A mai lányok másként terveznek

Népszabadság - Fejér Gábor

Szilvia 31 éves, öt éve van férjnél, de még nincs gyereke. Annak ellenére sincs, hogy férjével a házasságkötésük pillanatától hangoztatták: készen állnak rá, hogy szülők legyenek. Azt mondja, hogy "eddig nem úgy alakult". Először a férje állásváltoztatása, aztán egy lakásfelújítás miatt halasztottak, most pedig, amikor mindkettőjüknek jó állása van, "túl bizonytalannak érzik a helyzetet". Szilvia azért azt mondja, 35 éves kora előtt biztosan szülni fog.

Nincs egyedül: egy nemrég közzétett kutatásban 16 ezer férfit és nőt faggattak arról, hogy szeretnének-e három éven belül gyereket. A csaknem 2000 igennel válaszoló sorsát követve kiderült, hogy a nők csupán 31 százaléka, míg a férfiak 27 százaléka váltotta valóra a szándékát. Az okok szerteágazók: a párkapcsolat megromlásától kezdve a biológiai akadályokon át az egyéb életcélok előtérbe kerüléséig. Az egyik jellemző ok: a megkérdezett nők 71 százaléka szerint munkahelyi kilátásai előnytelenül alakulnak, ha szül, és a megkérdezett férfiak 61 százaléka is úgy vélte, partnerének szembe kell néznie munkahelyi problémákkal.

A gyerekvállalási kedv jelentősen különbözik attól függően, hogy milyen végzettségű és keresetű nőkről, férfiakról van szó. A férfiak magasabb jövedelme ösztönző, míg a nőké gátló tényező. Egy jól kereső férj vagy partner a gyerekvállalás után is garantálja a család megélhetését. Egy nő esetében, minél magasabb a keresete, annál nagyobb jövedelemről mondanak le a gyerek miatt. Az alacsony jövedelmű nők nagyobb eséllyel vállalnak gyerekeket, mint a közepes vagy magasabb jövedelműek, mert számukra erős az anyasági ellátások kompenzáló hatása. Kivétel ez alól a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozó nők – ők szintén nagyobb eséllyel vállalnak gyereket.

– Esetükben ugyanis általában a férj is nagyon jól keres, sőt, a szülők is tehetősek – magyarázza Kapitány Balázs, a kutatás egyik készítője. A legkevesebb esélyük tehát az átlagos, illetve a valamivel átlag felett kereső nőknek van arra, hogy szándékaik szerinti időpontban szüljenek: négyötödüknél el is maradt a tervezett gyerekvállalás. – Ez magyar sajátosság: a legtöbb európai országban minél iskolázottabb egy nő, annál kevesebb gyereke van. Magyarországon viszont a középosztály nem vállal gyereket – mondja a demográfus.

A kutatók vizsgálták a további gyereket tervező anyák helyzetét. Ők még alacsonyabb arányban tudják megvalósítani elképzeléseiket: mindössze 13 százalékuknak sikerült a tervezett időben újabb gyermeket vállalni. Ez alól – akárcsak a gyermektelen nők esetében – a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmű nők jelentenek kivételt: 30 százalékuknak sikerült újra szülni. – Ha valaki nem esik teherbe még az anyasági ellátás ideje alatt, nagyon kis esélye marad a következő gyerek vállalására – állítja a kutató. Kapitány Balázs szerint így "több gyereket vállalhatnak egy kockázattal", hiszen ha egy nő a szülés után visszatér dolgozni, már nem szívesen vállalja újra a kimaradásvisszatérés megpróbáltatásait.

Az, hogy a tervezett gyerekek feltűnően alacsony számban születnek meg, a kutatók szerint arra utal, hogy az életpályák ma rosszul tervezhetők. (Fontos tudni, hogy a kutatás a válság előtt készült – A szerk.) Ugyanakkor a megkérdezettek ragaszkodtak az álmaikhoz: szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy ha újabb három év múlva felkeresik őket, már meglesz a tervezett utód.

Kapcsolódó cikkek: Román család tragikus balesete az M5-ösön | Várandós férfiak | Ez már a harmadik eljárás Geréb Ágnes ellen | Inkubátorból induló életek | KSH: lényegesen mérséklődött a népességfogyás üteme