ACTA-ellenes tüntetők Ljubljanában
Reuters - Srdjan Zivulovic A világ harminc országában, köztük Magyarországon tüntetnek az internet szabadságáért szombaton, a Stop ACTA nemzetközi akciónapon. Az online kalózkodás és az illegális szoftverkereskedelem nemzetközi visszaszorítását célzó, titokban előkészített és megkötött Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA) ellen közösségi szájtokon szervezkednek. A nemzetközi Occupy térfoglaló mozgalom "gondozásában" összesen több mint kétszáz városban tüntetnek, az Egyesült Államoktól az egész unión át Ausztráliáig. A szófiai tüntetésre például 50 ezren jelezték részvételüket, a bukarestire 30 ezren (további 30 román városban pedig még ugyanennyien). A hírek szerint több mint 50 német és 40 francia városban is tüntetnek, összesen százezrek vonulhatnak az utcákra. Magyarországon négy tüntetés lesz: a térfoglalók budapesti akcióját a Képviselői Irodaház elé hirdették meg, a közösségi hálózatokon több mint ötezren jelezték részvételüket. Több százan jelentkeztek a pécsi, szegedi és székesfehérvári Occupy-tüntetésekre is.

Egyet már kipipáltak

Az ACTA-ellenes szervezkedés nem hirtelen felindulásból történt: az internet történetének legdurvább korlátozási törekvéseként emlegetett SOPA, illetve PIPA amerikai törvényjavaslatok ellen már hónapok óta tüntetnek világszerte (Lengyelország városaiban több tízezren vonultak utcára). Az online kalózkodás megfékezését célzó Stop Online Piracy Act (SOPA) és "testvére", a Protect IP Act (PIPA) elsősorban a külföldi domaintulajdonosok felelősségre vonását célozta, de kimondta volna a szolgáltatók jogi felelősségét is a felhasználói tartalmakért, amivel – ellenzői szerint – kinyírták volna a közösségi médiát. A naponta feltöltött-megosztott videók, fotók millióit kellene előzetesen ellenőrizniük a szolgáltatóknak, a jogsértő felhasználókat blokkolhatták volna, adataikat pedig kiadhatták volna a hatóságoknak.

Jégre tett tűzfal

Mindhárom szabálycsomagot az motiválta, hogy egyedül az Egyesült Államokban éves szinten több milliárd dollár kár keletkezik a szerzői jogsértések, termékhamisítások miatt. A kárt legnagyobb részben illegális letöltések, hamis áruk eladása okozza, de miután a kalózoldalak sokszor külföldön működnek, csak korlátozottan tudtak fellépni ellenük. Ez indította be egy olyan nemzetközi szűrő kiépítésének folyamatát, amely egyfajta világméretű tűzfalként védené a hálót a kalózoktól. A sokak által a kínai "Nagy tűzfalhoz" hasonlított koncepció készítői alaposan túllőttek a célon, a tömegtüntetések hatására ugyanis először a PIPA-t vonták vissza, de úgy néz ki, Lamar Smith republikánus képviselő még szigorúbb SOPA-javaslata sem húzza sokáig. A SOPA-t a tiltakozások hatására előbb felpuhították (kihúzva például a kalózoldalak ítélet nélküli feketelistázását), majd miután Obama elnök is ellenezte, polcra is tettték, bár vissza még nem vonták, tehát még napirendre kerülhet. 

Ki a  sötétebb?

A SOPA/PIPA, ha mást nem is, annyit elért, hogy az internet történetének legnagyobb összefogása jött létre, pár hónap alatt az online piac szinte összes nehézsúlyú játékosa csatlakozott valamilyen módon a Stop Sopa akcióhoz. Olyan vetélytársakat hozott össze a cenzúrázás elleni küzdelem, mint a Google és a Yahoo! keresőóriások, a legnagyobb közösségi és bloghálózatok (Facebook, Twitter, Tumblr, Blogger, Wordpress), a legnagyobb videomegosztók (YouTube, Vimeo). A január 18-ára meghirdetett "elsötétítés napján" (Blackout day) több ezer honlap sztrájkolt a világháló szabadságának korlátozása ellen, élükön a Reddit közösségi hírhálózattal és a Wikipediával, az elsötétítési akciót támogatta többek között az AOL, a Mozilla, a PayPal és az eBay is.

