Az államtitkár emlékeztetett: az Alkotmánybíróság (Ab) 2010. december 31-i határidővel tavaly év végén megsemmisítette a jogalkotásról szóló kétharmados törvényt, mert azt az Országgyűlés az elmúlt 20 évben nem igazította kellőképpen az 1989-90-ben kialakult alkotmányos berendezkedéshez. A testület a megsemmisítéskor úgy érvelt, hogy az 1987. évi XI. törvény szövege nincs összhangban az alkotmányban rögzített jogforrási rendszerrel, illetve az alkotmányos berendezkedéssel. Az Ab akkor azt mondta: a jogalkotási törvény bizonyos rendelkezései nem alkotmányellenesek, de ha az alkotmányellenes részeket megsemmisítik, akkor a jogszabály többi rendelkezése már nem lenne értelmezhető, ezért a törvény teljes, de nem azonnali megsemmisítését rendelte el.

Répássy Róbert szerint az új jogszabály megalkotásakor az a cél, hogy a jogalkotási törvény elavult rendszerét egy olyan törvényi szabályozás váltsa fel, amely figyelembe veszi az alkotmányos berendezkedésben végbement változásokat és jogalkotás kialakult gyakorlatát. Az új törvény végre „rendet tesz” elmaradt szabályozási kérdésekben, így az alkotmányi szintű szabályozást igénylő kérdéseket az alkotmányba emeli be, a ma még rendeletben meghatározott egyes szabályokat pedig a jogalkotási törvénybe.

A jövőben a jogalkotási törvény nem sorolja fel a jogszabálytípusokat, ezt a kérdést az alkotmány rendezi majd - emelte ki a fontos változásokat az államtitkár, hozzátéve, az új törvény nem tartalmazza a kizárólagos törvényhozási tárgyakat, ezeket is az alaptörvény rögzíti majd. Nem szól a jogalkotási törvény a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetéséről sem. A jogalkotásban való társadalmi részvételről külön törvény készül.

Répássy Róbert rámutatott, az új jogalkotási törvény nem szabályozza a szűken vett jogalkotási folyamatokat sem, azaz a törvénynek, rendeletnek az elfogadási rendjét, megalkotását; a törvényalkotási folyamatot a házszabály rögzíti, a kormány és a miniszterek rendeleteinek elfogadási eljárása pedig a kormány ügyrendjében, egy nyilvános kormányhatározatban szerepel majd.

Fontos változás lesz, hogy a törvény előtérbe helyezi - a minél megalapozottabb jogszabály előkészítés érdekében - az előzetes hatásvizsgálat követelményét. Előzetesen meg kell majd vizsgálni a jogszabály várható különféle gazdasági, társadalmi, költségvetési hatásait, utólag pedig a jogszabály hatályosulásának tapasztalatait is fel kell mérni. Az államtitkár szerint ezzel a kormány azt akarja elérni, hogy változzon a korábbi gyakorlat, miszerint a jogszabályok többségét érdemi átgondolás és vizsgálatok nélkül fogadták el.

Lényeges újítás az is, hogy a korábban állami irányítás egyéb jogi eszközeiként ismert jogforrási kör jelentősen leszűkül, és csak a normatív határozat és a normatív utasítás marad meg. Az új törvény megállapítja majd a helyesbítés máig hiányzó szabályait is, amely kizárólag a jogalkotó által megalkotott és a kihirdetett szöveg közötti eltérés esetében lesz megengedett, és kizárólag a jogszabály hatálybalépése előtt.

Az új törvény létrehozza majd az elektronikus Nemzeti Jogszabálytárt, amely bárki által ingyenesen hozzáférhető módon tartalmazza a jogszabályokat, egységes szerkezetben és időállapotok szerint kereshető módon.

A jogalkotási törvény a jövőben elsősorban a jogszabály tartalmi követelményeire koncentrál, pontosabban, részletesebben határoz meg olyan fontos követelményeket, amelyek az eddigieknél jobban szolgálják a jogszabályok értelmezhetőségét, alkalmazását, azaz a hatályosulását. A jogalkotási törvény a jövőben szakmai tartalmú törvény lesz, amely nem a jogalkotást, mint politikai folyamatot, hanem mint szakmai folyamatot, annak lényeges elemeit szabályozza.

Az államtitkár kiemelte azt is, hogy az új törvény épít majd az 1987-es törvény "időtálló" megoldásaira, de azokat továbbfejleszti; részletesen szól a jogszabályok alapvető formai és tartalmi kérdéseiről, mint a jogszabály megjelölésének szabályai, a hatály, a felhatalmazás, a módosítás és a hatályon kívül helyezés lényeges kérdései.

A törvény tavalyi megsemmisítése előtt az Ab-hez Ádám Antal egyetemi tanár, Salamon László országgyűlési képviselő, Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és Szigeti Péter egyetemi tanár fordult a jogalkotási törvény több rendelkezésének utólagos alkotmányossági vizsgálatát kérve.

A rendszerváltás óta a kormányok mindig meg akarták újítani a kétharmados jogalkotási törvényt, de ellenzéki támogatás híján egyiküknek sem sikerült. Egy tervezet 2003-ban eljutott a részletes vitáig is a parlamentben, 2006 májusában pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kilenc törvényjavaslatot ajánlott egyeztetésre az ellenzéknek, köztük az új jogalkotási törvényt, ez azonban végül nem is került a Ház elé.

Kapcsolódó cikkek: Alkotmányoznak a szocialisták is | Frakcióvezetője cáfolja Orbánt | Alapjáraton kezd a parlament szeptemberben | Orbán köszönetére vár az MSZP | Ismerős irány