Iskola Kaposváron. Birkóznak a hivatallal

Kiss Béla

Az oktatás színvonala lényegesen rosszabb itt, mint az országos átlag, amit az interneten is hozzáférhető kompetenciamérések eredményei bizonyítanak. A gyerekek ezért, egy-két kivételtől eltekintve, nem is tudnak érettségit adó intézményekben továbbtanulni. Sorsuk az, ami a legtöbb hátrányos helyzetű gyereké: az oktatási zsákutcát jelentő szakiskola, majd a biztos és tartós munkanélküliség.

Kísérletként az alapítvány 37 gyereket szeretett volna átíratni más, nem szegregáltan működő iskolákba. Kíváncsiak voltak, vajon hogyan fogadják a jobb oktatást biztosító városi iskolák a roma tanulókat. A gyerekek közt nagycsoportos óvodások is voltak, szüleik azt szerették volna, ha a tanévet nem a Pécsi utcai iskolában kezdik.

A CFCF munkatársai, mielőtt elküldték volna a felvételi kérelmeket, megállapították, hogy mindenhol vannak szabad férőhelyek, vagyis a helyhiány egyetlen iskola esetében sem lehetett volna hivatkozási alap. A szülőknek írt leveleikben az iskolák mégis ezzel indokolták az elutasítást. – Nyilvánvalóvá vált, hogy a város nem kér a cigánygyerekekből. Számukra csak a Pécsi utcai Általános Iskolában van hely – mondja Mohácsi Erzsébet, az alapítvány vezetője.

„A körzeti iskolába kizárólag roma tanulók iratkoznak be évek óta” – ezzel a mondattal kezdődik a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői anyaga. A lapunk birtokában lévő dokumentum szerint az intézet munkatársai 2006-ban vizsgálták az iskolában folyó oktatást. Az óralátogatások tapasztalatait szakértői véleményben öszszegezték, amelyből kiderült: az iskolában nagyon magas a helyettesített órák száma; a hetediknyolcadik osztályos matematika órákat leszámítva a tanítás frontálisan szervezett, alig alkalmazzák a kooperatív tanítási technikákat.

A szakemberek hiányolták a tanulás megtanítására tett erőfeszítéseket is, egyebek közt ezzel magyarázták a gyerekek már évek óta folyamatosan gyenge teljesítményét. Megállapították, hogy szinte minden tanuló hátrányos helyzetű, ennek ellenére csak egyetlen fejlesztő pedagógus dolgozott velük. Feltűnően magasnak találták a hiányzások számát, és hiányolták a gyermekvédelmi felelőst, aki a hiányzásokat próbálná csökkenteni.

Mohácsi Erzsébet azt mondja, amióta betették a lábukat Kaposvárra, az önkormányzat kétszer – júniusban és novemberben – módosított az iskolai körzethatárokon. Ennek értelmében négy utcát kivettek a Pécsi Utcai iskola körzetéből, ám e módosítás a szegregációs helyzetet nem számolta fel. Ahhoz a nem roma, városi családoknak is át kellene íratni a cigányiskolába a gyerekeiket, amire az esély a nullával egyenlő.

Így látja a helyzetet Derdák Tibor, a város esélyegyenlőségi tervének szupervízora is. (Európai uniós fejlesztési pénzekre csak ilyen tervekkel pályázhatnak a települések.) Kaposvár nyitott volt a szakértő javaslataira, így a korábbi tervvel ellentétben (amikor még nem ismerték el, hogy a városban van szegregáció) módosítottak álláspontjukon, és feltárták a problémákat. A módosított esélyegyenlőségi tervet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is elfogadta – a város pályázhat közösségi pénzekre.

Mi lenne az a megoldás, ami a legjobb volna a főleg hátrányos helyzetű roma diákoknak? Mohácsi Erzsébet szerint az, ha – Hódmezővásárhelyhez és Szegedhez hasonlóan – Kaposváron is felszámolnák a cigányiskolát, a 173 ott tanuló diákot szétosztanák a város általános iskolái között. Derdák Tibor ezt azzal egészíti ki, hogy a Pécsi utcai iskolát középiskolává kellene alakítani. – Venni kell egy nagy levegőt, és meg kell lépni. Szét kell osztani a gyerekeket a város iskolái között. A per, amelyet a CFCF indított az önkormányzat ellen, majdnem biztos kimenetelű. A hajdúhadházi legfelsőbb bírósági döntés értelmében (lásd keretes írásunkat) megjósolható, hogy az alapítvány megnyeri a pert.

Farkas Lilla, a CFCF ügyvédje szerint a szegregáció már önmagában hátrány, az elkülönítéssel együtt járó rossz körülmények – amelyeket a Commitement is megállapított – nyilvánvalóak, már nincs szükség további bizonyításra.

Az iskola jogi képviselői azzal védekeznek, hogy már csak azért sem szegregálnak, mert 2004 óta cigány kisebbségi oktatás folyik az iskolában, ettől a tanévtől kezdve beás nyelven nyelvet is oktatnak az elsősöknek. Így – szerintük – evidens, hogy romák iratkoznak ide. Az iskola igazgatónője nem érti, miért kellene bezárni egy jól felszerelt, a közel múltban felújított iskolát. Egy másik érvükben az iskola képviselői a szülők akaratára hivatkoznak. A helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke ugyanis aláírást gyűjtött a telepen az iskola bezárása ellen. Bogdán Imrének sikerült is összegyűjteni a szülők nagy többségének aláírását. Árnyalja a képet, hogy Bogdán Imre az iskolában oktat.

Az iskola bezárása ellen október végén a Magyar Gárda is felvonult a város főterén.

A kaposvári média az ügy kirobbanása óta figyelemmel kíséri az iskolával kapcsolatos híreket. A helyi riportokból kiderül, hogy a szülők ugyan aláírták az iskola fennmaradásáért orruk alá dugott ívet, azt viszont nem tudják, milyen színvonalú oktatás zajlik ott.

A szegregációs per Szita Károly (Fidesz) polgármester szerint „mondvacsinált” ügy. Hogy miért is, arról blogjában így értekezik: „… mert ügy nem attól van, hogy problémái lennének az érintett szülőknek az iskolával, a gyerekeknek a pedagógusokkal, vagy viszont, sőt, ellenkezőleg. Kaposvár megelégedésére, a szülők támogatásával, jól működik az intézmény.” A polgármestert tehát nem érdekli a Committment szakértői anyaga, nem foglalkozik azzal, hogy a kompetenciaméréseken a városi átlagot sem nyújtják a pécsi utcai gyerekek. A vele egy pártban politizáló európai parlamenti képviselő, Járóka Lívia egészen mást gondol a Pécsi utcai iskoláról:

– Integrálni kell a gyerekeket, és a lehető legjobb oktatásban részesíteni. Közös az érdeke gádzsónak, romának. A Pécsi utcai minta nem vezet jó útra – nyilatkozta a Somonline internetes hírportálnak. A portálnak arra a kérdésére, hogy a Pécsi utcai iskolába járó diákok szülei aláírásokat gyűjtöttek az intézmény bezárása ellen, Járóka Lívia azt mondta: – Hogyan látnának bele az oktatásba a szülők, ha javarészt maguk is analfabéták? Hogyan tudnák, mi lenne a legjobb a gyereküknek?