Letarolták a netet

A Stop Sopa honlapjának számlálója szerint csaknem egymilliárd felhasználót értek el az akcióval. Egyedül a Wikipedia SOPA-ellenes üzenetét 160 millióan látták. A Wikipedia egyébként egy segédeszközt is adott, amivel a felhasználók kikereshették helyi képviselőjük elérhetőségét, így nyolcmillió netező telefonokkal és e-mailek millióival árasztotta el parlamenti képviselőjüket. A Google is elsötétítette a logóját, azzal az üzenettel: "a kalózkodásnak vessenek véget, ne a szabadságnak". Az oldalról is elérhető petíciót hétmillióan írták alá. A Stop Sopa a közösségi hálózatokon is vírusként terjedt. Ugyan a Facebook és a Twitter sem vett aktívan részt a sztrájkban (támogatásukról biztosították az akciót), felhasználóik éltek a lehetőséggel, sokan "elsötétítették" profilképüket, SOPA-ellenes videók és fotók ezreit küldözgették szét. A Facebookon több mint félezer SOPA/PIPA-ellenes oldal alakult, a tüntetéseket is itt szervezték. (Egyedül Mark Zuckerberg SOPA-ellenes bejegyzését százezren osztották meg és félmillióan lájkolták.) A facebookosok is tiltakozó üzenetekkel árasztották el a politikusok rajongói oldalait, fő célpontjuk a SOPA-t jegyző szenátor oldala volt. A Twitter jelentése szerint négymillió bejegyzésben foglalkoztak felhasználóik a SOPA-PIPA üggyel és a Wikipedia elsötétítésével. Január 18-án volt olyan óra, amikor a rendszerben regisztrált összes bejegyzés (tweet) 3 százaléka erről szólt. (A Twittert a százmillió felhasználó fele használja naponta, ők egymilliárd tweetet produkálnak 24 óra alatt.) A Flickr képmegosztón a felhasználók 320 ezer fotót sötétítettek el, a WordPress tiltakozó üzenetét 35 millió blogger olvasta.

Egy alomból

Az összefogás sokat gyengít az ACTA esélyein is. A hamisítás elleni megállapodás (a teljes szöveg pdf-ben, magyarul) a SOPA és a PIPA filozófiáját követi, a szerzői jogot helyezve az információszabadság fölé, ugyanúgy véget vetne annak, hogy háborítatlanul lehessen kalózfilmeket készíteni és feltöltögetni. Az ACTA is kiterjeszti az amerikai szerzői jogi szabályokat, ennek köszönhetően már nemcsak amerikai egyetemistát lehet csillagászati összegekre büntetni néhány albumnyi mp3 illegális letöltéséért – hanem többek között magyarokat is. Az ACTA alapján kötelezhetik a hatóságok a szolgáltatókat a jogsértők adatainak kiadására is. 

Rettentő büntetések

Az ACTA többször használja az elrettentés kifejezést – igaz, a szólásszabadságot is. A megállapodás alapján a szándékos védjegyhamisítást és a kereskedelmi mértékű kalózkodást (valamint a felbujtást, segédkezést) büntetni kell, mégpedig hivatalból és nem kicsit: a büntetésnek a "hasonló súlyú bűncselekmények esetében következetesen alkalmazott szankciókkal megegyező mértékűnek kell lennie, magában foglalva a szabadságvesztést, valamint a további jogsértésektől való elrettentéshez elégségesen magas összegű pénzbírságot". A két büntetést együtt is lehet alkalmazni, de nem kötelező, ahogy a mozikban készült kalózfelvételek készítésének büntethetősége is önkéntes. Az ACTA kimondja, hogy a hatóságoknak jogot kell biztosítani a hamisított árukon és kalóztermékek elkobzásán túl az azokból származó vagyonéhoz is. Betilthatnák továbbá a jogvédett tartalmak másolására szolgáló termékeket (főleg szoftvereket) is, de még akár a generikus gyógyszereket is, legalábbis egyes értelmezések szerint az ACTA illegálisnak minősíthetné a gyógyszerekről a 20 éves szabadalom lejárta után készült másolatot. A szabályok betartását egy új, kormányokon és nemzetközi szervezeteken (a Világkereskedelmi Szervezeten, az ENSZ-en, a G8-on és a Szellemi Tulajdon Világszervezetén) kívül álló, így gyakorlatilag számonkérhetetlen nemzetközi bizottság felügyelné.

