Mouth Hero | 2010. február 8. | 01:14:20

A fejpénzt pedig igenis kapja meg a magániskola, vagy a szülő adókedvezményként.

Mouth Hero | 2010. február 8. | 01:12:50

Lehet mellébeszélni, de az emberek 99%-a olyan osztályba-iskolába akarja íratni a gyermekét, ahol nincs, vagy kevés cigány van. S lehet, hogy ez hosszútávon káros, de ez kit érdekel? Ki teszi ki gyermekét önként a veszélynek?

PestisNigra | 2009. május 12. | 00:07:18

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Így is lehet | 2009. május 11. | 18:42:38

Úgy látszik, a többséget, csak a JELENLEGI sanyarú oktatási helyzet foglalkoztatja. A kitörési pontok, a már MOST meglévő gócok, nemzetközileg is elismert, MOTIVÁLÓ, HATÉKONY, SIKERES magyar oktatási innovációk (tehetséggondozásban, hátrányos helyzetűek oktatásában, természettudományok oktatása NAPI tanulói kísérletek alapján, alsó tagozatos, matematika oktatásban, és még számos tantárgyban), lásd május 9.-i bejegyzések senkit nem érdekelnek. Nem kellene, ezeket, az élményközpontú, gyakorló tanárok által kidolgozott mindenféle díjakkal (külföldön is) kitüntetett exportképes, itt-ott már sikerrel használt módszereket,eszközöket, a media segítségével, széles körben bemutatni? Ceterum censeo... TERjeszteni? Vagy csak elemezzük,elemezzük a mai helyzetet? Dum spiro spero.

Renia | 2009. május 11. | 06:58:58

Moderálási alapelvek- komment törölve -

totyalaci | 2009. május 10. | 20:39:26

Tisztelt UraM! Nem valós az a feltételezés, vagy legalább is idealizmustól csöpögő, amely az oktatáson akarja leverni a mai magyar társadalom összes problémáját. Alufizetett porig alázott pedagógusoktól várja a csodát. A liberális szemlélet ma addig jut el az iskolákban,hogy a cigány tanulók hátrányos helyzettét,szegregációját feszegeti. De ha az iskoláknak több jogot,ezáltal pénzt adnának,akkor klasszikus módon szabadelvüként támadnák a rendpártiságot az iskolákban. Ez egy fonák helyzet. És tessék szives már beszélni az állam egyéb dolgairól is pl. a mélyszegénységet illetően, a cigányság kérdésében évek óta zajló elvtelen játszadozásokról. Nehogy már az iskola legyen ebben a kérdésben a fő probléma.

Quintus Allard | 2009. május 10. | 16:27:14

Ha alaposan végigolvassuk a beszélgetést, rájöhetünk, hogy legfőbb gondja a 6 és 8 osztályos gimnáziumokkal van. Az általános iskolákba való felvételiknél ugyanis 2007 óta mindenkinek van egy kötelező beiskolázást nyújtó iskolája, ha pedig a szülő egy másik iskolába is beadja a gyerek jelentkezését, akkor először a körzeti gyerekek, a más körzetből átjelentkezők közül azután a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek élveznek elsőbbséget, végül pedig mindenki más, sorsolás szerint, vagyis az iskolák nem válogathatnak jelentkezőik között: szegregáció kizárva, de legalábbis megnehezítve.

Ezek az iskolatípusok a szegregáció melegágyai, létüket a szakértő úr akként értékeli, hogy általuk a középosztály úgy vonul ki a helyi iskolából, hogy „közben adóforintokból teremt magának az állami iskolarendszer keretei közt, a szelekció révén egy lényegében magániskola-rendszert … közpénzből.”

A probléma úgy merül fel, hogy egyrészt okozunk-e kárt ezekkel az osztályokkal valakinek, másrészt nagyobb hasznára van-e az oda fölvett gyerekeknek, hogy ilyen osztályokba járnak, mintha megmaradtak volna az általános iskolában? Az egész mögött pedig ott tornyosul a még lényegesebb kérdés: az elitképzés.

