belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
8. szerda

A minimálbérrel már nem lehet kikerülni a járulékot

Az év eleji béradatokból kell kiindulnia a magasabb jövedelmet elérő vállalkozásoknak

Bár az elfogadott törvénybe végül nem került be, de az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái lesznek az irányadók jövőre a közteher-fizetési alapjainak meghatározásához azoknál a vállalkozásoknál, amelyek eddig csak a minimálbér után fizettek járulékot, miközben jelentős osztalékra tettek szert. Hamarosan megjelenik a pénzügyi tárca irányelve, valamivel később pedig a módszertan is, amit az APEH honlapjáról lehet majd letölteni.

Baka F. Zoltán| Népszabadság| 2009. október 12. |12 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Mouth Hero | 2009. október 12. | 21:16:46

Már rég rendet lehetett volna tenni:
- építkezés után MINDEN számla 10 évig megőrizendő, ezalatt kivétel nélkül mindenkire sor kerülne
- egyéb - nagy értékű - ingóságok számlája szintén 10 évig megőrizendő (ellenőrzés szúrópróba-szerűen).

Satöbbi. Szerintem senkinek nincs kétsége afelől, hogy miért nem indul totális harcba az APEH (a PM-mel a háta mögött) a brutális mértékű adózatlan jövedelmből épült házak tulajdonosai ellen.

nemistudom | 2009. október 12. | 18:55:23

Azt a tévhitet is jó lenne eloszlatni, hogy minden vállalkozó halálra keresi magát. Tele vagyunk olyanokkal, akiket régebben kényszervállalkozónak neveztek.
S akik közül ma már sokaknak nincs vagy alig van jövedelme. A tavalyi év, meg az idei is, alaposan megtizedelte a megrendelőket és a pénzeket.
Megint olyan jövedelmet akarnak teremtetni, amely nincs.

evianna | 2009. október 12. | 11:57:36

végső soron a vállalkozónak is érdeke lenne, hogy tisztességesebb nyugdíjat kapjon, de akár rendes táppénzt - ez valahogy nálunk nem tudatosult még.

persze, ha egy élőmunka-igényes tevékenységnél (pl. informatikus) minimálbéren jelenti be magát, akkor 1-2 nap alatt megkeresi a teljes bért+járulékot, és nevetve befizet valami nyugdíjbiztosításra, pluszban.
megteheti: az alkotmánybíróság a házipénztár megadóztatását sem engedte meg.

csak mondjuk, az se tudatosult még, hogy az a pénz bizonytalan összeg: nem tudni, hogy milyen hozamot érnek el vele és milyen infláció lesz a felhasználás idején.

almafa | 2009. október 12. | 11:45:50

kovacsmama: a cél az, hogy legyen miért bírságolni...

almafa | 2009. október 12. | 11:44:16

Ezzel össz-vissz az a gond, hogy olyan, mintha a közalkalmazottak köztisztviselők esetén azt mondanák, hogy aki az adott munkakörben dolgozik, mindenütt ugyan annyit kell, hogy keressen végzettségtől, tapasztalattól, jópofitól függetlenül. Pl. egy rendszergazda az államigazgatásban mindenütt egységesen 320 eFt-ot keres, amit mindenki belát, hogy nem így van.

Ha tehát az állam elismeri, hogy az egyes (azonos munkakörben foglalkoztatott) emberek bére között lehet különbség, akkor ebben az esetben is el kéne ezt ismernie, ellenkező esetben a jogszabályalkotók nyugodtan szembeköphetik magukat. Mivel jogszabályban mondják, ki, hogy vannak egyenlőbbek. Ami ha jól emlékszem az alkotmánynem támogat...