Sorra kifarolnak?

Az ACTA sorsa egyelőre bizonytalan, még azt sem tudni, végül hány ország vállalja be. A titkos tárgyalásokon még 39 ország vett részt, a megállapodást tavaly októberben az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Korea, Marokkó, Új-Zéland és Szingapúr szignálta, majd idén januárban az EU és 22 tagállama írta alá. Mexikó és Svájc várhatóan később csatlakozik, ahogy a "kimaradt" EU-tagok, Ciprus, Észtország, Hollandia, Németország és Szlovákia is. A megállapodás megkötését az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia – ez június-szeptember között várható, de nem lesz zökkenőmentes, főleg miután az EP-s témavezető, Kader Arif az ACTA elleni tiltakozásul lemondott posztjáról. Emellett az EU-tagoknak is ratifikálniuk kell a megállapodást (esetünkben a parlamentnek törvényt kell hoznia róla, információnk szerint előtte társadalmi egyeztetésre bocsátják). A ratifikációs folyamat a tömegtüntetések hatására elhúzódhat: eddig a cseh, a lengyel, a lett, a német és a szlovák kormány jelentette be, hogy elhalasztjáka tárgyalását, Szlovénia tokiói nagykövete pedig bocsánatot kért, amiért meggondolatlanul aláírta az ACTA-t.

Az összes csatlakozott országban tüntetéseket tartottak-tartanak, az ACTA ellenes petíciót pedig már több mint kétmillióan írták alá. A Facebookon és a Twitteren a Stop Sopa után most az Stop Acta "vírus" terjed, a Facebookon szintén félezer tiltakozó oldalt számoltunk össze, a szombati tömegtüntetésekre pedig összességében százezreket várnak. Ezzel együtt: az ACTA hatályba lépéséhez szükséges hat ország már most is megvan.

Guy Fawkes vs. Mikiegér

A tüntetések hatását nehéz megjósolni, főleg miután nem csak az ő oldalukon állnak nagykutyák. A kalózkodás és a hamisítás elleni kemény fellépést régóta sürgetik a legnagyobb szórakoztatóipari cégek, kiadók, zenekarok, filmkészítők, médiamágnások, és nem nagyon válogatnak az eszközök között, ha érdekeik védelméről van szó. A SOPA és az ACTA is Hollywood "sugalmazására" született (ahogy egykoron a 20 éves szerzőijog-hosszabbításokról hozott "Mickey Mouse-törvény" is), amikor pedig a tiltakozások hatására visszavonták, azzal fenyegették meg Obama elnököt, hogy Hollywood kivonul az elnökválasztási kampány finanszírozásából. (Ehhez képest csak egy kis színes adalék, hogy a SOPA-törvényt benyújtó szenátor két tanácsadója nemrég hollywoodi lobbicsoportoknál kapott állást.) A hollywoodi lobbit sem érdemes tehát alábecsülni, úgyhogy most az amerikai elnök és európai sorstársai is csak kapkodhatják a fejüket: vajon az amerikai film- és a zeneipari óriásoknak vagy a százmilliós online közösségekkel megtámogatott internetmoguloknak engedjenek? A szemben álló nagykutyák most csak farkasszemet néznek egymással (nyilvánosan csak kóstolgatják egymást), miközben "odalent" már javában tart a gerillaháború.

Eközben a dzsungelben

Hogy, hogy nem, az elmúlt hónapokban a SOPA, a PIPA és az ACTA nélkül is sikerült sorra bezáratni több népszerű fájlcserélő oldalt, letartóztatni vezetőiket (legutóbb a Megavideót és a Megauploadot és Kim Dotcomot). Ezeken az oldalakon sok másikhoz hasonlóan már az FBI pecsétje fogadja a látogatót. Az amerikai hatóságok tagadták ugyan, hogy a főkalózok, hekkerek sorozatos letartóztatásának köze lenne a SOPA elleni tiltakozásokhoz, de nem tűnik elrugaszkodottnak a feltételezés, hogy erőt akartak fitogtatni, egyben megnyugtatni Hollywoodot is: így is, úgy is fel fognak lépni a kalózok ellen. Amivel ha lehet, még jobban magukra haragították a netezőket.

Tango down

A fájlcserélő oldalak lezáratása, az Anonymous több hackerének letartóztatása és az Occupy-tüntetések brutális szétverése után csak olaj volt a tűzre. Az Anonymous eddigi ténykedésének alighanem a legnagyobb túlterheléses támadássorozatát indította döntően amerikai és európai közigazgatási központok, hatóságok, pártok honlapjai ellen. Feltörték többek között az FBI (péntek este pedig a CIA) honlapját, de célkeresztbe kerültek az ACTA-országok is, többek között lengyel és szlovák közigazgatási oldalakat is megtámadtak. Ráadásul már nem állnak meg a figyelmeztetéseknél, hanem valóban kipakolnak érzékeny információkat, legyen az rendőrségi e-mail adatbázis, titkosszolgálati videokonferencia vagy felhasználói jelszavak. Az Anti ACTA akciója részeként az Anonymous lebénította többek között lengyel közigazgatási szervek honlapjait, és érzékeny információk kiszivárogtatásával fenyegette meg a kormányt. Szlovákiában a kormányhivatal, a parlament és a pénzügyminisztérium honlapját törték fel. Az Anonymous Magyarországnak is üzent, de most csak a közterek elfoglalására buzdítottak, hacker-fenyegetést korábban a Klubrádió elhallgattatása miatt kaptunk az Anonymous finn sejtjétől. (Cikkünk megírása után, péntek este az Anonymus magyar részlege pár órára megbénította a hamisitasellen.hu oldalt, a hekkerektől megszokott katonai szlengben jelentve be a "győzelmet": tango down, szabadfordításban: célpont kilőve.)

Röhög a maszkjába

A háború következő összecsapása is látható már: az Anonymous és dzsungelharcos társaik meghirdették a "Fekete márciust", ezúttal arra szólítják híveiket, hogy egy hónapon keresztül bojkottálják a SOPA-t és az ACTA-t támogató médiaipari mamutcégeket. Így viszont érdekes dilemmával szembesülhetnek a tüntetők: végső soron a Guy Fawkes-maszkjukat is bojkottálniuk kellene, ha már Hollywood ellen lázadnak, mivel a V, mint vérbosszú című filmmel együtt a maszk jogai is a Time Warnert illetik meg, vagyis az egyik legnagyobb hollywoodi óriás kaszál a maszkok millióinak eladásából.

Az ACTA-n is túlteszünk?

A magyarországi ACTA-ellenes tüntetést pedig az helyezi különös megvilágításba, hogy ami a büntetőjogi szabályokat illeti, a magyar még szigorúbb is az ACTA elrettentő tételeinél. Mezei Péter szerzői jogi szakértő lapunknak azt nyilatkozta, a hatályos magyar büntetőjogi szabályok az ACTA-ban foglaltaknál szigorúbban állnak a szerzői jogok megsértéséhez. Míg az ACTA csak a kereskedelmi mértékű, vagyis kereskedelmi vagy gazdasági előnyök szerzése céljából végzett felhasználásokat rendeli büntetni, addig jelenleg Magyarországon már a legkisebb vagyoni hátrány okozásával járó jogsértés is bűncselekmény. Az ACTA miatt a szolgáltatókkal kapcsolatos felelősségi rendszer átalakítására sincs szükség, az ACTA ugyanakkor hangsúlyozza a polgári jogi és a büntetőjogi jogérvényesítés egységesítésének szükségességét. A polgári jogi jogérvényesítés kereteit az EU-ban 2004-ben rendezte a Jogérvényesítési irányelv. Az ebben foglalt rendelkezések visszaköszönnek az ACTA szövegében. Kisebb kritikával illethető ugyan a megállapodás ezen része, a tagállamok polgári jogi jogérvényesítési gyakorlata azonban szintén nem igényel változtatást. 

HENT-esek: Nem fog fájni

Hasonlóan érvelt a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) is: a péntek esti támadás után újra elérhető holnapjukon azt közölték, "az uniós és magyar jogszabályok változtatás nélkül megfelelnek a megállapodás kötelezően betartandó rendelkezéseinek, tehát semmilyen változást nem hozna a hazai szabályozásban az ACTA hatályba lépése, sőt, nem érintené az eljáró hatóságok gyakorlatát és a fellépés szigorúságát sem. Magyarországon tehát, amennyiben a megállapodás hatályba lép, továbbra is a hatályos szerzői jogi és iparjogvédelmi szabályozás marad az irányadó. A büntetőjogi jogszabályokat sem kell szigorítani az ACTA miatt, hiszen az ACTA kizárólag a szándékos és kereskedelmi mértékű szerzői jogi jogsértésekkel illetve védjegyhamisítással szembeni fellépés esetében írja elő a büntetőjogi eszközök alkalmazhatóságát, amelyeket a magyar Büntető Törvénykönyv jelenleg is büntethetőnek minősít. Az ACTA nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, melyek személyiségi vagy emberi jogokat sértenének. (...) Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó szabályozás is kimondja, hogy az internetszolgáltatók nem végezhetik személyes adatok monitorozását, akkor sem, ha azok esetlegesen szerzői jogot sértenek."). Továbbá az ACTA nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alapján az utasok poggyászában szállított adathordozók tartalmát átkutathatnák illegálisan letöltött zeneszámok vagy filmek után nyomozva.

Akkor mi ellen tüntetnek?

A HENT érveire a Kalózpárt honlapján válaszolt:  az ACTA szerzői pont azért akartak egy ilyen szerződést, írják, mert úgy érezték, hogy a jelenlegi jogszabályok nem elegendőek a szerzői jogok megvédésére. "Most itt a szerződés, de nem lépi túl a nemzeti jogokat? Furcsa, fölösleges volt az egész munka?" A probléma a Kalózpárt szerint az, hogy az “ACTA kötelező rendelkezései” kitágítanak bizonyos fogalmakat, új lehetőségeket nyitva a további szigorításokra. A büntetési tételekről pedig azt írták, ezeket a magyar törvény valóban szabályozza, de betartásukat az ACTA kikényszeríti. A Kalózpárt szerint a jelenlegi büntetési törvények nem a társadalom érdekét, hanem a gazdasági szereplők, pontosabban a szórakoztató ipar érdekeit szolgálják. Ami pedig a poggyász-vizsgálatot illeti, a Kalózpárt fehívja a figyelmet, hogy az ACTA azt viszont megengedi, hogy az átvizsgálást "a kis küldeményként továbbított kereskedelmi árukra is alkalmazzák". Ráadásul a vámellenőrzések során a hamisítással gyanúsított árukat a tulajdonos értesítése nélkül is lefoglalhatják, ami komoly jogsértés.

(A HENT és a Kalózpárt teljes vitáját ITT olvashatják.)

'Túlzott reakciók'

A HENT-hez hasonlóan Mezei Péter is túlzottnak érzi az ACTA-val kapcsolatos társadalmi reakciókat. Az ACTA ugyanis elmondásas szerint valamennyi, a digitális világot érintő jogérvényesítési eljárás esetén elvárja, hogy tartsák tiszteletben az olyan alapelveket, mint a szólásszabadság, a méltányos eljárás és a magánszféra védelme. "Talán jó lett volna, ha az ACTA más alapjogokat is megemlít e helyütt. Mindenesetre az olyan retorika, miszerint a megállapodás az internet szabadságának teljes felszámolásához fog vezetni, hibás és szándékosan torzít" – nyilatkozta Mezei Péter. A megállapodás korábbi tervezetei tagadhatatlanul szigorúbb eszközrendszert vezettek volna be, de szerencsére ez nem valósult meg – tette hozzá. Szerinte az ACTA nem valósítja meg maradéktalanul azt a célkitűzését, hogy a jogosultak, a szolgáltatók és a felhasználók jogait és érdekeit egyensúlyba hozná, ennek ellenére nem látja igazoltnak az olyan híreket (rémhíreket), melyek ellepték a világhálót a megállapodás kapcsán. A PIPA és a SOPA elfogadását sokkal veszélyesebbnek tartaná, azok ugyanis "egyértelműen világviszonylatban befolyásolnák az internet működését".

Nem kell temetni

Mezei Péter azt sem hiszi, hogy a szabad internetnek véget vetne bármelyik dokumentum, mint ahogy a tiltakozók gondolják. "Valamennyi netes szolgáltatást jelenleg komoly védelem illeti meg a felhasználóik által elkövetett jogsértésekből eredő felelősségre vonással szemben". Ha a jogosult kérelmére a szolgáltató eltávolítja a feltételezett jogsértő tartalmat, vagy blokkolja a hozzáférést, akkor a szolgáltató nem vonható felelősségre a felhasználó magatartásáért. A felhasználó a szolgáltató intézkedése ellen panasszal élhet, vagyis megtámadhatja az eltávolítást vagy blokkolást, ami a visszaélések megakadályozását is célozza. Ez az "értesítési és eltávolítási eljárás" évek óta működő gyakorlat, és alapjaiban véve hatékonynak mondható. A PIPA/SOPA egyébként olyan szolgáltatók közreműködését várta volna el az online szerzői jogsértésekkel szemben, mint a pénzügyi tranzakciós szolgáltatók (pl. PayPal) vagy az internetes reklámszolgáltatók. Az ACTA pedig ugyan arra ösztönzi a szerződő feleket, hogy segítsék elő a szolgáltatók és a jogosultak jogsértésekkel szembeni együttműködését, a megállapodás valójában nem rögzíti, hogy ez mit is takar.

El van vetve

A három dokumentum esélyeire vonatkozó kérdésünkre Mezei Péter azt felelte, a PIPA sorsa egyelőre megpecsételődött, mivel visszavonták, a SOPA-t viszont egyelőre nem. A tervezetek előterjesztői szerint a tárgyalások folytatódhatnak, bár szerinte a két törvény a jelenlegi formájában elbukott. Az ACTA európai ratifikálása sem lefutott, az viszont gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a hatályba lépéshez szükséges hat ország ratifikációja a közeljövőben megtörténik, hiszen az Európai Unión és tagállamain kívül már 8 másik ország is aláírta a megállapodást.

Lobbisták készenlétben

A hollywoodi lobbi és az internetes cégek harcának kimenetelére vonatkozó kérdésünkre Mezei Péter emlékeztetett az amerikai Szövetségi Legfelsőbb Bíróság legfontosabb fájlcsere-ítéletére. "Arra az esetre, ha a főbírók a tartalomipar számára kedvezőtlen döntést hoztak volna az ún. Grokster-perben, a hollywoodi lobbisták már készenlétben álltak egy "B" tervvel. A jogosultak ugyanis elszánták magukat arra, hogy egy olyan törvény bevezetése mellett szálljanak síkra, ami felelőssé tett volna minden közvetítő szolgáltatót a fogyasztók által elkövetett jogsértésekért. A Legfelsőbb Bíróság 2005-ös döntése végül a tartalomiparnak kedvezett. Így az említett "B" terv lekerült a napirendről, s ha csak egy rövid időre is, de fellélegezhetett az amerikai tartalomipar. Persze a fájlcserélés üteme nemhogy csökkent volna, de tovább nőtt ezek után. Így a hollywoodi lobbisták hosszú évek óta igyekeznek az amerikai szerzői jogi rendszer kereteit a számukra kedvezőbb irányba fejleszteni." Csakhogy az elmúlt egy évtizedben az internetes közvetítő szolgáltatók meggazdagodtak, és nem tervezik, hogy a bevételeik jelentős forrását generáló internetes tartalomfogyasztást visszafogják. Így már nemcsak a jogosultak és a felhasználók között folyik az igazi "szerzői jogi háború", ebben már a közvetítő szolgáltatóknak is központi szerep jut - tette hozzá Mezei Péter.

Kapcsolódó cikkek: Miért is sötétült el a Wikipédia? | Media Hungary: kalóz nemzet a magyar | A nők otthonosabban mozognak a közösségi médiában | Jobmátrix: Elég a bullshitből! | Twittudósítók csiripelik