fokra jutottam el az egyre "nehezebb" olvasmányok megértéséhez megszeretéséhez!
Halálomig hálás lehetek NEKIK amiért bevezettek az olvasás szeretetébe!
Nem emlékezem, hogy valaha is unatkoztam volna olyan látványosan mint ma látni fiatalokat.
Valami olvasnivaló mindig akad!

figyeltem | 2010. október 4. | 09:08:55

Kedves együtt gondolkodók!

Az olvasás megszerettetése egy külön tudomány és adomány!
Jómagam egy kiskösségben születtem és ott szerettette meg velem az olvasást először ÉDESANYÁM később egy nagyon kedves TANÍTOM aki könyvtáros is volt!
Édesanyám a különböző meséket olvasta , majd a legizgalmasabb résznél mindig "dolga akadt", várni kellett a folytatásra!
Mikor már tudtam olvasni, ugyanezt eljátszotta azzal a változással, hogy olvasd kisfiam még újra ráérek, de hangosan mert én is szeretem ezt a mesét!

Igazi Trebics | 2010. október 4. | 09:03:46

1. "Szoval szerintem erdekes tortenetekkel kellene kezdeni az olvasast, ami konnyen emesztheto. A Kiskodmon szerintem nem ilyen." Ahá! Pont te mondtad, hogy milyen kedvvel olvastál mindent. Pedig Neked is a Kisködkönt tanították!

2. ". Az ezen diákok által legolvasottabb szerzők zöme külföldi, döntő többségében angolszász író. Ilyen szerző Lucy Daniels, Walt Disney, Jacqueline Wilson, Erich Kastner, J. K. Rowling, Claude Clement, Meg Cabot és Astrid Lindgren. Ezek a könyvek a kiskamaszok napi problémáival, a családi, az iskolai és a kortárs csoportban kialakuló konfliktusokkal foglalkoznak." Az ember nem tudja, hogy sírjon vagy röhögjön:) Walt Disney, Erich Kastner, mint a mai kamaszok napi problémáival foglalkozó szerző. A műveltség leépülése itt kezdődik...

3. 40 évvel ezelőtt is idegen volt a Kisködmön, korát tekintve. Azért olvastatták, mert érték.

Gyurka46 | 2010. október 4. | 08:50:10

Az a legrosszabb, ha elriasztják a gyerekeket az olvasástól, ha a rájuk kényszerített könyvek miatt megutálják az olvasást.
Én nagyon örültem, amikr az unokáim nekiestek a Harry Potter könyveknek, azután Agatha Christie krimijeinek, függetlenül attól, hogy mekkora az irodalmi értékük. Nincs is gondjuk az olvasással, szövegértéssel.

Wazull | 2010. október 4. | 08:40:45

Ja, szerintem eppen ezert Harry Potter idealis konyv egy gyereknek. Az elso konyvek meg konnyebben emeszthetok, aztan mire a 7. konyv vegere jut a gyerek, par ev alatt kisse erettebb is lesz.

Wazull | 2010. október 4. | 08:38:59

komszomol, harmadikos koromra a legtobb kotelezo olvasmanyt mar kiolvastam, plusz a legtobb Verne-konyvet, plusz egy csomo delfin-konyvet. Miert? Mert erdekeltek a tortenetek.
Ma is naponta rengeteget olvasok, igaz hogy szakcikkeket. Szepiroldalmat is szivesen olvasnek, de arra mar egyaltalan nincs idom. Inkabb hangoskonyveket hallgatok.

Szoval szerintem erdekes tortenetekkel kellene kezdeni az olvasast, ami konnyen emesztheto. A Kiskodmon szerintem nem ilyen.

nablaquadrat | 2010. október 4. | 08:08:35

"... sokkal megfelelőbbek és érthetőbbek (lennének) a gyerekeknek mint pl. Tamási Áron Ábel trilogiája, ami a gyerekemnek is fel volt adva. Annak a speciális világa sokkal távolabbi, mint Jókai vagy Mikszáth."

A történelmi háttér-ismereteket elmesélheti apuka, anyuka vagy a tanár, esetleg lábjegyzetek formájában is csatolhatók a művekhez. Ilyenek az én 8-9 éves koromban még voltak a Jules Verne regényekben is. Ma ez már esetleg lehetetlen? Vagy csak nem jó üzlet az ilyen annotált, újabb kiadások létrehozása? Vagy szerzői-jogi problémákba ütközik? Vagy csak egyszerűen ma is kellene léteznie egy Ijúsági Könyvkiadónak?

komszomol | 2010. október 4. | 03:51:15

Szerintem a klasszikus, megszokott olvasmányok megfelelők, sokkal megfelelőbbek és érthetőbbek (lennének) a gyerekeknek mint pl. Tamási Áron Ábel trilogiája, ami a gyerekemnek is fel volt adva. Annak a speciális világa sokkal távolabbi, mint Jókai vagy Mikszáth.

Csakhogy ELŐBB meg kell szerettetni az olvasást, amihez az út bizony Benedek Elek, Móra Ferenc, Ezeregy éjszaka gyerekváltozata stb. HANGOS FELOLVASÁSÁN keresztül vezet az út. Félreértés ne essék. Először NEM a gyerek olvas, hanem neki olvasnak. Ha olvasnak.

Na, ezt nem érti, a sok dilis. Nekünk ofö óra keretében elsőtől harmadikig (!!!) felolvasott a tanítónéni. De harmadikban már sokan túl voltak a tizedik, sőt huszadik regényükön. Többen olvastuk már akkor a Légy jó mindhaláligot, pedig csak hatodikban volt kötelező.