pekseg | 2009. október 12. | 11:37:14

most a sulinet helyere irjatok be ezt a torvenyt:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy „A felnőttképzés díjához kapcsolódó adókedvezmény, valamint a számítógép, számítástechnikai eszköz beszerzéséhez kapcsolódó adókedvezmény (SULINET-kedvezmény) érvényesítésének egyes kérdéseiről” szóló, az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2004. évi 2. számában, PM Jövedelemadók főosztálya 24637/2003., 22026/2003., valamint APEH Adónemek főosztálya 1227135306/2003., 1227001089/2003. szám alatt, az Szja tv. 36/A. §-ához kapcsolódóan közzétett tájékoztató kiadása alkotmányellenes, ahhoz joghatás nem fűződik, annak a jogalanyokra nézve semmilyen kötelező ereje nincsen.

kovacsmama | 2009. október 12. | 11:35:19

Moderálási alapelvek- komment törölve -

nemistudom | 2009. október 12. | 10:53:59

az irányelv - ezt O.P. miniszter, ügyvéd és adótanácsadó jól tudhatja - nem állapíthat meg kötelezettséget és nem is módosíthat. Ez így bukás.

evianna | 2009. október 12. | 09:56:11

azt hiszem, ez alapvetően az egyéni vállalkozók és a nagyon kicsi kisvállalkozások gondja, megjegyezném azonban, hogy ez az evásoknak aztán pláne rossz.
eredetileg ugyanis az eva kiváltotta volna még az szja-t is, cserébe azért, hogy a teljes árbevétel után kell adóznia és áfát nem igényelhet vissza.
aztán kiderült, hogy legalább egy főállású dolgozónak kell lennie, most meg már 30%-os lesz az eva (nem áfaalanyoknak is) és abba kellene beleférnie egy tisztességes fizetésnek, az összes járulékokkal együtt?
néhányan nagyon ki vannak akadva az evásokra, én tudom, de speciel a képzetlen vidéki lakosságnak nagy szüksége lenne az ilyen egyszerűsítésekre: ez még nagyjából átlátható a számukra.

evianna | 2009. október 12. | 09:49:39

tengerimalac:
az osztalékadó megemelése szerintem is jó ötlet, csak az a baj, hogy nem lehet külön osztalékadót megállapítani azokra a cégekre, ahol minimálbéren van bejelentve mindenki (az egyforma, minden gazdasági társaságra - ettől függetlenül nem lenne rossz, legalább átmeneti jelleggel).

tulajdonképpen talán megoldható úgy is, hogy a statisztikák alapján megnézik a "méltányos" bért és összehasonlítják az elszámolt bérrel, a különbözetet pedig egy összegben szedik be az év végén: megállapítja, mennyi volt az eredmény, abból levonja és kifizeti magának a minimálbér és a tisztességes bér különbözetét, lerója a járulékokat, befizeti az adót, a maradékot pedig felveheti akár teljes egészében osztalékként, osztalékadó fizetése mellett.

ez azért lenne jó, mert Gasparnak tökéletesen igaza van a kényszervállalkozók ügyében: magam is ismerek olyan magányos farkas "vállalkozót", aki egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy havi teherként bevállaljon magának egy jó kis fizetést (pedig már közel van neki a nyugdíj, érdeke lenne), mert akkor állandó likviditási válságban lenne.
egy csomó szakmában nagyon erős a szezonalitás is, a bérterheket azonban inkasszóval is beszedhetik.
azt hiszem, még alakulóban van a dolog: reménykedjünk.

Gaspar | 2009. október 12. | 09:27:37

Rendben van, hogy a jövedelmüket szinte teljes egészében osztalékként kivevő vállalkozók a minibálbérnél nagyobb jövedelem után fizessenek SZJA-t és járulékokat.
De mi lesz:

- azokkal, akik részmunkaidőben végzik a vállalkozást, mondjuk GYES vagy GYED mellett,
- akik most idnítják vállalkozásukt,
- akik kényszervállalkozók, azaz a minimálbérérét vagy a szakmára jellemző átlagjövedelem alatt is hajlandóak dolgozni, mivel alkalmazottként nem találnak állást?