Az első kérdésre bizonytalan a válaszom. Elképzelhetőnek tartom ugyanis, hogy az általános iskolák, amelyekből osztályonként 2-3 kiváló képességű gyerek eljön, azok hátrányt szenvednek. Mivel a legmotiváltabb gyerekekről van szó, az ott maradók elől elveszhet a húzóerő, amit az iskola kárként élhet meg. (Nem is rajonganak értünk az általános iskolák.) Ugyanakkor mivel évfolyamonként már csak egy osztályt indítunk, városunkon túlnyúló beiskolázási körrel, könnyen belátható, hogy egy-egy általános iskolai osztályra vetítve nem nagy a veszteség, de semmiképpen nem akkora, hogy az megbontaná a maradék osztálykereteket.

Mindez a „kár” akkor vállalható fel, ha a gimnáziumokba bekerülők jobban járnak, mintha maradtak volna régi helyükön. Erre viszont határozott igen a válasz: egy 8 vagy 6 évfolyamon érettségizett gyerek messze jobban teljesít, mint 4 évfolyamos társa. Nem véletlen, hogy ezek az osztályok országos méréseken is messze az átlagot meghaladó eredményeket produkálnak, szinte 100%-os a felvételi mutatójuk, ami ma már majdnem semmit nem mond, viszont az már igen, hogy az ország legjobb egyetemeire kerülnek be. Megválaszolandó kérdés, hogy ugyanezek a gyerekek vajon hasonlóan teljesítettek volna-e, ha maradnak 8 évig általánosban, s csak utána kerülnek középiskolába? Itt viszont közvetlen tényekre nem támaszkodhatom – értelemszerűen-, a közvetett bizonyítékok viszont azt sugallják, hogy nem tudták volna megfutni ugyanazt a pályát a hagyományos keretek közt. Közmegegyezés van ugyanis arról, hogy az általános iskolák felső tagozataival baj van. Ha ez igaz, akkor tenni kell ellene valamit, de semmiképp nem úgy, hogy eltorlaszoljuk azok lehetőségeit, akik kiutakat keresnek, s ezt a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban találják meg.

Ezeknél is fontosabb azonban az a szemléletmód. A „fölkent” balliberális szakértők állandó témája az esélyegyenlőség. Igaz: fontos, szükséges az esélyegyenlőség. Ők viszont rendre úgy értelmezik a fogalmat: ez akként valósuljon meg, hogy jók és gyengék, motivált és érdektelen tanulók és szülők ugyanazt kapják. Olyan ez, mint a kommunizmus: mindenkit szeretnének egyenlővé tenni - a földdel. Beledöngölni a gyorsabban haladókat, az elhivatottabbakat is a sárba, megfosztani azokat a szülőket is a lehetőségtől, akik akarnak valamit az iskolától, gyerekeiktől. Holott az igazi esélyegyenlőség nem ilyen: mindenkinek biztosítja ugyanazokat az induló lehetőségeket, a továbbiakban viszont csak érdem és szükség szerint.

Kertesi úr végső tanulsága pedig egyenesen hazugság, hangulatkeltés a középosztály ellen. A középosztály ugyanis nem közpénzből teremti meg az általa kvázi magániskolának minősített iskolarendszert, hanem saját adóforintjaiból. Sőt mi több, ő tartja el azokat is, akiket Kertesi út szerint az oktatásban szegregál.

copyright by sasika 61

zeni | 2009. május 10. | 13:19:36

Tisztelt Ó.Molnár Dóra és Tóth Ákos!

