alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. február
11. szombat

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Adhat-e életjelet egy halott?

Új amerikai életdefiníció a szervátültetés javára - Magyarországon is kezdődhet a vita

Módosítaná a halál fogalmát az amerikai Bioetikai Elnöki Tanács: már az agykérgi funkciók megszűnése után - ekkor még az arc képes grimaszolni, a szem akár követi a mozgást - halottá lehetne nyilvánítani az embereket. Az új definíció megkönnyítené a szervátültetéseket. A viták Magyarországon is megkezdődtek.

Danó Anna| Népszabadság| 2009. január 20. |11 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

alldata | 2009. január 25. | 23:32:17

Kovács József bioetikus pontosítást kért a Népszabadság január 20-i számában megjelent cikkel kapcsolatban, mely az amerikai Bioetikai Elnöki Tanács agyhalállal kapcsolatos új állásfoglalásáról szólt. Lapunk egy sajtóközlemény alapján kérte a szakember véleményét, aki azonban az állásfoglalás eredeti szövegének későbbi tanulmányozása után arra a meggyőződésre jutott, hogy az elnöki tanács állásfoglalása továbbra is az agyhalál eddig elfogadott definíciója mellett tör lándzsát, s nem azt javasolja, hogy ezt az agykérgi agyhalál váltsa fel.
http://nol.hu/belfold/lap-20090123-20090123-21

Becsülendő, komolyan mondom!
És vannak kutatások az agyhalálról más nézőpontból is:
http://index.hu/tudomany/nde/?print
Nem tiltakozom az ellen, hogy felhasználják a szerveimet HA MÁR MEGHALTAM. Számomra viszont az a beteg, aki ezt nem így gondolja, ha ilyen lazán kezelhetjük, hogy ki takinthető agyhalottnak, akkor sokan már most elmehetnének sorbaállni a szerveikkel. Ha szerinted ez így elfogadható lenne, akkor talán veled az élen. Szerintem egyszerűen nem is érted, hogy miről szól a cikk, és miről szólnak a kommentek.

irriga | 2009. január 21. | 06:46:22

alldata | 2009. január 21. | 00:12:44

Hát igen!
Tényleg beteg vagy.
Egyenlőre csak szellemileg.

De mi lesz, ha mindkét veséd felmondja a szolgálatot?
Olyan papírt is be kell tenni az igazolványba, hogy senkitől, semmilyen szervet nem fogadsz el.

alldata | 2009. január 21. | 00:12:44

Mielőtt felvetődne a kérdés: azért az én dolgom, hogy paranoiás legyek, mert ugye azt gondolhatnánk, hogy ezt a szerepet az orvosetikai meg a bioetikai tanácsnak kellene betöltenie, de ehelyett úgy látszik, kizárólag csak azt vizsgálják, hogy mit lehet még feláldozni az emberi méltóságból a gyógyszergyártók oltárán.

alldata | 2009. január 20. | 23:54:33

jenovaydr: egyetértek! Sőt, mivel az én dolgom az, hogy paranoia-s legyek,
egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az ember felajánlva magát és bekerülve a szerv-adatbázisba, potenciális két lábon járó donorként éli tovább az életét. Ami azt hozhatja magával, hogy akár egy náthával bekerülve a kórházba hamar kiderülhet az is, hogy tulajdonképpen halálos betegek vagyunk. Azaz nagyon könnyen vissza lehetne élni ezzel. A dokik pedig úgy néznének ránk mint egy IKEA katalógusra. Az euthanázia is nem véletlenül nem megengedett. Ha mindkettő egyszer átmenne, akkor tényleg a "Gyógyszerpróbákhoz és a transzplantációhoz felhasználható szervek hosszabb, biztonságos "megőrzésére" is alkalmasak" lennénk :) (most is azok vagyunk) de néhány dokinak nem több ennél...

irriga | 2009. január 20. | 18:32:35

Egyébként mik az életjelek?
Születés,
Növekedés,
Fejlődés,
Szaporodás,
Halál.

Ezekből legfeljebb az utolsó állapítható meg egy kómás betegnél.

irriga | 2009. január 20. | 17:57:22

Naná, hogy adhat életjeleket!

Hazánkban már volt eset, hogy egy halott autókázott.

Abból a pénzből, amit a biztosítótól kicsaltak ...

jenovaydr | 2009. január 20. | 17:51:28

Pasinszki: "Adott két tény: fizetem a tb-t, és belőlem csak egy van. Ezért elvárom, hogy ha baleset ér, az orvosok az én életemet akarják megmenteni, ne másét." Gyakorló orvosként is egyet kell értenem Önnel, az emberi szervezet/szervrendszer, még ha súlyosan sérült is, nem tekinthető "alkatrésznek". Felvetődik a probléma, hogy milyen etikai vetülete van annak, ha egy súlyos sérültre az ellátást végző orvosi team eleve POTENCIÁLIS DONOR-ként tekint. Az élet határhelyzeteiről és az ezzel kapcsolatos dogokról (pl. akár abortusz, euthanázia) soha nem volt, nem is lesz egyetértés, se a természettudományi, se teológiai (vallási) vagy filozófiai vonatkozásban. A közvélemény és a vallás (egy adott vallás képviselői) bizonyos helyzetekben és esetekben kifejezetten jó ha megzabolázza az "orvosi horrort" és a "laboratóriumi rémtörténeteket"...

Straszi | 2009. január 20. | 16:10:09

Nem tudom mit szólnának a kedves "tudós" hangadó orvosok, akik ilyen nagyvonalúan döntenek élet-halál kérdésben, ha a saját, cuki 1 éves gyerekük grimaszolása közben vennék ki a bébi veséjét, máját vagy szívét? Érdemes elemezgetni az extrém eseteket is ...mindjárt másképp festenek a dolgok!

szentpeter | 2009. január 20. | 12:19:12

Adhat-e életjelet egy halott?

Egy pillanat, megkérdezem tőle...

Pasinszki | 2009. január 20. | 08:45:29

Adott két tény: fizetem a tb-t, és belőlem csak egy van. Ezért elvárom, hogy ha baleset ér, az orvosok az én életemet akarják megmenteni, ne másét. Ezért aztán tartok a személyim mellett egy papírt, amin elrendelem, hogy a szerveimet csak akkor szabad felhasználni, ha a halálom oka laikus által is megállapíthatóan nyilvánvaló. Ezt az eljárást mindenkinek javaslom, mert nem teszi lehetetlenné a szervátültetést, de büntethetővé teszi az orvost, ha idő előtt akarna hozzámnyúlni.

Szervkivétel - Még mozog a szeme, de már halott?

Kovács Bence

Gyógyszerpróbákhoz és a transzplantációhoz felhasználható szervek hosszabb, biztonságos "megőrzésére" is alkalmasak lehetnek az új halálfogalom társadalmi elfogadásával az ennek alapján minősített esetek - értelmezte az amerikai Wired magazinban megjelent hírt a Népszabadságnak dr. Kovács József bioetikus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének vezető munkatársa. A lap arról számolt be, hogy az amerikai Bioetikai Elnöki Tanács újradefiniálná a halál fogalmát. Az új meghatározás az agyhalált a világgal való kapcsolat megszűnésével teszi egyenlővé.

Ez az állapot lényegében az agykérgi funkciók leállásával bekövetkezik. Ám az ilyen állapotban lévő emberek számos életjelet mutathatnak, például lehet stabil testhőmérsékletük, anyagcseréjük. Mindezek ellentmondanak az agyhalállal kapcsolatos eddigi kritériumoknak. Ezek abból indulnak ki, hogy az agy a test folyamatait integráló és fenntartó központ. Ameddig tehát e folyamatok nem állnak le, az agy működőnek tekinthető.

Kovács József szerint az amerikai Bioetikai Elnöki Tanács bejelentése jelentős elmozdulás a halál fogalmának meghatározásában, de legalább 20-30 éves társadalmi vita előzheti meg az új elv alkalmazását a gyakorlatban. Az, hogy pontosan mikor következik be a halál, filozófiai-elméleti probléma, éppúgy nem válaszolható meg egyértelműen, mint az: mikor érkezik meg Párizsból Budapestre egy repülőgép utasa. Lenne, aki azt válaszolná, hogy amikor a gép beért a légtérbe, mások a landolást, megint újabb válaszoló a tranzitból való kilépést értelmezné megérkezésnek. A halál sem köthető egyetlen időpillanathoz, mert folyamat, melynek része az öntudat elvesztése, a légzés, a szívműködés, majd a többi szerv leállása, egészen az utolsó élő sejt pusztulásáig.

Az élet és a vég közti most alkalmazott definíció nem egyéb, mint az orvos- és a jogtudomány kompromisszuma.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat

A halál megállapítása körüli vita már szinte végigkísérte az emberiség fejlődését. Legutóbb 1967-ben éledt újjá, az első szívtranszplantáció kapcsán. Ehhez ugyanis egy holttestből egy dobogó szívet kellett kivenni, amely ezért - a hagyományos haláldefiníció szerint - nem is volt halott. A beavatkozás nyomán kialakult vita eredményeként született meg 1968-ban egy harvardi bizottság munkája eredményeként az azóta használt fogalom. Az úgynevezett harvardi agyhalál-koncepció szerint az agyhalál az egész agy összes működésének a visszafordíthatatlan megszűnését jelenti, így az agytörzsi funkciók befejeződését is. Az agytörzs fő feladata a szervezet egyes szervei között integrált működés biztosítása. Így ami az agyhalál után megmarad, az egymástól függetlenül működő szervek halmaza. Az új definíció szerint az agy bizonyos részének, az agykéregnek a leállása is halálnak számítana. Az amerikai bejelentés következménye, hogy a jogászok, bioetikusok, orvosok megkezdhetik a vitát az élet és a halál közti határvonal újabb pontosításáról.

A bejelentés nagy jelentőségű. Az úgynevezett neokortikális (agykérgi) halál után a testnek fenntartható a keringése, van testhőmérséklete, megjelenhet grimasz az arcon. Mindezt úgy lehet elképzelni - segít értelmezni Kovács József -, mintha az utcáról egy ház ablakait nézve úgy tűnne fel, mintha valaki lenne benn, mert felgyullad a villany, pedig a valóságban egy időkapcsoló működteti ezeket a funkciókat, de nincs már otthon senki.

Az agyhalál megállapítása most három lépésben történik - írja Kovács József a Modern Orvosi Etika című könyvében. Az első lépésben azt kell megállapítani, hogy nem áll fenn olyan körülmény (például mérgezés, gyógyszerhatás), amely az agyhalál megbízható diagnosztizálását kizárja. A második lépésben az agyműködés hiányát bizonyítják. Ennek tünete például a mély eszméletlenség, a spontán légzés, a pupillareflex, a fájdalomérzet hiánya. A harmadik lépésben az agyfunkciók hiányának visszafordíthatatlanságát igazolják megfigyeléssel, illetve műszeres vizsgálatokkal.