Ezek az emberek ma legalább nem a munkanélküliek és a segélyezetettek táborát gyarapítják, de mi lesz velük ezután?
Értem, hogy nem kötelező az elvárt jövedelemre eső adó és járulékok megfizetése, de hogyan lehet majd felmentést kérni, kell-e egyáltalán, milyen szankciók várnak azokra, akik nem az elvárt összeget fizetik be vagy milyen módon kell igazolni, ha valaki kevesebbet keres?

tengerimalac | 2009. október 12. | 09:04:33

Csak egyetlen észrevételem volna! Ez jelenti az egyszerűbb, érthetőbb adózást? Ha az osztalékban kivett, ám járulékokban elsummantott állami bevételek pótlását célozzák, akkor mi az ördögért nem adóztatják azzal a kulccsal az osztalékot, ami lefedné az egész állami bevételkiesést? Nem egyszerűbb volna, és pláne nem ilyen veszett rogyadozó, agyatekert számításokon és bürokrácián alapulna! Vagy most az a cél, hogy a „bürokrácia elleni harc címén” újabb mindenható informális, így támadhatatlan, kvázihivatalt hozzanak létre? Szép volt!

HIRDETÉS
Az Állami Foglalkoztatás...
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja - januártól indulhat a böngészés
Népszabadság - Kurucz Árpád

Az utolsó simításokat végzi a Pénzügyminisztérium (PM) a tevékenység valós értékének megállapításához szükséges irányelven - értesült a Népszabadság. A vállalkozásoknak ugyanis 2010-től már nem a dupla minimálbér szerint kell megállapítaniuk járulékkötelezettségüket (sőt immár az adót), hanem a tevékenység piaci értéke szerint, feltéve ha az érintett cégek ténylegesen is elérték azt a jövedelmet. Az idén elfogadott törvény megfogalmazása azonban nem sokat árult el arról, hogy valójában mihez is kell mérniük a járulékfizetést a vállalkozásoknak.

A körvonalazódó elképzelések szerint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) munkavállalói bérstatisztikája lesz az irányadó. A nyár elején elfogadott törvény előkészítése idején a pénzügyi tárca nevesítette is a javaslatban a szolgálatot, ám ez a passzus - közvetlenül a szavazás előtt - kikerült belőle. Úgy tudjuk, azért mert alkotmányossági aggályok támadtak ezzel kapcsolatban. A minisztériumban úgy okoskodnak, hogy ilyen probléma nem állhat elő, ha nem törvénybe, hanem irányelvbe foglalják bele az ÁFSZ-t. Érvelésük szerint nem kötelező figyelembe venni minden esetben a tevékenység-típusokra vonatkozó statisztikai adatokat, például azoknak sem, akik igazolni tudják, hogy a tevékenységükből származó tényleges jövedelmük elmarad az átlagostól, ami a szolgálat honlapján található. S amit még finomítani kell, mert jelenleg nem alkalmas a régiók közti eltérések bemutatására - állítják a pénzügyi tárcánál, s ígérik, ezt a munkát még január előtt elvégzi az ÁFSZ. A szolgálatnál viszont arra hívták fel figyelmünket, hogy már most is elérhetők területi statisztikák a honlapjukon.

Kérdés, hogy melyik időszakra vonatkozó jövedelmet kell majd irányadónak tekinteni. A Pénzügyminisztérium tervei szerint az adott év elején elérhető adatok alapján kell majd kiszámítani a járulékalapot. Ezek azonban nem friss mutatók: az ÁFSZ honlapján 2009-re közzétett kereseti statisztikák például a 2008. májusi adatfelvétel alapján készültek. A pénzügyi tárca szerint ez nem gond, más esetekben (például a transzferáraknál) is korábbi időszakok adatait veszik alapul. A vitás esetek elkerülése érdekében azonban olyan módszertanon dolgoznak, amelyik lehetővé teszi a korrekciókat, ha év közben változások állnak be a cég vagy egyéni vállalkozás működésében. A módszertan, illetve segédlet egyébként majd az APEH honlapjára kerül fel.

