Tavaly augusztusban 77 százalék, a múlt hónap végén, Gyurcsány Ferenc lemondása után a magyarok 73 százaléka tartotta elfogadhatónak a költségek lefaragását, s mindössze 7 százalék ellenzi a megszorításokat. A többségi támogatás ugyanakkor erősen függ attól, hogy a kormány hol akar spórolni. A válság hatására egyre többben fogadják el a korábban tabunak számító 13. havi nyugdíj elvételét, vagy a tömegközlekedésre költött pénzek megkurtítását.

A válságkezelő Bajnai-kormánynak azonban nem lesz könnyű dolga: a kiadások csökkentését a többség azokon a területeken támogatja, ahol kevésbé fáj, ahol a szükségesnél kevesebbet lehet spórolni.

Kiderült: a magyarok egyre több helyen támogatják az állami takarékoskodást. Tavaly nyáron még csak három szektorban kapott többségi támogatást a kiadáscsökkentés, most viszont már hét ilyen költségvetési fejezet van. A legtöbben az egyházi és alapítványi támogatásokat fognák vissza, s az állami intézmények fenntartására is kevesebbet költene. A többség visszafogná a sportra és a honvédelemre fordított összegeket, és másfélszeresére nőtt a kultúrán, a tudományon és az infrastruktúra fejlesztésén spórolók száma.

Ugyanakkor a Bajnai-kormány helyzetét nehezíti az a tény, hogy a hét költségvetési fejezeten csupán néhány tízmilliárdos megtakarítás lehetséges. A közgazdászok szerint ez nem elegendő a válság negatív hatásainak ellensúlyozására. Az igazán jelentős költségvetési fejezetek viszont továbbra is tabunak számítanak. A közoktatáson továbbra is csupán 16, a családi pótlékon és az anyasági támogatásokon 13, a környezet- és vízvédelmi költségeken 10, az egészségügyön pedig mindössze 4 százalék spórolna.

Az egyik legfájóbb megszorítás a 13. havi nyugdíj elvétele. Tavaly augusztusban még csak a 26 százalék nyelte volna le ezt a békát, ma már 39 százalék ezt is elfogadhatónak tartja. A tömegközlekedés támogatásának tilalma is csökkent. Az új kormány hibát vétene, ha a közvéleményt legyőzendő akadálynak tekintené. A jelenlegi helyzetben ugyanis érthető, hogy a munkanélküli vagy a szociális segélyek kurtítását most kevesebben érzik elfogadhatónak, mint a válság előtt.

Úgy tűnik, hogy egyáltalán nem reménytelen a közvéleménnyel értelmes párbeszédbe kezdeni, hiszen ma már csupán a magyarok 7 százaléka ellenzi az állami kiadáscsökkentést. Arra, hogy az egyes területeken tervezett megszorításokkal kapcsolatban nincs érdemi különbség a jobb- és baloldali szavazók között, utal, hogy a Fideszt támogatók többsége sem hisz a fájdalommentes válságkezelésben, és a magyarok 18 százaléka gondolja azt, hogy egy Fidesz-kormány képes lenne-e fájdalommentesen kezelni a válságot. Ezzel szemben 70 százalék gondolja, hogy hatalomra kerülve az ellenzéki párt is megszorítana. A többség tehát egyes témákban megnyerhetőnek tűnik. Támogatása attól függ, hogy a kormány hol, mekkora mértékű kiadáscsökkentést hajt végre.

2009 márciusában és februárjában 1000-1000 országszerte véletlenszerűen kiválasztott felnőtt válaszolt a kérdésekre, illetve 2008 augusztusában 1200 fő.

Kapcsolódó cikkek: Herczog László: Fűnyírószerűen nem lehet! | A vigyorgó Orbán | Fodor: nem előre hozott választásra van most szükség | Ötven százalékkal fizetnek többet a távhőért Tatabányán | Elindult az Államreform Bizottság honlapja