Lugosi Győző igazgató abban reménykedik, egyszer talán sikerülhet a megegyezés

Medgyessy pozitívan áll a kérdéshez, ráírja az aktára, hogy el kell intézni. (Egy politikai bennfentes később, miután nem sikerül az újabb akció, megjegyzi Lugosi Győzőnek,: „Te nem tudtad, hogy Medgyessy döntéseit nem hajtották végre?") Nem intézik el, de a Kossuth Klub-kérdést azért sikerül melegen tartani. 2004 elején Kiss Péterig jut az óhaj, és - állítólag szóban - megszületik a döntés: ingatlancserét kell ajánlani Pőszééknek és a(z MSZP-s) Vári Gyula vezette repülősöknek. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság dönthet az épület sorsáról. Értékbecslők érkeznek a Múzeum utca 7-be. El is töltenek itt egy negyedórát. De aztán megint nem történik semmi.

Még úgy sem, hogy 2003-ban az épületet a kulturális örökségről szóló törvény módosítása alapján a parlament kiemelt műemlékké nyilvánítja. Mint később kiderül, ez lesz a jogszabályi alapja annak, hogy az állam megszerezze az ingatlan tulajdonjogát.

2003 a Kossuth Klub sorsának alakulásában döntő év, mert egy őszi parlamenti kulturális bizottsági ülésen Pető Iván (SZDSZ) elnök javaslatára napirendre tűzik a kérdés tisztázását. Megszületik egy négypárti (!) állásfoglalás, amelyben a bizottság arra kéri az államot: vásárolja ki a Hadik-palota tulajdonjogát. A fideszes Halász János éppúgy zokszó nélkül az ügy mögé áll, mint a szocialista Vitányi Iván, s persze Lezsák és Pető is. Nem sokkal később jelenik meg az a szintén négypárti konszenzust tükröző nyílt levél a Népszabadságban, ami újfent a Kossuth Klub megmentésére szólít föl.

Az állam több csereingatlant is fölkínál a két szerencsés (és a rendszerváltás jogállami lehetőségeit ügyesen kihasználó) tulajdonosnak. De eredményt csak a repülősökkel lehet elérni. A ház értékét 540 millió forintban állapítják meg (a könyv szerinti érték 1990-ben 300 ezer forint), s a repülősök 2005 decemberében aláírják a 270 milliós értéknek megfelelő ingatlancsere-megállapodást.

Az MTTOSZ-szal viszont nem sikerül megegyezni. Faramuci helyzet áll elő. 2005 decemberétől az állam a repülősökkel történt megegyezésnek köszönhetően felerészben már tulajdonosa a Kossuth Klubnak. A másik 50 százalék sorsa még nem dőlt el. Pőszéék - megfelelő értékű csereingatlan hiányában, érthetően - ragaszkodnak tulajdonukhoz. A 2006-os választások második fordulója után a tárgyalások fölgyorsulnak. Fölcsillan annak reménye, hogy az MTTOSZ készpénzben megkaphatja járandóságát.

Azt, hogy miért pont a Kossuth Klubot nem veszi komolyan az állam, nehezen érthető
Népszabadság A 270 millió forintot 2006 szeptemberében utalták át az MTTOSZ-nek. Ezzel az állam a magyarországi egyes számú értelmiségi klub tulajdonosává vált.

Pont, vége. Az állam több mint félmilliárd forintért visszavásárolta, amit előbb a Hadik családtól elvett. Majd azt meggondolatlanul idegen kezekbe adta.

A folytatás sokkal bozontosabb, mint gondolhatnánk. A Kossuth Klub vezetői tárgyalni kezdenek az új tulajdonossal (az állammal) az épülethez fűződő több mint fél évszázados „viszony" legalizálásáról. Azaz: a vagyonkezelői jog megszerzéséről. Ha már az ingatlan ingyenes használatára nincs esély. Ám ebben a kérdésben a mai napig nem sikerült dűlőre jutni.

Pedig 2007 júliusára elkészül az alaposan kimunkált (a Kincstári Vagyoni Igazgatóság jogászai által minden részletében jóváhagyott) vagyonkezelői szerződés a Kossuth Klub és a KVI között. Zelles Sándor vezérigazgató azonban a szerződést nem írja alá, bár erre hatásköre feljogosította volna. Ehelyett az aktát a szeptember 25-én elfogadott vagyoni törvény által létesített új testület, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elé terjeszti.

A Tanács legelső üléseinek egyikén a Kossuth Klubbal kötendő vagyonkezelői szerződés jóváhagyását elutasítja. Az ellenállás okát csak informálisan lehet megtudni. Vagy még úgy se, mert Lugosiékkal hivatalosan senki sem közölt semmit. A klub arra kéri dr. Csiha Juditot, a vagyoni törvény egyik kidolgozóját, írna szakvéleményt. A volt igazságügyi minisztériumi államtitkár részletes elemzését így összegzi: „A... felek által együttesen előkészített szerződéstervezet teljes mértékben kielégíti a jelenlegi jogszabályi követelményeket is." Majd leszögezi: „Megfontolandó az ingyenes használatba adás is. A Kossuth Klub mint kiemelten közhasznú szervezet állami feladatellátást vállal, ezért akár ingyenesen is használatba kaphatná az ingatlant."

A Tanács, illetve a KVI, a Nemzeti Földalap és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. összeolvasztásával 2008. január 1-jén létrehozott új szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonlekezelő Zrt. vezetése másként gondolja.
- A Múzeum u. 7. sz. alatti ingatlan értékbecslésének elkészítése folyamatban van - közölte érdeklődésemre Száraz Gábor kommunikációs igazgató, az MNV Zrt. szóvivője. - Az értékbecslés alapján fogja az MNV Zrt. kialakítani az épület hasznosításának hosszú távú koncepcióját, annak szem előtt tartásával, hogy a Magyar Állam az ingatlant minél optimálisabban tudja hasznosítani.

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács megtárgyalta a Budapest, VIII. kerület, Múzeum u. 7. sz. alatti ingatlan vonatkozásában a TIT Kossuth Klub Egyesülettel megkötendő vagyonkezelési szerződésre tett javaslatot, és határozatában azt nem fogadta el; a Tanács felkérte az MNV Zrt.-t, hogy az ingatlan piaci alapon történő bérbeadására tegyen javaslatot. A Tanács határozatának végrehajtása érdekében a felek között zajlik az egyeztetés.

A magyar állam azzal a társadalmi szervezettel nem tud megegyezni az épület dolgában, amelynek a 2006-os költségvetési tartalékból 30 millió forintot juttatott azzal, hogy az egyesület kezdjen hozzá a palota fölújításhoz. A klub - az államot képviselő KVI ígéretében bízva, miszerint az épületet rövid időn belül az egyesület vagyonkezelésébe adja - magánbefektetőket keresett és talált, hogy egy igényes kávézó kialakításával javítsa a klub vendéglátó szolgáltatásainak színvonalát, s a palota konferenciatermét korszerű hang- és fénytechnikával lássa el. Ahhoz azonban, hogy e vendéglátói egység működési engedélyt kapjon, a tulajdonos, a magyar állam hozzájárulása is szükséges. A VIII. kerületi önkormányzat a működési engedély kiadását (arra a kávézóra tehát, amelyet a KVI engedélyével alakítottak ki 2007-ben) a vagyonkezelői szerződés meglétéhez vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. nyilatkozatához köti. Amit az MNV Zrt. megtagad.

Itt járunk most. A magyar állam ugyanazt követeli, mint 1990-ben a rendszerváltás szerencselovagjai: „pénzt vagy életet". Miközben a civil szervezetekkel való együttműködés a szocialista kormány politikájában (is) - deklaráltan - kiemelt fontosságú. A megmaradásért küzdő klubban úgy tudják, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly decemberben Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját „körültekintőbb eljárásra" szólította föl a Kossuth Klub ügyében.

A Kossuth Klubban azóta egyre reményvesztettebben hiszik, hogy a Medgyessy Péterre vonatkozó epés megjegyzés nem feltétlenül érvényes Gyurcsány Ferenc döntéseire is. De már itt is csak múlt időben beszélhetünk.

A Budapest Jazz Club közleményéből is arra lehet következtetni, minden a legnagyobb rendben van a Múzeum utcában. „A klubnak helyet adó Hadik-palota 1875-ben épült, mai formáját az 1912. évi átalakítás során nyerte. A reprezentatív, iparművészeti igényességű kandallókkal, stukkókkal, tükrökkel díszített belső terek és térszerkezetek, valamint a díszlépcsőház megőrizték eredeti kialakításukat. Az épület 2007-ben a TIT Kossuth Klub Egyesület, valamint a Budapest Jazz Clubot üzemeltető Nyílt Kultúra Zrt. beruházásai nyomán jelentős felújításon esett át."

Kapcsolódó cikkek: A feljelentősdi a politikai csatározások részévé válik? | Simóka Bea az új sportszakállamtitkár | Szombathely: össztűz a színészlakásokra | Boldog újévet az embereknek! | Zuschlag-per: Lados szerint Arató Gergely is tudott mindenről