Aláírta Sólyom László köztársasági elnök a médiacsomag alkotmánymódosításra vonatkozó részét. A Magyar Közlöny július 6-i számában megjelentek értelmében módosult a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. paragrafusa. A törvény a kihirdetését követő napon lépett hatályba. A jogszabályt az Országgyűlés június 28-i ülésnapján fogadta el.

Az első bekezdés a véleménynyilvánítás szabadsága mellett ezentúl a szólás szabadságát is említi. A második bekezdés így szól: a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. A harmadik bekezdés megállapítja, hogy a demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében.

A negyedik bekezdés, amely eddig a közszolgálati médiumok felügyeletéről, vezetőinek kinevezéséről, és a kereskedelmi médiumok engedélyezéséről, illetve a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szólt, ezentúl így szól: "a Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében. A közszolgálati médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek."

A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által június 11-én benyújtott médiacsomag értelmében a Magyar Televízió (MTV), a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda (MTI) szervezetileg külön maradnának, de nonprofit zártkörű részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük a Közszolgálati Közalapítvány lenne. A civil kontrollt egy tizennégy tagból álló Közszolgálati Testület biztosítaná. Létrejönne továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács lenne.

Június 28-án fogadták el a parlamentben az öt előterjesztés negyedik elemét, az új médiaszabályozáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítást, amellyel a Fidesz átírta az alaptörvény, a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 61. paragrafusát A csomag ötödik, "médiaalkotmánynak" nevezett elemének általános vitáját is lefolytatják a nyári rendkívüli ülésszak végéig. Az indítványhoz augusztus 31-ig lehet módosító indítványokat benyújtani. A médiacsomag azon elemének részletes vitája szeptember első felében, a róla szóló határozathozatal pedig októberben várható. A médiastruktúrára vonatkozó maradék három javaslatról a tervek szerint még július 19-e előtt, vagyis a parlament jelenleg is zajló nyári ülésszaka alatt megtartják a végszavazást.

Az MSZP korábban tiltakozását fejezte ki a törvényjavaslattal kapcsolatban. Mandur László a hét elején a házelnöknél kezdeményezte, hogy vegyék le az Országgyűlés napirendjéről a jogszabálytervezetet, azért, hogy megindulhasson a társadalmi vita róla. Mandur szerint a vitára azért is szükséges lett volna, mert a párt szerint a törvény alkotmányossági aggályokat vet fel. Ezt az álláspontot képviseli a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is, a szervezet ugyanis szintén elhalasztatta volna a médiatörvény hétfői zárószavazását.

Kapcsolódó cikkek: MSZP: Sólyom miatt húzza az időt a médiatörvénnyel a Fidesz | Halasztja a médiacsomagot a Fidesz | A válaszadást kötelező médiatörvény hét halálos bűne | Médiacsomag: tisztul a kép? | Médiacsomag: 'vissza a feladóhoz!'