belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
12. vasárnap

A nulláról kezdik a természettudományokat

Az egyetemek nem merik megkövetelni feltételként a szakirányú, emelt szintű érettségit

A tömeges egyetemi bukások megkérdőjelezik annak a nemzetközi vizsgálatnak az eredményét, amely nemrég kiválóra értékelte diákjaink természettudományos ismereteit.

Pintér Attila| Népszabadság| 2009. január 18. |8 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

hettie | 2009. január 19. | 17:47:01

"Sokkal több értelme lett volna, ha a humán tárgyakat kezdik el a vertikális felosztás (tárgyak) helyett "vízszintesen", egy-egy korszak átfogó, teljes megismertetésével oktatni. Hogy milyen összefüggések vannak pl. a kora-középkor politikája, hitvilága, művészete, technikai fejlődése stb. között."

huha, mi tortent itt, en a 90-es evek kozepen erettsegiztem, de mi meg tanultuk ezeket az osszefuggeseket. Fizikabol viszont szenvedtunk, pedig nyilvanvalo, hogy baromira erdekes targyat lehetne belole csinalni.

A matekoktatasrol irt az egyik kommentelo, hat ez nagyon durva, de biztosan nyugati import az uj modszertan... lasd youtube new maths

http://www.youtube.com/watch?v=GAm3KWiDPKU
http://www.youtube.com/watch?v=otCLgQjBaio

OkoskaTörp | 2009. január 18. | 21:26:10

Reáliákról szól a cikk, ezért bízom benne, hogy az olvasók értik, miről beszélek: Ha a fiatalkorú népesség több mint fele bekerül a felsőoktatásba, akkor az azt jelenti, hogy 100-as IQ alattiakat is felvesznek. (Kockák kedvéért: azért ismerem a különbséget az átlag és a medián között.) Komolyan gondolja bárki is, hogy a FELSŐoktatásban van olyanok helye, akik nem érik el az átlagos intelligenciaszintet?

Bezzegazénidőmben még volt kötelező matek érettségi, és a felvételit (még olyan is volt) a szakmához köthető két tárgyból kellett tenni. Bár a hozott pontoknál már ott is furcsa volt, hogy pl. egy atomfizikus alkalmasságának mi köze a III. (most 11.) osztály végén elért történelem jegyéhez.

Az persze az adott körülmények között teljesen triviális, hogy az egyetemek sok hallgatót akarnak felvenni, mert így nagy a bevétel. De persze ha így elkurvulnak, akkor meg ne sírjanak, hogy mennyire csökken a színvonal. Ja igen, és arra sem kényszeríti őket senki sem, hogy ha már felvettek kétszer annyi embert adott szakterületen, mint régen, akkor azok felé ne ugyanazokat a követelményeket támasszák.

Az általános iskolás és középiskolás "természetismeret" egy zsákutca ebben a formában. Lenne értelme, ha a disziplinák közötti összefüggésekre is oktatnák a gyerekeket - biológia-biokémia-kémia-fizikai kémia-fizika-elméleti fizika-matematika-számítástechnika -, ehelyett időspórolásra használták, a sok tárgy helyett kevesebbre kevés idő is elég.

Sokkal több értelme lett volna, ha a humán tárgyakat kezdik el a vertikális felosztás (tárgyak) helyett "vízszintesen", egy-egy korszak átfogó, teljes megismertetésével oktatni. Hogy milyen összefüggések vannak pl. a kora-középkor politikája, hitvilága, művészete, technikai fejlődése stb. között.

irriga | 2009. január 18. | 19:00:35

Ők vajon hogyan csinálják?

A Cambridge-i Egyetem (University of Cambridge) egy egyetem az Egyesült Királyságban, angol nyelvterületen a második legrégebbi felsőoktatási intézmény (Oxford után). A legenda szerint az egyetemet 1209-ben az Oxfordi Egyetemből kilépett tudósok alapították az angol Cambridge nevű városban a helyiekkel való küzdelem után.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cambridge-i_Egyetem

Érdekesnek tartom, hogy még nem nevezték el VIII. Henriknek az egyetemet. Nálunk valami suttyók azt hitték, ha nevet adunk az egyetemnek, az jobb lesz.
Hát bizony nem ettől függ a minőség.

irriga | 2009. január 18. | 18:55:57

A nap képe | 2009. január 18. | 12:49:10

A felsőfokú képzés szinvonala nem óhatatlanul, hanem SZÜKSÉGSZERŰEN csökken, ha növeljük a beiskolázottak számát.
Mert joga ugyan mindenkinek egyenlően van a tanuláshoz, ellenben a képességeket a Gauss görbe jellemzi. Ha létszámot akarunk, csökkenteni kell az igényeket. Ennek következtében a jobb képességűek sem lesznek megfelelően kiokosítva.