Szeretném megérdeklődni, hogy milyen lelki kényszer alapján mosták össze a vizitdijat az oktatással? Ráadásul honnan veszik olyan megfellebbezhetetlenül, hogy kizárólag a középosztálybeliek szavaztak ellene?
Ami az oktatási részt illeti, ott sem értem mi a probléma, ha a t.szülő időt, fáradságot és pénzt nem kimélve elküldi gyerekét az iskolába akkor azt szeretné,( és mindent meg is tesz érte), hogy jó szinvonalú, a gyerek jövőjét megalapozó oktatásba részesüljön?
Szerintem Önök előtt sem ismeretlen, hogy amikor a tanár végső elkeseredettségében az örök fecsegőt elülteti az osztály legmogorvább és szófukarabb tanulója mellé, seperc múlva a szófukar válik fecsegővé és nem a Dumafranci "javul meg". Fene tudja miért van, igy de a rosszpélda az ami ragad, és nem a jó.
Az meg, hogy közpénzen akarja az elvetemült? Ha jobban végig gondolják az a biznyos "közpénz" igencsak a sajátja. A középosztály a legnagyobb, legjobb adófizető. Dolgozik, legális a munkaviszonya-jövedelme, tehát az utolsó vasig leadóztatható, viszonylag jó jövedelme miatt fogyasztásának ÁFA és jövedéki, fogyasztási adó tartama meghaladja az átlagot.
Hát annyi jó érzése már csak lehessen a nyomorultnak, hogy gyerekének tisztes megélhetést biztositó "kenyeret" adhasson a kezébe.
A "köz" meg nem normális, ha ennek keresztbe fekszik, nem szívjóságból kellene támogatni, hanem önző érdekből, hogy 10-20-......100 év múlva is legyen ilyen jól nyúzható réteg.

yanus86 | 2009. május 10. | 10:54:00

Részben egyetértek Pasinszki hozzászólásával, mivel manapság tanári szakmát részint "kényszerből" választanak a pályaválasztók, mondván máshova úgysem vennének fel. Na már most ebből látható,h a tanári motiváltság valymi kevés van legtöbbjükben(tisztelet a kivételnek). Azonban igenis vannak jó tanárok, kellő tudással, szakértelemmel és empátiával a rendszerben, sajnos igen kevesek és azok motiváltsága is az idővel csökken, ha nem találkozik időről-időre olyan diákkal, akiben ismét meglátja a tanári pálya szépségeit(a csillogó, érdeklődő, tudásra szomjas szempárt, az aki érdeklődve figyel és kérdez; nem feltétlenül azonosítanám ezeket a "pedánsokkal", egész egyszerűen azokkal, akiket érdekel vmi a világban)

A tanári tisztelet lebontásában igen sokat segített szerintem az olyan "ráérő szülők szervezeti" által elért eredmények, melyek szerint általános 4dikig nem lehet megbuktatni a diákot. Már egy 8 éves is tudja, hogy ha nincs szankciója annak,h egy feladatot nem old meg, akkor annak teljesítését már feltételekhez köti. (sajnos még ők nem látják be, hogy ez későbbiekben az ő versenyképességük rovására megy, úgy vélem ezt a kivívó szülők sem látják be). Így egy olyan gyerekkel, aki az órát zavarja, nem halad az osztállyal (saját akaratából és nem feltétlenül képességei miatt), csak az osztályfegyelmet a tanár tiszteletét rontja. Továbbá, hogy a tornasor diszkriminál, kérem ezt végiggondolta valaki? Ennyi erővel az ABC sorrend is diszkriminál, egy napló nagyobb valószínűséggel nyílik ki a közepe táján, illetve ott, ahol megvan törve mint bárhol máshol. Ezáltal egyes diákok ismét diszkriminálva vannak.