HIRDETÉS

Alapesetben tehát az ÁFSZ adatait az összehasonlító piaci ár metódusa szerint kell figyelembe venni, abból kiindulva, hogy a vállalkozás működésétől különválasztható az abban közreműködők tevékenységének javadalmazása. Vagyis attól, hogy a cég éppen nyereséges vagy veszteséges. Vannak azonban olyan tevékenységek, ahol ez nem működik: ott, ahol a tevékenységet minimális tőkebefektetés mellett folytatják, a jövedelmet pedig általában több évre szóló fix szerződések biztosítják. Ilyen esetekben - mint az ügyvédi irodáknál - a kockázat vagy minimális, vagy egyáltalán nincs jelen, vagyis nem tehető meg az a különbségtétel, mint az előző példában. A valós piaci értéket ilyenkor úgy kellene megállapítani, hogy a tevékenység egészéből keletkező jövedelmet csökkentik a költségekkel.

A PM logikája szerint azért kell figyelembe venni a tevékenység valós értékét, mert jelenleg az önfoglalkoztatók szabad döntésén múlik, hogy a vállalkozásban keletkezett jövedelmet munkajövedelem vagy tőkejövedelem formájában veszik fel. Járulékot azonban alkotmányossági okokból utóbbira nem lehet kivetni - sokan ezért a minimálbér, illetve annak duplája szerint fizetnek közterhet, felette pedig osztalékként jutnak jelentős jövedelemhez. A januártól hatályba lépő jogszabály azt mondja ki, hogy amennyiben az egyéni vállalkozói kivét nulla vagy nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, önálló jövedelemnek minősül a - fejlesztési tartalékkal csökkentett - vállalkozói osztalékalap, de legfeljebb abból az a rész, amely a vállalkozói kivéttel együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemző keresetet. Vagyis: az osztalékalapból azt a részt tekinti adó- (és járulék-) alapnak a törvény, ami a kivét és az ÁFSZ-nél az adott tevékenység átlagos értékeként feltüntetett összeg közti tartományba esik. Ugyanez a társas vállalkozásoknál úgy fest, hogy a személyes közreműködőnek kifizetett osztalék azon részének megfelelő öszszeg lesz az alapja a közteher fizetésének, amennyivel a személyes közreműködői díj elmarad az osztaléktól. Erről adóbevallást kell benyújtani, amihez első lépésben igazolást ad a cég a díjkiegészítésről, az adóévet követő év január 31-ig. Az osztalék után már levont adó adóelőlegként vehető figyelembe. Az egyéni vállalkozónak is fel kell tüntetnie a kivét-kiegészítést a bevallásában.

Az Egyéni bérek és keresetek című reprezentatív statisztika adatait 1992 óta éves rendszerességgel, az adott év május 31-i állapotának megfelelően gyűjti az Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (az ÁFSZ ebből és a hét regionális munkaügyi központból áll), illetve jogelődei - tájékoztatta lapunkat a szervezet. Tartalmát tekintve az adatfelvétel megfelel az EU országaiban is rendszeresített kötelező adatfelvételnek. A statisztikában a béreknél az átlag a május 31-i állapotot, a keresetátlag viszont az adott évet jellemző egyhavi, egy főre eső bruttó átlagot mutatja, amit matematikai-statisztikai módszerrel számolnak. Az adatokat augusztus közepéig gyűjtik be, ezt követően dolgozzák fel a közel 700 ezres állományt. A legfontosabb adatokat - köztük a területieket is - publikálják, azok megtekinthetők az ÁFSZ honlapján, magyar és angol nyelven is. A hivatal a PM terveihez nem tudott hozzászólni.

Átlagos keresetek néhány ágazatban (2009, forint)

Forrás: ÁFSZ

Tevékenység Személyi alapbér Teljes kereset
Gépjárműjavítás 110 604 116 042
Élelmiszer-, ital-, dohányáru-kiskereskedelem 93 712 100 134
Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem 109 194 122 454
Utazásszervezés 159 846 189 570
Ingatlanforgalmazás 159 844 170 472
Járóbeteg-ellátás 157 422 189 699
Fodrászat, szépségápolás 101 582 112 740

 

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    12 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS