A Petőfi Csarnok jövőre nem számíthat semmiféle budapesti pénzre, nem szűnik meg, csak másfajta struktúrában működik tovább

Népszabadság - Kurucz Árpád

Az előterjesztői javaslat szerint a város anyagi helyzete miatt több mint egymilliárd forinttal kevesebb fővárosi támogatással számolhatnak a kulturális intézmények – tudtuk meg Atkári Jánostól, a főváros pénzügyi főtanácsadójától. Nagyjából körvonalazódik, hogy melyik területről mennyit vonnak el, ha a közgyűlés december közepén megszavazza az előterjesztést.

A színházak esetében a kultúráért felelős főpolgármester-helyettes, Csomós Miklós reszortja eldönteni, hogy a kötött állami támogatás és a bérleti díj felett eddig adott 687,521 millió forintot hogyan, honnan spórolják meg. Vélhetően az előterjesztők abban gondolkodnak: a jegybevételnek és a 2009 óta megszerezhető TAO-nak (az úgynevezett mecénáspénznek, amely a színház összjegyárbevételének 70 százalékáig szerezhető, és ezt az összeget az adakozó levonhatja a társasági adójából) köszönhetően nem omlik össze a struktúra.

2011 eleje óta egyébként bérleti díjat is fizetnek fenntartójuknak a budapesti színházak. Ezt azzal indokolják, hogy mivel bizonyos állami források fenntartói támogatáshoz vannak kötve, ezeket az összegeket más jogcímen vissza kell kérni az intézményektől.

Ha megszavazzák a jövő évre szóló javaslatot, akkor kevesebb mint 24 millió forinttal kell beérnie a Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítványnak; 53,6 millióval kevesebbet kap majd az idei támogatásnál a Fesztiválzenekar alapítványa, a nagyrendezvények céltartaléka pedig 114 millióval csökken. Ez utóbbi összegből 10 millió forintot átcsoportosítanának a Magyar Labdarúgó Szövetség FIFA-kongresszusára, sőt a kulturális keretből is jutna e célra 15 millió.

A kulturális büdzsé a spórolás miatt amúgy is vélhetően 90 millióval lesz szegényebb, de a Budapesti Történi Múzeum támogatása miatt további 41,3 milliót is elvesznek innen. Ha jól számolunk, az idei 197,3 millióból 50 millió maradna.

Négy kulturális intézmény összevonását tervezi a főváros. Hogy mind a négyet egybevonják-e, vagy kettőt-kettőt, az még kérdéses. A négy érintett a Budapest Fesztiválközpont Nonprofit Kft., a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft., a Budapesti Turisztikai Desztináció Menedzsment Nonprofit Kft., valamint az urbanisztikai, városmarketing és -menedzsment feladatokat ellátó városfejlesztő műhely, a Studio Metropolitana Nonprofit Kft. És amennyit a működtetésükön szeretnének spórolni: 5, 10, 30 és 15 millió forint.

A főváros portfóliójában egyetlen intézmény számíthat több bevételre (plusz 36,5 millióra): a Fővárosi Növény- és Állatkert, ott ugyanis az uniós források felhasználása kényszeríti a fővárost a fejlesztés támogatására. 2012-től nem számíthat viszont semmiféle budapesti pénzre a végelszámolás alatt lévő Petőfi Csarnok Nonprofit Kft. Nem szűnik meg az intézmény, csak másfajta struktúrában működik tovább.

Mindeközben két színház igazgatói pályázatának eredményhirdetése várat még magára. Noha mandátuma 2014-ig szólt volna, lemondott a posztjáról Zimányi Zsófia, a Thália Színház igazgatója. Döntése okáról egyelőre nem nyilatkozik az ügyvezető asszony. Úgy tudjuk, az új kiírásra a korábbi direktor, Megyeri László mellett Bereményi Géza és Harsányi Gábor jelentkezett. A Trafó vezetői posztjára a jelenlegi direktor, Szabó György újra beadja elképzeléseit, de pályázik a posztra a korábban favoritként kezelt Bozsik Yvette is (feltehetően Horváth Csabával közösen).

Szegény kultúrházak

A kerületi fenntartású budapesti művelődési házak egy jó része gyakorlatilag már mostanra eljutott működőképessége határára. Sok helyütt szerkezeti átalakításokkal próbálták kímélni a költséget a fenntartók: az Angyalföldi Művelődési Központot például több más helyi kultúrintézménnyel összevonva kft.-vé alakították, és várhatóan kft.-be tömörülnek a XVIII. kerületi kultúrterek is.

A Népművelők Budapesti Egyesületének ügyvezető elnöke tart a következményektől: – Egy kft. vezetőjétől és alkalmazottaitól ugyanis nem várnak szakirányú végzettséget – mondta Várhalmi András.

A legfrissebb hír szerint a Csepeli Művelődési Központ – amely három művelődési intézményből, a Radnóti Miklós Művelődési Házból, a Királyerdei Művelődési Házból, valamint a Csepeli Galériából áll össze – ugyancsak kft. formában működik tovább januártól, méghozzá a televízióként amúgy megszűnő Csepp TV égisze alatt. Borbély Lénárd alpolgármester reményei szerint a helyi kultúra színvonalát a változások javítani fogják.

Máshol – így az erzsébeti Csiliben is – a gazdálkodás rendjét szabták át a spórolás jegyében, az új utalási rend miatt máris programok hiúsultak meg. Az intézkedés egyben elbocsátásokkal is járt. (B. T.)

Kapcsolódó cikkek: Tarlós főtanácsadója: A BKV-csőd csak a kezdet | Dörner-ügy: Cserhalmi nem lehet hülye | Hernádi sem lesz a Dörner-színházban | Most kell ordítani | Három kérdés