almasi84 | 2009. január 18. | 13:54:48

Érdekes volt ez a cikk. Nos, én most végeztem matematika szakon, szóval van tapasztalatom. Először is, egy erős gimiből mentem az egyetemre, matek fakultáció, jó központi felvételivel (akkor még az volt, nem ez a kétszintű valami). Mégis nagy ugrást jelentett az egyetemi anyag, részben a tanterv átgondolatlansága miatt. Első félévben olyan ismertekre lett volna szükség, amit csak a másodikban oktattak, meg hasonlók. Gyaníthatóan az egyetemi oktatóknak fogalmuk sem volt arról, hogy mi az amire építhetnek. Nem is beszélve arról, hogy előadónak, vagy gyak. vezetőnek teljességgel alkalmatlan a legtöbb. Amikor kérdezni mertem, gyakran volt az a válasz, hogy "ez triviális", szóval felhagytam ezzel. A vizsgán aztán a legapróbb hibáért is rögtön egyes járt, aki mindent tudott, talán megkapta a kettest. Meg is bántam az egészet, és mindenkit próbálok lebeszélni arról hogy matek szakra menjen.

Anonimi | 2009. január 18. | 13:22:44

... és ez a dolog legkevésbé a diákok hibája. Ez az agyament oktatási rendszer, ami ma van sztem egyenesen közröhej. Az általános iskolában képtelenek megtanítani írni-olvasni és az alap matekot. A középiskolai matek sem középiskolába való. Nem hiszem, hogy agy 14-15 éves gyereknek 8-16-ig kell az iskolapadban ülni, majd ezután haza érve folytatni azt este 6-ig, netán tovább. Sikerül a gyerekekből hamar kiégett tinit faragni. Az egész rendszer a lexikális tudásra erőlteti a tanulókat, holott talán az életre kellene tanítani őket. Mire elérnek a felsőfokúig egyre nagyobb számban képtelenek lesznek elvégezni azt (kivéve a zseniket és az " apuci-anyuci kedvence" strébereket, akik viszont emberből buknak meg) Ha pusztán csak ezekre építene a felsőfok, akkor nyugodtan be lehet zárni a főiskolák-egyetemek legalább felét. Ez meg ugye az ágazat szempontjából igen előnytelen. A tanárok és tanítás színvonaltalansága nyomja rá bélyegét erre az egészre.

A nap képe | 2009. január 18. | 12:49:10

"Bár a színvonalból nem akarnak engedni az egyetemek, mégis: gyengébb tudású hallgatókkal is feltöltik szabad helyeiket, hiszen a hallgatói létszámtól függ a finanszírozásuk."
Erről van szó, Hölgyeim és Uraim!
Magam is ezt tapasztalom egy jó nevű és jó hírű egyetemen. Küszködünk a sokszor elemi ismeretekkel sem rendelkező, műveletlen, motiválatlan és némelykor gyenge képességű hallgatók oktatásával. Óhatatlanul is lejjebb ment az utóbbi években a színvonal. Tömegeket képezünk egyetemeken és főiskolákon, ahelyett, hogy a legjobbakra tudnánk koncentrálni. És erre megy el az erőnk jelentős része.

Hammada Fleet | 2009. január 18. | 12:41:03

Mint kirugott egyetemi tanarseged (tul nagy volt a pofam) a temahoz van mit hozzatennem. A problema nem ma kezdodott, a kilencvenes evek kozepen, egyetemi karrierem csucsan mar rendszeresen tartottam orakon kivuli csoportos konzultaciokat es ha a szeminariumi csoportom letszama 18 fole emelkedett (eleg gyakran), akkor megfeleztem a csoportot (jeles fonokeimet nem is aggasztottam vele, mindig csak felev vege fele derult ki, ha egyaltalan.) Szoval, a szinvonal esese regi tortenet. Legalabb ketto fo okra vezetheto vissza.
1. Az altalanos iskolai es a kozepiskolai oktatas modszertanat nehany elmehaborodott szobatudos a sajat hitbizomanyanak tartja - foleg a termeszettudomanyok es a matematika teren, es valami kulonos okbol sikerul akaratukat raoktrojalni az iskolakra. A lanyom (10 eves) olyan nyakatekert modon tanulja a matekot, hogy neha nekem is ido kell, amig felfogom. Ezzel sikerul a gyerekekbol nehany ev alatt kiolni az amugy termeszetesen bennuk levo kivancsisagot es kreativitast. A matektanarok persze latjak, hogy amit csinalnak, az marhasag, de azt allitjak, hogy muszaj ezt az okorsegget csinalniuk.
A kozepiskolai fizika tanitast a boldog emlekezetu Marx professzor ur es a szegedi egyetem fizika modszertanan tustentkedo famulusa vagta tonkre. Meg beletelik egy par evtized, mire megertik, hogy a gyerek - nehany zsenitol eltekintve - csak a pecialisbol fog tudni absztrahalni az altalanos iranyaba es soha nem forditva. valoszinuleg azert, mert az emberi gondolkodas alapvetoen igy mukodik. A kemia tanagyag is trdatlanul tulmeretezett, sokkal kevesebbet kellene, de azt olyan modszertannal es szinvonalon, hogy az egyetemen nyugodtan lehessen epiteni ra.
A masik problema, hogy az egyetemi oktatok is borzasztoan gyengek modszertabol, de sokszor a sajat szakteruletukon is. Kis fajankok harmincevesen PhD-vel docensek, szakmai tapasztalat meg semmi, oktatasi gyakorlat nulla, modszertani felkeszites minusz vegtelen. Mivel nem az oktatasi szinvonaluk utan kapjak a penzuket, ezert nem is motivaltak. Es ezek kepzik a jovo tanarait. Akkor mit varhatunk azoktol????

