Az érettségizők 40 százaléka nem adja be jelentkezését egyik egyetemre vagy főiskolára sem, de ez nem jelenti azt, hogy ne tanulnának tovább - derül ki az Educatio Kht. Felsőoktatási Műhelyének kutatásából. A vizsgálat során 2500 idei érettségizőt kérdeztek meg a kutatók a továbbtanulási motivációikról, elhelyezkedési terveikről. Közülük több mint 850-en nem jelentkeztek az idén egyetemre vagy főiskolára.

Ezeknek a diákoknak a háromnegyede mégis tanulást tervez - derült ki a felmérés alapján készült összegzésből. A szakközépiskolások egy része másik középfokú szakképesítést akar szerezni már meglévő szakmája mellé, a gimnazisták pedig szakmát szeretnének tanulni, és sokan jelentkeznek valamelyik középiskolába felsőfokú szakképzésre (felsőfokú szakképzést középiskola és felsőoktatási intézmény egyaránt indíthat). Az ily módon tovább tanulók többsége - 43 százaléka - ráadásul régi középiskolájában marad, és ott vesz részt valamilyen közép- vagy felsőfokú szakképzésben.

- Ezek a fiatalok tehát "több lábon" szeretnének állni - állapította meg a felmérésből Fábri István, a kutatás vezetője, hozzátéve, hogy egy részük később várhatóan az egyetemi-főiskolai felvételiken is megjelenik. A most nem jelentkező diákok 35 százaléka ugyanis biztos abban, hogy öt éven belül mégis felvételizni fog, 27 százalékuk pedig még nem döntött erről. A nem jelentkezők 24 százaléka mondja azt, hogy valószínűleg a későbbiekben sem változtat majd az elhatározásán, biztosan pedig mindössze 14 százalékuk zárkózik el a felsőfokú továbbtanulástól.

Feltehetően ez utóbbi fiatalok azok, akik az érettségi után rögtön munkába állnak, a nem jelentkezők közt hasonló arányban, 15 százaléknyian vannak azok, akik azt mondták: dolgozni fognak, azért nem jelentkeztek.

Fábri István szerint a kutatási eredmények megváltozott ifjúsági életstratégiára utalnak, amelyben már nem olyan éles a határvonal munka és a tanulás között. - Ma már nem kell 18 évesen eldönteni, hogy munka vagy egyetem; a fiatalokat számtalan más lehetőség is várja - mutatott rá.

- A tovább nem tanulás inkább tudatos döntés, semmint a körülmények adta kényszerűség - mondja Fábri István. A most nem jelentkezők mindössze két százaléka nem felvételizett ugyanis rossz tanulmányi eredményei miatt, és alig 4 százalékuk magyarázta anyagi okokkal a jelentkezés elodázását. Az oktatáskutató szerint ez nem jelenti azt, hogy a továbbtanulás ne lenne sok család számára anyagi teher, de az igazi szelekció az oktatási rendszer korábbi szintjein következik be. A hátrányos helyzetű diákok jelentős része el sem jut érettségit adó középiskolába, vagyis eleve kizárt, hogy a felsőoktatás közelébe kerüljön.

Kapcsolódó cikkek: Sose hagyd abba!