alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. február
11. szombat

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

A magyar nők végzik a legtöbb házimunkát

A magyarok gondolkodnak a legkonzervatívabban, akár házimunkáról, akár gyerekvállalásról, akár a pénz elköltéséről van szó - derül ki egy kutatásból, amely szerint a magyar nők végzik a legtöbb házimunkát.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2009. március 17. |9 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

soleil | 2009. március 17. | 15:35:07

csipoficam | 2009. március 17. | 12:00:51
Az igazság az, hogy inkább úgy osztjuk be otthon a párommal, hogy a saját dolgait ő vasalja, én pedig a magam selyemblúzát, biztos, ami biztos:-)
Komolyabbra véve: azért én a környezetemben azt látom, hogy pontosan a nők azok akik nem is akarnak engedni ebből, mert valahogy még mindig az a társadalmi elvárás él (50-60 év lemaradás), hogy a háztartás állapotán keresztül kerülnek "megmérettetésre", különben kapják a szemrehányást a környezetüktől! A többi tevékenység, szakmai előremenetel, stb, az nem szempont az elismeréshez, sőt, sokszor hátrány is.

Enliklum | 2009. március 17. | 14:16:29

K. O.-nak igaza van, ezek nem fontos, hanem elhárító értékek, amitől valóban nem éli meg olyan traumaként a kudarcot, mert át sem éli. Tehát az önmegélést némileg akadályozzák. De ha Magyarországon egyébként 50-60 év lemaradás van, akkor Lengyelországban minimum 100-150, mert ott még ilyenebb... csak nem került be a felmérésbe, úgy látszik. Kíváncsi lennék a többi környező országra is.

csipoficam | 2009. március 17. | 12:00:51

egyáltalán nem vagyok konzervnak mondható, de javaslom soleil, tegyél egy próbát...
De, amikor a selyemblúzon ott lesz a vasaló lenyomata, hát...

soleil | 2009. március 17. | 11:47:57

50-100 éve igy volt, hogy teljes embert igényelt, amikor nem volt mosogép, mosogatógép, háztáji viszont igen, maguk gyúrták az asszonyok a tésztát, stb. Nagyon is becsültem a dédnagyimat ezért, és ársadalmilag is elismert tevékenység volt a háztartás vezetése. Na, de a 21. században azért nehogy már igy legyen! Nem 1 egész, hanem 2 fél embert igényel a háztartás,amit természetesen meg kell osztani, de komolyan nem érzem, hogy genetikailag vagyok arra kódolva, hogy csak én főzhetek, vagy vasalhatok:-) Állítólag a férfiak is jó szakácsok:-)

VLaci | 2009. március 17. | 09:46:59

A nemek szerinti munkamegosztás az emberi evolúció egyik fontos állomása volt. A hagyományos család sok tekintetben hatékonyabban vészelte át a legnehezebb időszakokat, mint az újabb családmodellek. Persze nem maradhatunk az őskorban, de a szerepek összekeveredése is káoszt okoz. A modern egyenjogúság szerintem abban állna, hogy osszák meg a felek a munkát egymás között, de mindenki a magáét végezze el. Ha mindenki felelős egy dologért, annak nincs felelőse.

Úgy jött ki a lépés, hogy csaknem egy évig a feleségem volt a kenyérkereső. Akkor én voltam a háztartásbeli, ő legfeljebb tanácsokkal segített. De a hétszázát, amikor én járok el dolgozni, akkor koncentrálhassak a saját feladatomra.

Több gyerekes család esetében pedig egynek otthon kéne maradni mindenképpen, mert a feladatok különben nem oldhatók meg. A háztartás tisztességes vezetése teljes embert kíván.

Az a rendszer, amely ezt nem teszi lehetővé, emberhez nem méltó.

soleil | 2009. március 17. | 08:46:10

Igen...és miért depressziós az 50 éves nők zöme? Mert azt hiszi, hogy az önmegvalósítás egyetlen lehetősége a gyereknevelés számára, aztán amikor a gyerekek felcseperednek és szépen elhagyják a családi fészket, úgy érzik akkor vége is az életüknek. Valahogy egy egészségesebb egyensúlyt kellene kialakítani, ami nem könnyű egy ilyen konzervatív társadalomban.

csentecsonti | 2009. március 17. | 08:31:43

Szórakoztató cikk, érdekes + igaz is. Akkor lenne még érdekesebb, ha megnéznénk az említett országok válási statisztikáit is. Ha jól tudom, Mo-n pl. a házasságok cca. 50%-a fuccsol be, a válások kb. 70%-át pedig a nők kezdeméyezik.
Érdekes képlet, szerintem.....:)
Plusz eszembe jut az a fejtegetés, amit nemrég olvastam valahol, hogy azért (is) depis, mizériás magyar lélek, mert roppant mód gyerekpárti és családpárti a magyar - elméletben... a gyakorlatban pedig X okból nem teszi, amit elvileg szeretne.
Na akkor most igyunk kávét.

soleil | 2009. március 17. | 07:34:12

Igen, ez van! NAgyon vicces,amikor egy családi összejövetel során a nők kötelezőszerűen a gyerekeknevelésről beszélgetnek, a férfiak pedig politizálnak, és soha nem fordítva. Én nő vagyok, napi 10 órában dolgozom keményen, de anyukám soha nem érdeklődik a munkám iránt, csak azt kérdezi, hogy "mit főztél vacsorára?", jó-e még a vasalódeszKÁM, sz új konyhabútoROM, stb. Ha valakit ez nem zavar, akkor nem zavar, engem néha idegesít...

Márkus | 2009. március 17. | 06:43:27

Karafiáth mióta etalon a szociológiában?

A magyar nők végzik a legtöbb házimunkát európai társaikhoz viszonyítva. Ráadásul ezt magától értetődőnek tartják, a magyar családokban van a legkevesebb konfliktus a házimunka elosztása miatt - ez derül ki a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársainak kutatásából. A kutatók Magyarországot, Oroszországot, Franciaországot, illetve Németország keleti és nyugati felét elemezve vizsgálták a házimunkára fordított időt, és az ezzel kapcsolatos előítéleteket. Kiderült: a magyar nők az otthoni feladatokból 3,3-szor nagyobb részt vállalnak, mint a társuk. Őket az orosz, a Németország nyugati felében élő nők, majd a franciák követik. A Németország keleti felében élők viszont "mindöszsze" 2,3-szor végeznek több házimunkát partnereiknél.

- Egyáltalán nem lepett meg az eredmény - mondja Karafiáth Orsolya író, aki ezt látja a környezetében, és maga is így él, nem sok házimunkát enged át a partnerének. - Ha az ember megkap a társától más, fontos dolgokat, nem okvetlenül várja el, hogy a házimunkában is részt vegyen - állítja.

A kutatók megvizsgálták, hogy a leggyakrabban előforduló három feladatot, a főzést, a mosogatást és a takarítást miként osztják meg a felek. Kiderült, hogy e feladatokban a férfiak részvétele elhanyagolható. A háztartási gépekkel való ellátottság is fontos szempont, mert nem mindegy, hogy a mosogató mellett kell állni, vagy csak bepakolni a mosogatógépbe. Ennek alapján a nyugat-európai nők természetesen sokkal jobb helyzetben vannak keleti társaiknál. Ugyanakkor a bevásárlásban, a kisebb javításokban a férfiak sokkal aktívabbak.

Az a tény, hogy a nő dolgozik-e vagy "csak" háztartásbeli, nem mindenhol befolyásolja a házimunka megosztását. Franciaországban és Németország keleti felében a dolgozó nők társai nagyobb részt vállalnak a házimunkában, de Magyarországon, Oroszországban és Németország nyugati felében nem. Ezekben az országokban csak a fiatalabb, élettársi kapcsolatban élő párokra jellemző az arányosabb munkamegosztás. Az iskolai végzettséget tekintve, míg a legalacsonyabb végzettségű magyar nők 3,7-szer több házimunkát végeznek, mint partnereik, addig a diplomás nőknél ez az arány csak 2,5-szörös.

A kutatásban arra is keresték a választ, hogy ezzel a felosztással mennyire elégedettek a felek. Általánosságban elmondható, hogy mindenki elégedett, a tízes skálán nem született 7,2 pontnál rosszabb eredmény. (10 pont jelentette a munkamegosztással elégedettek véleményét.) Feltűnő, hogy a magyar nők ugyanolyan mértékben mondták magukat elégedettnek, mint francia vagy német társaik. A magyar válaszadók azonban leginkább az értékrendet firtató kérdéseknél tértek el másoktól. Azzal az állítással, hogy "nem tesz jót egy kapcsolatnak, ha a nő többet keres, mint a férfi", a magyar nők 23 százaléka, a férfiak 19 százaléka egyetértett. Azzal, hogy "a nőknek nem kell a társuk beleegyezését kérni ahhoz, hogy mire költsék a pénzüket", a magyar férfiak 37 százaléka nem értett egyet, ahogy a magyar nők 28 százaléka sem. A németeknél ez az arány mindössze 5,2, illetve 3,7 százalék, de egyik országban sem haladja meg a 16 százalékot. Az "egy nőnek szüksége van a gyerekre a teljes élethez" állítással messze nálunk értettek a legtöbben egyet: a nők 75, a férfiak 66 százaléka. Oroszországban ez az arány csak 27 és 24 százalék, Németország keleti felében 12 és 8 százalék, míg Franciaországban 42 és 40 százalék. Karafiáth a harmincas évei elején jár, és sokszor megkapja: megbánja, ha nem szül. - Sok magyar írónőnek nem született gyereke, például Szabó Magdának sem, de ettől még nem hiszem, hogy csonka életet éltek volna - mondja.

A kutatók, Pongrácz Tiborné és Murinkó Lívia hangsúlyozzák: az eredmények egyrészt jelenthetik azt, hogy a magyar társadalom 50-60 évvel lemaradt a fejlődésben, de mondhatjuk azt is, hogy a magyar családok fontos, kiveszőben lévő értékeket őriztek meg. Kiemelték: a hagyományosabb értékrendben gondolkodó nőket kevésbé viselik meg a munkahelyi problémák, a kudarcok, és a nyugdíjas éveket is könnyebben élik meg. - Nem hiszem, hogy ezek a fontos értékek, legalábbis számomra nem azok - fogalmaz Karafiáth Orsolya. Szerinte ez csak egy "kis leragadás" a többi országhoz képest, ami könnyen behozható. - Vagyis könnyen behozható lenne, de úgy tűnik, hogy a magyar nők nem nagyon akarják behozni - tette hozzá.