Egyetértek részben azzal is, hogy igenis szükség van bizonyos "elit" iskolákra. Az arra (értelmileg) képeseknek igenis legyen módja arra, hogy az (amúgy siralmas) átlag felé emelkedjen, képezze magát és legyen módja kiaknázni mindazt ami benne rejlik. Ez mellett természetesen úgy vélem, hogy nem szabad "rossz" iskolákat fenntartani, nevesen rossz iskolák fenntartásához hozzájárulni. Az alacsonyabb képességű gyerekek számára is adni kell lehetőséget,h amiben tud abban fejlődjön és nem munkanélkülieket képezzünk. Fontos eleme ennek, hogy ne alakuljanak ki "rossz" osztályközösségek, ahol nem divat tanulni, egymást húzzák vissza.

Pasinszki | 2009. május 9. | 21:10:47

Kedves Így is lehet !
Mindenre lehet lelkes és hozzáértő embereket találni. Néhányat. Egy időre. Amíg futja a lelkesedésből. A cikk azonban az egész oktatási rendszerről szól, benne a rengeteg kutyaütő tanítóval és tanárral. Akik azon sopánkodnak, hogy kicsavarták a kezükből a nádpálcát. (Holott a rossz pedagógus azzal se ér el semmit, a jónak meg nincs rá szüksége.) Rossz rendszer rossz szakemberekkel nem működhet jól. Ezen sajnos mit sem változtat néhány jó szakember alkotó munkája.

Így is lehet | 2009. május 9. | 19:09:30

A Kutató tanárok Országos Szövetsége, röviden a KUTOSZ, cívil szervezetek támogatásával, ill. saját erőből bemutatkozott az Educatio Kiállításon is. Az "Érték a Mérték" standon, a látogatók (óvódás-nagymama, tanár-egyetemista, és neves vállalkozók) örömmel olvasgatott, beszélgetett, ismerkedett a projektekkel, programokkal, kiadványokkal az eszközökkel, és nem utolsó sorban megismerkedettaz elkötelezett tanárokkal. Ők nem pályaelhagyók, az iskolában diákjaik inspiráló társaságában akarják megélni alkotó értelmiségi létüket. Hiú remény? Többen a látogatók közül életükben először kíváncsian kísérleteztek. A legtöbb azt kérdezte Így is lehet? És rögtön utána MIÉRT nem lehet így? Ez utóbbit kérdezem én is.

Így is lehet | 2009. május 9. | 18:55:36

Az említett tanár szövetséget támogatja az MTA, és a Magyar Innov. Szöv.IS. Egy másik tag matematika oktatással kapcsolatos szabadalmát éppen ez a lap mutatta be (ápr.30 perkupai tanítónő) A kíváló cikk hatására MINDEn földrészről érdeklődtek, van aki Kanadából jön majd ide ! És a magyar illetékesek?
Az egyébként elismert, kitüntetett tagok (Európa -, Legjobb magyar taneszköz díj, Rátz tanár úr.. Koreai Nagydíj stb) módszerei, kísérleti eszközei mégsem szívügye az ezzel foglalkozóknak. Ez van sajnos.

Így is lehet | 2009. május 9. | 18:45:59

Tudja-e a neves szakember, hogy létezik egy cívil szervezet, amely összegyűjti, a már bizonyítottan motiváló és hatékony oktatási innovációkat.pl. Egy borsodi falu iskolájában (összetétel:70% hátrányos helyzetű, 50% roma, 10% állami gondozott tanuló) MINDEN gyerek elvégzi az általános iskolát és százszázalékos a továbbtanulás!!! A diákok 60%-a, ez alig kevesebb mint az országos átlag, érettségit adó iskolában folytatja a tanulmányát. Matematika kompetencia felmérésben még a fővárosi átlagnál is jobb eredményt értek el! a program kidolgozója, sikerre vívő kidolgozója is a kis cívilszervezet tagja. www. kuttanar. hu

virkid | 2009. május 9. | 17:20:56

A nyilatkozónak azért illet volna tájékozódnia, mielőtt valótlant állít.
Az angol oktatási rendszer finanszírozásáról:
http://gportal.hu/gindex.php?pg=19633007
Az USA oktatás rendszer finanszírozásról:
http://www.stud.u-szeged.hu/szttsz/konferenciak_elemei/vajda.pdf