HIRDETÉS
A Csodák Palotájában - a...
A Csodák Palotájában - a megoldás valószínűleg megfejthetetlen lenne az egyetemistáknak
Móricz Simon

Nemrég tették közzé a TIMSS nemzetközi felmérés eredményeit: ebből az derül ki, hogy általános iskolásaink fizika-, biológia- és kémiatudása kiemelkedő, az élmezőnyhöz tartozunk. A középiskolában kell tehát bekövetkeznie valamiféle színvonalesésnek; a természettudományi karokra felvett elsőéves egyetemisták tudása ugyanis elkeserítő - ez már hazai felmérések tapasztalata. Azért, hogy egyáltalán megtarthassák a felvett hallgatókat, több egyetemen és főiskolán úgynevezett "felzárkóztató kurzust" indítanak számukra. Az ELTE Természettudományi Karának elsősei is megírták "szintfelmérőjüket" fizikából. Földtudomány szakon kilencvenből hatvanhét diák "bukott", tehát felzárkóztatásra szorulnak. Környezettudomány szakon 104-ből csak heten produkáltak tíz pont fölött, és mindössze egy diáknak nem kell felzárkóztatóra járnia fizikából. Legérdekesebbek azonban a kimondottan fizika szakra jelentkezettek eredményei: 82-en írták meg a felmérőt, közülük 34-en húsz pont alatt. Meglepő, de a vizsgált körből tízen egyáltalán nem érettségiztek fizikából.

Radnóti Katalin, az ELTE Fizikai Intézetének felzárkóztatásért is felelős tanára lapunknak elmondta: az első féléves vizsgaeredmények visszaigazolják felméréseiket; a jócskán szint alatt teljesítők megbuknak az első féléves vizsgájukon. Ráadásul mesterszakra sem lesz túljelentkezés: az ELTE-n várhatóan a diákok huszonöt százaléka fejezi be olyan eredménnyel a hároméves alapszakot, ami feljogosítja a továbblépésre.

HIRDETÉS

A rektori konferencia műszaki tudományos bizottsága a felmérést tavaly kiterjesztette a műszaki felsőoktatásba belépő hallgatókra. Ezerháromszáz diák - 144 fizikusjelölt, a többi mérnökhallgató - írt dolgozatot a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem több karáról, a Debreceni Egyetemről, az ELTE Természettudományi Karáról és a Kecskeméti Főiskoláról. Az eredmény a felmérést készítőket is megdöbbentette: a diákok 83 százaléka rendkívül gyengére, ötven százalék alattira írta a dolgozatot.

Radnóti Katalin az okokat keresve megemlítette a természettudományos órák számának csökkentését a közoktatásban (a fizikaórák aránya körülbelül 40 százalékkal csökkent a NAT bevezetése óta). Ide sorolja a bekerülési rendszer hiányosságait is: nyelvvizsgákkal is jelentős pluszpontok szerezhetők, természettudományi szakon elfogadják a középszintű érettségit, akár nem szakirányú tárgyból is.

Mivel a probléma rendkívül összetett, a megoldás sem érkezhet csupán egy irányból: vélhetően a felsőoktatásnak és a közoktatásnak együtt kell működnie. Az Országos Köznevelési Tanács tavalyi, országos reprezentatív tfelméréséből a következők olvashatók ki: a közoktatásban tanítók fontosnak tartanák a természettudományos órák számának növelését, ezzel párhuzamosan a tananyag csökkentését is, hogy csak az igazán lényeges dolgokat kelljen oktatni. Fontosnak tartanák a természettudományos érettségi bevezetését legalább egy tárgyból. A gimnázium 11. évfolyamán nagyon hiányzik a szervetlen kémia oktatása. Az iskolák felszereltsége hiányos, a "természetismeret" tantárgy egyáltalán nem készíti elő a fizika és a kémia oktatását a felsőbb évfolyamokban. Problémának tartják, hogy a szülők nem tartják fontosnak a természettudományos tárgyakat.

Ennél is súlyosabb konfliktusokat kellene feloldani a felsőoktatásban. Bár a színvonalból nem akarnak engedni az egyetemek, mégis: gyengébb tudású hallgatókkal is feltöltik szabad helyeiket, hiszen a hallgatói létszámtól függ a finanszírozásuk. Emiatt nem merik megkövetelni feltételként a szakirányú, emelt szintű érettségit az egyes képzési területeken. Természetesen ez visszafelé is hat: a diákok elenyésző száma vizsgázik emelt szinten, mivel nem bekerülési feltétel a felsőoktatásba. Kivétel lesz 2010-től az egészségügyi képzés: ide legalább egy természettudományos tárgyból emelt szintű érettségi kell hozni, ám a diákok dönthetik el, hogy kémiából, fizikából vagy biológiából vizsgáznak magasabb szinten.

Címkék: oktatás
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    8 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS