A Szigeten nincs válság

Népszabadság - Fejér Gábor

Magyarországon évente több mint háromezer nyári rendezvényt tartanak nyilván, sokan az augusztusi Sziget Fesztivált tekintik a legnagyobbnak. A többnapos bulit 1993 óta szervező Sziget Kft. ügyvezetője nem tart attól, hogy a válság jelentősen befolyásolná a sikert. Gerendai Károly úgy véli, a látogatóknak kétségtelenül meg kell húzniuk a nadrágszíjat, de ezt inkább a kisebb események érzik majd meg. A folyamat - véleménye szerint - megrostálhatja a programszervezőket, a válságnak piactisztító hatása lehet. A nagyobb vidéki fesztiválok - Hegyalja Fesztivál, Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN), Rockmaraton - rendezői hasonlóan vélekednek.

A Sziget Kft. eredménye leginkább az augusztusi Sziget Fesztiváltól függ, ami tükröződik a jegyárakban: az alaptarifákat jelentős mértékben, húsz százalékkal emelték, a napijegy most tízezer, a heti hazamenős 37 500, a heti ott alvós pedig 45 ezer forintba kerül. Az áfaemelés júliustól még öt százalékot rátesz a bruttó árra.

Mindemellett azonban több kedvezményt is kiötlöttek. A 17 év feletti, magyarországi középiskolásoknak, illetve a hazai felsőoktatási intézmények tanulóinak június végéig érdemes kompániába verődve a jegypénztárakhoz fordulniuk: a létszámtól függően akár 50 százalékos jegyárkedvezményt is elérhetnek. Egy másik elképzelés szerint a napijegyeket éjjel 11 után fél áron is meg lehet majd vásárolni. Megkísérlik bevezetni a percalapú mobiltelefonos fizetést is a parkolóautomatáknál alkalmazott rendszert üzemeltető céggel.

Gerendaiék szeretnék elkerülni, hogy a válság, illetve a magas alapjegyárak miatt visszaessen az érdeklődés. (A látogatók száma évek óta valamivel 400 ezer alatt van úgy, hogy a hetijegyesek hét eladott jeggyel kerülnek a nyilvántartásba). A nyereség várható mértékéről a főszervező óvatosan fogalmaz: nem tudják megbecsülni, hányan és mi módon élnek majd a kedvezményekkel, márpedig ez jelentősen befolyásolhatja bevételeiket. Az idei bizonytalan gazdasági környezet miatt nullszaldós eredménnyel már elégedettek lennének, de kedvező esetben akár százmilliós nyereség is összejöhet.

A Sziget Fesztivál költségvetése idén először nem emelkedik: a tavalyinak megfelelő, 2,65 milliárd forintból igyekeznek gazdálkodni. Ennek érdekében pár színpadot összevonnak, de a technikán és a működési költségeken is szeretnének takarékoskodni. A külföldi reklámkampányokra azonban százmillió forinttal többet fordítanának. A forint gyengélkedésétől nem tartanak: habár jelentős összeget fizetnek ki euróban, nagyjából ugyanennyi folyik be hozzájuk ugyanebben a pénznemben. Az árfolyam ingadozása Gerendai szerint a kis fesztiváloknak jön rosszul.

Az áfa miatt minden drágább lesz
Népszabadság - Móricz Simon A Szigettől nem pártoltak el jelentős szponzorok, de újabbak sem jelentkeztek. A korábbi névadó, a Pepsi kiesése óta a rendezvénynek nincs névadó támogatója (a Drehernek mint az esemény "bemutatójának" támogatása ez alatti szintnek felel meg). A jelek szerint idén sem kapnak közvetlen állami támogatást, de a területet a fővárosi önkormányzat továbbra is ingyen engedi át, valamint kiállítóként több közigazgatási intézmény is jelen lesz.

A Sziget bevételeinek túlnyomó részét, több mint 75 százalékát - mintegy kétmilliárd forintot - a jegyekből remélik. A szponzoroktól 17-18 százalékot - közel 450 milliót - terveznek, a fennmaradó 7-8 százalék pedig a vendéglátásból származna - a cég nemcsak helypénzt szed, hanem a legtöbb árusított élelmiszer hasznából is részesül.

A többi nagy fesztiváljuk bevételei kevésbé függnek a jegyértékesítéstől. A Balaton Sound (amelyre egy hónappal a fesztivál előtt elfogytak a bérletek) 550 milliós költségvetésében 40 százalékot fednek le a szponzorok, 50 százalékot a jegyek, és 10 százalék származhat a vendéglátásból. A soproni Volt esetében a 600 milliós büdzsé 60 százalékát tennék ki a jegyek, 27 százalékot a szponzorok, 10-et a vendéglátás, míg három százalékot a soproni önkormányzat is betesz. Az eltérő arányokat Gerendai azzal magyarázza, hogy minél nagyobb egy rendezvény, annál magasabb a jegybevételek aránya. A két, Szigetnél kisebb rendezvénytől is százmilliós nyereséget remélnek.

Az egyéb rendezvényeik közül a legnagyobb bővülést a marosvásárhelyi Félsziget Fesztiváltól várják: erre idén többet költenek, de az emelt jegyárak miatt komolyabb nyereséget terveznek. Az ingyenes Gyereksziget ugyan nullszaldós, de - a Sportszigettől, illetve a Budapest Parádétól eltérően - nem kívánják megszüntetni.

A korábbi szolgáltatások csökkentését egyik, lapunk által megkérdezett vidéki zenei, ifjúsági fesztivál szervezője sem tartja járható útnak. - A látogatók elvárják a bővülést, éppen ezért még az sem biztos, hogy elegendő, ha szinten tartja magát egy-egy rendezvény - vélekedett lapunknak Varga Zoltán, a július 6-án induló pécsi Rockmaraton egyik szervezője. A hazai szervezők osztják ezt a véleményt: a globális gazdasági krízis ellenére a Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) és a Hegyalja Fesztivál is a tavalyinál nagyobb költségvetéssel bír. Utóbbi esetében ez például igencsak jelentős, 40 százalékos bővülést jelent. Reményeik szerint a végelszámolásnál nem kell majd veszteséget elkönyvelniük.

A szponzorvadászat egyre nehezebb. - A cégeket megfogta a gazdasági válság, megfontolják, mire költik el a marketingre szánt forrásaikat - mondta a Népszabadságnak Bokovinszky Béla a Hegyalja Fesztivál egyik szervezője. A főszponzorokat azért sikerült mindhárom fesztiválnak megtartania. Nem mellékesen azért, mert a nagy támogatókkal többéves támogatói szerződéseket kötnek. Ugyanakkor a nyilatkozók szavaiból az szűrhető le, hogy bizonyos mecénások számára - a jelenlegi gazdasági helyzetben - pontosan ezek a rendezvények kínálnak kedvező hirdetési lehetőséget, hiszen koncentráltan, viszonylag kis helyen nagy tömeget érnek el.

Ez pedig egy médiakampányhoz képest még mindig olcsóbb. A válság ellenére akadnak olyan vállalatok is, amelyek hajlandóak a korábbiaknál mélyebben a zsebükbe nyúlni. Az augusztus végi Szegedi Ifjúsági Napokra a tavalyi támogatói bevételeknek a 110-120 százalékát sikerült összehozni a rosszabb gazdasági környezet ellenére.

A válság hatása tehát nem is annyira a támogatók elvesztésében jelentkezik, mintsem a forint árfolyamának kockázatában. A Hegyalja, a SZIN és a Rockmaraton esetében is több költségvetést kellett emiatt összeállítani. A tervek szerint 190-200 millió forintból gazdálkodó szegedi rendezvény esetében például hármat is készítettek. A szervezés kezdetekor még 255 forintos euróval készült egy terv, később újraszámolták, immár 280-as euróval, majd a közelmúltban 290-es jegyzéssel is készítettek egyet. Menet közben megfordult, 310 forint felett is az árfolyam, ami a Hegyalja Fesztivál szervezője szerint már okozott némi ijedelmet. Ez a külföldi zenekarok euróban fizetendő gázsija miatt 12-15 millió forint veszteséget okozott volna számukra.

A forint gyengesége ugyanakkor nem tette vonzóbbá a magyar rendezvényeket a külföldiek számára - vélik egyöntetűen a szervezők. A tavalyihoz hasonló a határon túli jegyértékesítés. Ugyanilyen tapasztalatról számoltak be a Hegyalja Fesztiválnál is, ám azt eddig elsősorban a hazai közönségnek szervezték, így ha jöttek is külföldiek, ők jellemzően magyar ajkúak voltak. A krízis következtében prognosztizált belföldi turizmusnövekedés azonban érzékelhető - mondja Bokovinszky Béla. A jegyeladások legalább is erről tanúskodnak.

Beárazzák az adóemelést

A július elejétől emelkedő áfát mindhárom eseménynél beárazzák. Igaz, a jegyárakban ez nem tükröződik majd egységesen; a Hegyaljánál például egyáltalán nem emelkedik a belépők ára. - Ezt a veszteséget lenyeljük - mondják a szervezők. Igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy az eseményt nem sokkal az áfaemelés után, július 15-19. között rendezik. Az augusztusi SZIN-nél viszont kénytelenek hozzányúlni az árakhoz, a belépők egy része bizonyosan drágább lesz az adóemelés miatt. Július 19-ig azonban ott is a jelenlegi árak lesznek érvényben. A válság innovatív megoldásokat hozott a jegyértékesítésben: a Hegyalja Fesztiválra például részletre is lehet elővételben jegyeket vásárolni, azaz több tételben is ki lehet fizetni a belépőket.

A fesztiválokon nyújtott szolgáltatásokért viszont július után már muszáj a magasabb díjat fizetni
- mondta Boros Gyula. Ráadásul a jövedéki adó emeléséről sem lehet megfeledkezni. Az adóváltozások nyomon követése nem könnyíti meg a szervezők életét: Boros Gyula pontosan nem is tudta megmondani, mennyibe kerül majd a sör a tokaji rendezvényen.

Kapcsolódó cikkek: A szembenézés nyert Velencében | Cigányok, németek, szlovákok a Ligetben | Azeri és spanyol filmek ínyenceknek | Keskenyvágányú vasutasok | Súlyos recesszió vár Magyarországra