Mellékesen megjegyzem, mi a jobb? Ha van 60 közepes-gyenge tudással rendelkező gyermek, vagy ha van 30 kiváló és 30 gyengébb képességű gyerek. Persze, a besorolás NE bőrszín, vallás, stb… alapján történjen meg, ha nem valós tudás alapján.
Hasonló problémákkal küzd a magyar gyermekotthon hálózat. Ott már rájöttek, hogy nem szerencsés megoldás szétszedni a „veszélyesebb” gyermekeket, mert akkor még azokat is elrontják, akik esetleg jobb életet szeretnének.
A nyilatkozó gondolom még nem állt a tábla előtt, és nem tudja milyen úgy előadni az anyagot, hogy van pár gyermek, aki nem akarja(!) megtanulni.
Az oka? Most nagyon csúnyát fogok mondani: mert nem lesz rá életében szüksége. Pl. egy jó szakmunkás lakatosnak, biztos az élete sanyarúbb lenne, ha nem tudna az USA függetlenségi háború részleteiről, vagy a francia forradalom szakaszairól. Ez kb. a mai történelem középiskolai oktatásba 2 hetet, vessz el. Őszintén! A középiskolába tanultakat minden tárgyból vissza tudjuk mondani?

Ikatalina | 2009. május 9. | 12:33:24

Amikor az oktatást privatizálni lehet, akkor ezzel együtt jár a szegregáció. Az interjúalany megközelítése jó, de nem következetes. Attól, hogy a pénzzel bíró társadalmi osztályok megfizetik a saját elitoktatásukat, attól az még szegregált. A szegregáció definíciójába nem tartozik bele a pénzügyi megfontolás, noha az még egy fokkal aljasabb, ha a szegregációt állami pénzen teszik.

A megoldás az egységes állami oktatás lenne. Visszanézve a Kádár rendszerre, meg kell állapítanunk, hogy kiváló oktatási rendszere volt. Soha nem sikerül annyi esélyegyenlőséget adni a társadalom különféle rétegeinek , mint akkor, és ez meglátszott a társadalmi mobilitáson, és a társadalmi közállapotokon (beleértve a cigánykérdést)is. Nem kellene feltalálnunk a kanálban a mélyedést, mert oktatási rendszer szempontjából mi voltunk Európában a legjobbak, mindössze annyit kellett volna változtatni a rendszerváltozáskor, hogy a gyakorlati igényeket jobban figyelembe kellett volna venni az oktatási rendszerben. Ehhez képest szétverték a rendszert, és ennek eredményeként ma látjuk az elképesztően alacsony színvonalú végzősök tömegeit, szemben a kimagasló szűkös elittel.

Dr Photon | 2009. május 9. | 10:43:42

Mindenkeppen sokkal tobb pedagogus kellene es sokkal tobb fizetes minden pedagogusnak, fuggetlenul attol, hogy kiket tanit. A fegyelmi problemakat pedig nem lehet a vegtelelsegig toleralni, itt is kellene valami 3 csapas jellegu torveny. Talan ugy lehetne megoldani, hogy a fegyelmi szempontbol problemas gyerekeket delutan tanitanak mondjuk 12-18 oraig-ig, kulon osztalyokban. Visszakerulni a fegyelmezettek koze a delelotti tanitasba csak jo magaviselettel lehetne. Semmikepp nem jo, hogy szankcionalatlanul maradnak a fegyelmi problemak. De meg igy is, elore lathato, hogy lassitjak a tobbiek elorehaladasat a szamottevoen nehezebben tanulok. De altalanos iskolaban meg talan ezt elneznem. Kozepiskolaban mar nem. A jobb tanulok szamara szakkori foglalkozasokon lehetne tobblettudast biztositani. Talan valahogy igy kiegyensulyozottabba valhatna a mostani valogatas nelkul deszegregalo rendszer.