
Bankrablás után - a statisztikában még nem kiemelkedő a számuk Kováts Dániel
A hatvanas évek óta nem követtek el annyira kevés emberölést Magyarországon, mint tavaly - derült a ki a Legfőbb Ügyészség 2008-as tevékenységéről tartott tegnapi sajtótájékoztatón. Nagy Tibor főosztályvezető elmondta, hogy 1966-ban 148, a múlt esztendőben 147 gyilkosság történt, miközben a kilencvenes években rendre háromszáz körüli esetszámot regisztráltak. De a helyzet általában is javult valamelyest: 2008-ban négy százalékkal kevesebb, 408 ezer bűncselekmény vált ismertté. A csúcs 1998-ban volt, amikor hatszázezer bűnesetet jelzett a statisztika.
Az egyes bűncselekmény-kategóriákon belül árnyaltabb a kép. Miközben hatodával csökkent a közlekedési bűncselekmények száma, s feleannyi házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni cselekmény történt, negyedével több volt a vesztegetés, 11 százalékkal több a hivatalos személy elleni erőszak. Ugyanakkor 34 százalékkal kevesebb pénzhamisítást, de 13 százalékkal több gazdasági bűncselekményt követtek el. Gyakoribbá váltak a kábítószer-bűncselekmények is: itt a növekedés csaknem 17 százalék, ám ez abszolút számban 5400 ügyet jelent. Ennél is aggasztóbb, hogy a gyermekek és a fiatalkorúak ötven százalékkal több csoportos rablásnak váltak részeseivé.
A rendőrség tavaly ötszázezer bűncselekményben nyomozott, ám az esetek kétharmadában az eljárást - többnyire ismeretlen elkövető miatt - sikertelenül zárták le. Az ügyészség végül 96 ezer személy ellen emelt vádat, és közülük a bíróság 85 ezret ítélt el. A leggyakrabban pénzbüntetést szabtak ki, és a perek csak nem egészen minden harmadik esetben zárultak szabadságvesztés büntetéssel. Az elítéltek tíz százaléka került rács mögé, a végrehajtást a többi esetben hosszabb-rövidebb időre felfüggesztették.
Mindez egyértelműen mutatja, hogy az ország bűnügyi helyzete legalábbis nem romlott, hiszen csökkent a bűncselekmények száma, s aki bíróság elé került, többnyire kisebb súlyú büntetést kapott. A statisztika tükrében tehát inkább az MSZP szakpolitikusának van igaza, aki úgy véli: a Fidesz "három csapás" javaslata - ami a visszaesőkkel szembeni vasszigort, bizonyos esetekben kötelezően kiszabandó életfogytig tartó büntetést jelentene - kommunikációs fogás. Bárándy Gergely szerint legfeljebb az erőszakos és fegyveres bűncselekményt elkövetőket lenne indokolt szigorúbban büntetni.
 Emberölések száma
Lázár János, a Fidesz rendvédelmi munkacsoportjának vezetője a múlt szombaton jelentette be: pártja aláírásgyűjtésbe kezd, hogy a három csapás társadalmi támogatottságát bizonyítsa, miután a kormánypárti többség ezt a javaslatot nem volt hajlandó napirendre tűzni. Az aláírásgyűjtés másik célja - tette hozzá - nyomásgyakorlás az Országgyűlésre, hogy már a tavaszi ülésszakon tűzze napirendre a büntető törvénykönyvhöz benyújtott fideszes javaslatot.
Az adatokból akár a közbiztonság helyzetének mérsékelt javulására is lehet következtetni, ám már néhány éve megjelentek korábban nem tapasztalt, a köznyugalom megzavarására alkalmas súlyos bűncselekmények. A 2006-os zavargások után több nemzeti ünnepet, illetve néhány békés demonstrációt randalírozók lehetetlenítettek el, míg tavaly már politikusok házai ellen intéztek támadásokat. A legújabb jelenség pedig a politikai terrorizmus: a közelmúltban elfogott négy férfi feltehetően pokolgépes merényletekre készült, de a rendőrség időben közbelépett. Ezek a bűncselekmények a statisztikában szinte meg sem jelennek, ám az emberek biztonságérzetét jelentősen befolyásolhatják. (L. K.)
|