De nem is voltunk olyan stresszben, mint a mostani gyerekek, mégis sokkal jobban tudtuk, amit tudtunk. A m,i tanáraink még tudták: Lassan járj, tovább érsz.

Ha érettségizett fiatalokkal beszélek, akik történetesen nem bölcsészek, sűrű homály gomolyog belőlük a történelem vagy irodalom legalapvetőbb ismereteivel kapcsolatban, amazok viszont olyan sötétek a fizikához vagy kémiához, mint az ökör a balettművészethez.

HIRDETÉS


Vannak még könyvmoly kisgyerekek
Népszabadság - Wéber Tamás
Kincskereső kisködmön: ma is ez az első kötelező olvasmány a legtöbb általános iskolában – általában a harmadik osztályban ezzel kezdenek a diákok. Ebben a könyvben átlagosan 11,2 szóból áll egy mondat, nyelvezete pedig igen távol áll a mai 8-9 éves gyerekekétől, akik nem értik, és emiatt nem is szeretik ezt a könyvet. A kötelező olvasmányok listája a felsőbb évfolyamokon sem fest sokkal másképp: az elolvasandók kétharmada XIX. századi mű, a szövegek régiek, a világképük érthetetlen a mai gyerekek számára – mutat rá Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke. Leszögezte: nem arról van szó, hogy ezeket a műveket „ki kell dobni”, de nem ezekkel kellene indítani, mert úgy csak leküzdendő feladatokká válnak az olvasmányok. Az olvasóvá nevelést sokkal inkább el lehetne kezdeni például olyan kortárs szerzők műveivel, mint Berg Judit, Békés Pál vagy Lackfi János – véli Gombos Péter, hozzátéve, hogy ha ezeken keresztül megszeretik az olvasást a diákok, akkor érteni és szeretni fogják a klasszikusokat is.

Nincs olyan előírás, amely meghatározná, hogy hány évesen milyen könyveket kell elolvasniuk a diákoknak, mégis: a pedagógusok lassan fél évszázada ugyanazokat a könyveket olvastatják velük. A Magyar Olvasástársaság 150 magyartanár megkérdezésével készült felmérése szerint felső tagozatban a pedagógusok zöme ugyanazt a hat könyvet adja föl: az Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, a Szent Péter esernyője, a Légy jó mindhalálig, A kőszívű ember fiai és Az aranyember című regényeket.

– A kötelezők listáját a tanárok 57 százaléka a tankönyvek és a munkafüzetek alapján állítja össze, vagyis azok tartalma „szentírás” a pedagógusoknak – mondja Gombos Péter, aki szerint emiatt sok múlik a tankönyvszerzőkön, ám „a labda mégis inkább a pedagógusok térfelén pattog”. Bőven vannak már ugyanis olyan tankönyvek, amelyek kortárs irodalmat is ajánlanak kötelezőnek, ám ezeket a pedagógusok nagy része figyelmen kívül hagyja.

HIRDETÉS

A magyartanárok 39 százaléka azt állította: a diákok érdeklődése alapján választ kötelező olvasmányokat. – Ám ez alatt azt értik, hogy ha például az osztálynak nem tetszik Az aranyember, akkor föladják A kőszívű ember fiait. Márpedig, ha ugyanattól a szerzőtől választanak egy ugyanolyan nehéz nyelvezetű könyvet, akkor az nagy valószínűséggel ugyanúgy nem fog a diákok érdeklődésével találkozni – mondja Gombos Péter.

A felmérés szerint a magyartanárok egyikének sem jutott eszébe a könyvtári kölcsönzések alapján összeállítani a kötelező olvasmányok listáját, holott abból kiderülne, mit is szeretnek olvasni a diákok, akik egy része rendszeresen jár könyvtárba, s ők többet olvasnak, mint korábban. Péterfi Rita olvasáskutató vidéki könyvtárak kölcsönzései alapján megállapította: míg 2003-ban egy gyerek átlagosan 11 könyvet vitt ki a városi könyvtárból, addig 2008-ban már 12,5-et. A nyolc vizsgált könyvtárnak 2003-ban ugyan csaknem kétezer beiratkozott 10-12 éves olvasója volt, 2008-ban pedig már csupán 1700, ám évről évre csökken az adott korosztály létszáma is, ráadásul a 15 százalékos olvasócsökkenés csak mindössze ötszázalékos csökkenést eredményezett a kikölcsönzött dokumentumok számában.

Péterfi Rita szerint ezek a gyerekek az olvasói elithez tartoznak, „könyvmolyok”, hiszen nem csupán otthon vagy az iskolai könyvtárban keresnek olvasmányt maguknak, hanem még a városi könyvtárba is beiratkoztak. Az ezen diákok által legolvasottabb szerzők zöme külföldi, döntő többségében angolszász író. Ilyen szerző Lucy Daniels, Walt Disney, Jacqueline Wilson, Erich Kastner, J. K. Rowling, Claude Clement, Meg Cabot és Astrid Lindgren. Ezek a könyvek a kiskamaszok napi problémáival, a családi, az iskolai és a kortárs csoportban kialakuló konfliktusokkal foglalkoznak. A magyar szerzők műveiben a mai kamaszok problémái ritkán jelennek meg, a 20-as toplista negyedét mégis magyarok adják: Fekete István, Nógrádi Gábor, Molnár Ferenc, Janikovszky Éva és Böszörményi Gyula.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    32 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS