Gyakorlati óra egy szakiskolában - Ha rövidebb az alapképzés, talán többen kitartanak

Népszabadság - Reviczky Zsolt

Rögtön az általános iskola befejezése után, a 9. évfolyamon tényleges szakképzésben vehetnek részt a szakiskolai tanulók a közoktatási törvény nyári módosítása értelmében. Az előre hozott szakképzés keretében valójában az 1997-ben eltörölt, hároméves szakmunkásképzésbe kapcsolódhatnak be.

Eddig a szakiskolákban csak a 11. évfolyamon, 16 éves korban lehetett elkezdeni a tényleges szakképzést; az első két évben a diákok csupán közismereti és szakmai előkészítő tárgyakat tanultak, illetve pályaorientáción vettek részt. A gazdasági szervezetek, a pedagógusok szakszervezetei évek óta szerették volna visszaállítani a régi rendszert. Azzal érveltek: ha a többségében hátrányos helyzetű, a tanulás iránt nem érdeklődő fiatalokat nem engedik hamarab a szakma közelébe, lelépnek.

A szakiskolákat idő előtt elhagyók számáról nincsenek hivatalos adatok, egyes szakértők 20, mások 30-40 százalékos lemorzsolódási arányról beszélnek. A legtöbb szakiskolai tanuló a tapasztalatok szerint az első két évben távozik.

- Azoknak a fiataloknak nyújtana lehetőséget a korai szakképzés, akiket most nem lehet az iskolában tartani - mondja Klész Tibor, az oktatási tárca titkárságvezetője, megjegyezve: nem az a cél, hogy ez legyen az általános képzési forma. A szakiskolák maguk dönthetik el, hogy a 2010-2011-es tanévben bevezetik-e a korai szakképzést is, vagy csupán a hagyományos forma szerint képeznek. Ugyanakkor azokban az iskolákban is több lesz a gyakorlat, ahol maradnak a jelenlegi formánál. Klész Tibor megjegyezte: a 10. évfolyamon az órák maximum 40 százalékában eddig is lehetett volna gyakorlatot tartani, de az iskolák nem nagyon éltek ezzel a lehetőséggel. Ezt az időkeretet a következő tanévtől 50 százalékra emelik, ráadásul nemcsak a 10., hanem már a 9. évfolyamon is lesz gyakorlatra lehetőség.

Az előre hozott szakképzésben pedig épp fordítottak lesznek az arányok: ott a képzési idő egyharmadában lehet csak általános műveltséget megalapozó tárgyakat - vagyis matematikát, irodalmat vagy történelmet - tanulni. Egyes szakértők - például a Gyurcsány Ferenc által létrehívott Oktatási Kerekasztal tagjai - azonban éppen ettől tartanak. A szakiskolákba ugyanis elsősorban hátrányos helyzetű diákok kerülnek - sokan roma származásúak -, akik nem feltétlenül a szakma kedvéért jönnek: a tankötelezettség már 18 éves korig tart, általános iskolai osztályzataik viszont csak a szakiskolába elegendők.

A szakiskolákba évente bekerülő mintegy 30 ezer diák alapkészségei rendkívül roszszak, háromnegyedük egyszerű szövegek megértésére vagy alapműveletek elvégzésére is alig képes. A készségek fejlesztésére tehát szükség van, a gyakorlati oktatás előre hozása ettől veszi el az időt. Félő, hogy az előre hozott szakképzésből potenciális munkanélküliek kerülnek ki, hiszen megfelelő írás-olvasás-számolási készségek hiányában nem tudják majd tudásukat megújítani.

A kerekasztal tagjai emiatt más irányba lépnének. Mivel a korai iskolaválasztást amúgy is a szegregáció melegágyának tartják - a jobb képességűek gimnáziumokba és szakközépiskolákba, a leszakadók szakiskolákba kerülnek -, egységes középiskolát tartanának jónak, ahol a 10. évfolyamig együtt tanulna minden diák, és csak utána válnának szét útjaik a szakképzés vagy az érettségi irányába. (Ebben a rendszerben nyilván nem lehetne már a 9. évfolyamon szakképzést folytatni.)

Nahalka István, az ELTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi docense, a kerekasztal tagja korábban lapunknak azt mondta: a kutatási eredmények nem támasztják alá az általános vélekedést, miszerint a szakiskolai diákokat nem érdekli az "akadémiai jellegű képzés", hiszen sokuk érettségit szeretne szerezni. Úgy véli: sokkal inkább pedagógiai problémáról van szó: az a kérdés, milyen módszerekkel és tananyaggal lehet fölkelteni a szakiskolai diákok érdeklődését.

Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság főtitkára is elismeri: az alapkészségek fejlesztésére szükség van, és új tanterveket is be kellene vezetni a szakképzésben. - Shakespeare-rel nem lehet megfogni egy szakmunkástanulót. Nem attól tanul majd szívesebben, hogy két kötelező olvasmányt föladunk, vagy hárommal több matekórát tartunk - fogalmazott. - Egy festőnek azonban lehet olyan matematika-feladatot adni, hogy ki tudja számolni egy szoba kifestéséhez szükséges festékmennyiséget - magyarázza.

Szenes György szerint ezzel együtt az előre hozott szakképzésre is szükség van, hogy a fiatalok hamarabb kiléphessenek a munkaerőpiacra. - Ezek a diákok olyan családokból származnak, amelyekben minél előbb szükség van a kenyérkeresőkre, nem tudják gyermekeik tanulmányait négy-öt évig finanszírozni - mutatott rá. - Az első két év ráadásul a szakképzés szempontjából el is veszik. Az iskolák többek között ezért sem igen szerveztek gyakorlatot az alsóbb évfolyamokon, hiszen azt nem lehetett beszámítani később, így attól nem lett rövidebb a képzési idő. Ráadásul pluszpénz sem állt az iskolák rendelkezésére a gyakorlathoz - mondja a főtitkár. Közölte: az új szabályok értelmében viszont be lehet majd számíttatni a korábbi gyakorlati órákat is, ráadásul, ha egy iskola legalább heti 4 óra gyakorlatot tart a 9.-10. évfolyamon, ahhoz külön normatívát kap.

Kérdés: a 451 érintett szakiskola közül hány vállalkozik majd az előre hozott szakképzésre? Ezt sem Szenes György, sem Klész Tibor nem tudta megbecsülni. Azt azonban mindketten hangsúlyozták: az iskolák vajmi keveset tudnak az új lehetőségről, hiszen a törvénymódosítás csak júliusban lépett hatályba, így elképzelhető, hogy a többség inkább kivár.

A döntést pedig hamar meg kell hozni, hiszen október végéig közzé kell tenni a felvételi követelményeket, ebben pedig jelezni kell, milyen típusú szakképzésre számíthat a diák. A fenntartók ráadásul már most kérik az iskoláktól a következő tanévre vonatkozó beiskolázási elképzeléseiket.

Az iskoláknak van min gondolkodniuk, hiszen ha rövidebb képzést nyújtanak, rövidebb ideig kapják majd a diákok után járó fejkvótát, miközben tanári gárdájukat föl kell tölteniük szakmai tanárokkal, a közismereti tárgyakat oktatók egy részétől pedig meg kell válniuk.

Kapcsolódó cikkek: Az utolsó majd lekapcsolja a lámpát | Nyolc hazai vállalat a régiós toplistán | Ha van feladat, nem vész el a világ | Fogyasztó lettél, gólya! | Merész vágás