agadou | 2010. március 4. | 16:45:51

Halász | 2010. március 4. | 13:38:59

Pontosan, ahogy mondod!

Halász | 2010. március 4. | 13:38:59

"MoRa_Lisa | 2010. március 4. | 13:01:03

Tulajdonképpen nem tudjuk kivonni magunkat alóla. Elodázni lehet csak, de ez is egy lépcsőfok amit meg kell lépnünk, kihagyni nem lehet."

Bölcs megállapítás!

Csak ennyit tennék hozzá: és addigra mások már rég lefölözik a hasznot a nemzetközi piacokon..

MoRa_Lisa | 2010. március 4. | 13:01:03

misikc | 2010. március 4. | 09:48:49

Elvekben és ideákban tökéletes amit mondasz.
A rideg valóság azonban hamar lebuktatja ezeket az illúziókat.

Az eredmény: beteg emberek, romló életminőség. Új betegségek felbukkanása. Csoda-e ha a szkeptikus tömegek ellenkeznek?

Nekem egy szó jut eszembe: EMBERKÍSÉRLET

Tulajdonképpen nem tudjuk kivonni magunkat alóla. Elodázni lehet csak, de ez is egy lépcsőfok amit meg kell lépnünk, kihagyni nem lehet.

agadou | 2010. március 4. | 12:35:43

Tisztel 4sörpablikésön!

Én csak elmondom amit látok magam körül. Nem vagyok olyan helyzetben, hogy befolyással lehetnék a döntéshozókra. Néha azért érzek ilyen irányú késztetést.

4sörpablikésön | 2010. március 4. | 12:15:34

Tisztelt Agadou,

Ebben egyetértünk.
Azzal is egyetértek, amit Teniszke ír: a GMO termékekkel nem a hazai fogyasztó és a magyar gazdaság nyer, hanem a multi.
Esetleg van erre hatástanulmány valahol?
Talán még nem vagyunk abban a helyzetben, mint egy afrikai ország, ahol nem az élelmiszer-biztonság, hanem a élelmezés-biztonság a kérdés.

Ha a fogyasztók csak az adott élelmiszer árát nézik, akkor nyugodtan számolják hozzá a különböző étrendkiegészítőket, multivitaminokat és gyógyszereket is, lehet, hogy nem lesz olcsóbb, mintha friss, alap élelmiszerként fogyasztják el a hazaiból.

agadou | 2010. március 4. | 12:04:30

Tisztelt 4sörpablikésön!

A helyzet az, hogy szinte lehetetlen eladni a jó minőségű malmi búzát. Senkinek nem kell. Jól beetették a Pannon minőségi búzával a termelőket. Járják az országot az ujjnyi vastag arany nyakláncot viselő többnyire kisebbségi felhajtók és kizárólag takarmány búzát keresnek, kizárólag számla nélkül, készpénzben fizetnek azonnal, százmillió nem gond. Azt már el sem mondom többek közt kinek viszik, de ha egy kicsit is ismerős ezekben a berkekben, akkor tudja kinek épült nemrégiben hatalmas uniós támogatással raktára a Duna parton. A magyar malmok is szinte kizárólag takarmány búzát vesznek.

Én azt egy szóval nem mondtam, hogy Magyarországon nem lehet megtermelni a magyar lakosságnak elegendő, minőségi élelmiszert. Sajnos a több támogatást kapó, kedvezőbb helyzetű országokból hozzák az élelmiszert, a fogyasztók többsége meg csak azt nézi melyik az olcsóbb. Viszont maga is bizonyára tudja, hogy a hústermékek nagy része, ma már fagyasztott, (kint lejárt szavatosságú) dán (és egyéb) sertésből készül. Az igényes fogyasztók nagyon kis hányadát teszik ki a lakosságnak. Ráadásul a termékek többségéről nem derül ki a származásuk. (Pl mogyoró: gyártja: Mogyi kft. Csávoly. Persze csak csomagolja. a mogyorót meg hozza valahonnan Kínából, vagy Egyiptomból, csipkebogyó tea, Gyártja. Naturland, Pásztó, Lehet tippelni honnan származik a csipkebogyó)

agadou | 2010. március 4. | 12:01:55

Tisztelt 4sörpablikésön!

A helyzet az, hogy szinte lehetetlen eladni a jó minőségű malmi búzát. Senkinek nem kell. Jól beetették a Pannon minőségi búzával a termelőket. Járják az országot az ujjnyi vastag arany nyakláncot viselő többnyire kisebbségi felhajtók és kizárólag takarmány búzát keresnek, kizárólag számla nélkül. Azt már el sem mondom kinek viszik, de ha egy kicsit is ismerős ezekben a berkekben, akkor tudja kinek épült nemrégiben hatalmas uniós támogatással raktára a Duna parton. A magyar malmok is szinte kizárólag takarmány búzát vesznek.

Én azt egy szóval nem mondtam, hogy Magyarországon nem lehet megtermelni a magyar lakosságnak elegendő, minőségi élelmiszert. Sajnos a több támogatást kapó, kedvezőbb helyzetű országokból hozzák az élelmiszert, a fogyasztók többsége meg csak azt nézi melyik az olcsóbb. Viszont maga is bizonyára tudja, hogy a hústermékek nagy része, ma már fagyasztott, (kint lejárt szavatosságú) dán (és egyéb) sertésből készül. Az igényes fogyasztók nagyon kis hányadát teszik ki a lakosságnak. Ráadásul a termékek többségéről nem derül ki a származásuk. (Pl mogyoró: gyártja: Mogyi kft. Csávoly. Persze csak csomagolja. a mogyorót meg hozza valahonnan Kínából, vagy Egyiptomból, csipkebogyó tea, Gyártja. Naturland, Pásztó, Lehet tippelni honnan származik a csipkebogyó)

teniszke | 2010. március 4. | 11:38:51

Kedves Agadou!
Sorry, én nem zöld vagyok, csak egy egyszerű közgazdász, bár valamit konyítok a növényekhez is. Nem teljesen azonosan látjuk a kérdést. A GMO termelés megállítása megoldható megfelelő technológia és ellenőrzés esetén. Abban igazad van, hogy bizony egy ilyen "szigetecske" megvalósítása igen tőkeigényes eleinte (támogatás), csak hát innentől a kérdés szélesebb aspektust kap : mindig a globálpiac diktálta utat kell egyengetnünk a meglévő szűkös forrásokból, vagy esetleg mással próbálkozzunk? Ez nem csak az agrárium problémája a magyar gazdaságban, csak most éppen ez a csizma van az asztalon...

4sörpablikésön | 2010. március 4. | 11:23:25

Tisztelt Agadou,

Bár a régi, kis hozamú fajtákat leváltották újabbakra, amelyek fuzáriumra érzékenyek és a sütőipari értékük is alacsonyabb, a realitás az, hogy a kereskedők még így is eladják a jobb minőségű, "hagyományos" gabonát és behozzák helyette a gyenge sütőértékűt, ezért kell nálunk annyi "segédanyag" egy kiló kenyérhez és ezért kerül pl. Németországban annyiba egy kiló adalékmentes kenyér.

Az viszont nem igaz, hogy Magyarország mezőgazdasági területén nem lehet megtermelni azt a mennyiségű és minőségű élelmiszert, amire a helyi lakosságnak szüksége van.

Evett már Ön olyan kenyeret, péksüteményt, amelyben csak víz, liszt, élesztő (kovász) és az ízesítéshez minimális só volt?
A fogyasztással lehet a legjobban szavazni.
Nem hiába kell annyi pénzt fordítani a multiknak a fogyasztók megtévesztésére.

agadou | 2010. március 4. | 11:14:57

teniszke | 2010. március 4. | 09:47:10

"...hosszabb távon ez nagyon be fog jönni a fogyasztók szemében! A magyar agrárium ráadásul kiválóan alkalmas is erre..." Adja az Isten, hogy a próféta szóljon belőled!

Sajnos a realitás egészen más. Mire esetleg rádöbben az emberiség, hogy baj van a GMO növényekkel, addigra már nem lesz magyar mezőgazdaság. A zöldség termesztés jelenleg a 20 évvel ezelőttinek egy ötöde az állattenyésztés egy tizede stb. A gabona termesztéssel még próbálkozunk, erőltetjük, de ebben nem vagyunk versenyképesek a világgal GMO nélül sem. A GMO-val meg pláne. A sok szájhős zöld kezdjen el termelni és majd meglátja, hogy rövid időn belül viszi a bank a házát. Egyszerűen a piac farkas törvényei diktálnak. Elsőre jó gondolatnak tűnik a GMO mentes sziget, de ezt nem lehet megvalósítani. Ugyanúgy nem lehet megállítani a határon mint a kukorica bogarat, vagy a parlagfüvet. Az átgondolatlan és válogatás nélküli tiltással csak tovább fokozzuk a magyar mezőgazdaság verseny hátrányát. Csak egy olyan év kell mint 2007, mikor világszinten gabona hiány alakult ki, senki nem fogja nézni, hogy GMO vagy nem GMO. Enni kell. 2007-ben egyetlen kereskedő sem nézte meg, hogy fuzáriumos-e a búza vagy nem. Ettük mint a kis angyal a fuzáriumos búzából készült kenyeret. Ha addig nem, akkor egy ilyen évben biztos padlóra kerül a GMO mentes sziget. (jav)

agadou | 2010. március 4. | 11:01:20

teniszke | 2010. március 4. | 09:47:10

"...hosszabb távon ez nagyon be fog jönni a fogyasztók szemében! A magyar agrárium ráadásul kiválóan alkalmas is erre..." Adja az Isten, hogy a próféta szóljon belőled!

Sajnos a realitás egészen más. Mire esetleg rádöbben az emberiség, hogy baj van a GMO növényekkel, addigra már nem lesz magyar mezőgazdaság. A zöldség termesztés jelenleg a 20 évvel ezelőttinek egy ötöde az állattenyésztés egy tizede stb. A gabona termesztéssel még próbálkozunk, erőltetjük, de ebben nem vagyunk versenyképesek a világgal GMO nélül sem. A GMO-val meg pláne. A sok szájhős zöld kezdjen el termelni és majd meglátja, hogy rövid időn belül viszi a bank a házát. Egyszerűen a piac farkas törvényei diktálnak. Elsőre jó gondolatnak tűnik a GMO mentes sziget, de ezt nem lehet megvalósítani. Ugyanúgy nem lehet megállítani a határon mint a kukorica bogarat, vagy a parlagfüvet. Az átgondolatlan és válogatás nélküli tiltással csak tovább fokozzuk a magyar mezőgazdaság verseny hátrányát. Csak egy olyan év kell mint 2007, mikor világszinten gabona hiány alakult ki, senki nem fogja nézni, hogy GMO vagy nem GMO. Enni kell. 2007-ben egyetlen kereskedő sem nézte meg, hogy fuzáriumos-e a búza vagy nem. Ha addig nem, akkor egy ilyen évben biztos padlóra kerül a GMO sziget.

Halász | 2010. március 4. | 10:35:01

"tengerimalac | 2010. március 4. | 09:28:33

Kedves Halász! Viszonylag kevés ember eszik szövőszéket, ámde krumplit annál többen! Ja és a kéz alatti, kiskerti ültetési "biznic" meglehetősen elterjedt! Tudod! Az a "van egy tök fincsi krumplim szomszéd! Német! Próbáld ki! Adok 5 kilót ültetni! Ha bejön, tudok még szerválni!" Oszt lehet ellenőrizgetni! Már itt is van!"

A példa természetesen nem a szövőszékről szólt, hanem az alapállásról, a gondolkodásmódról. Azért megjegyzem, a lábhajtásos szövésnél nemigen történhetett halálos baleset vagy csonkolás, a géphajtásnál - különösen a kezdeti időkben - viszont igen. Mégis ezt használjuk.

Valamit tudomásul kell venni. Az emberiség tekintélyes része éhezik. Ahol ők élnek, a hagyományos "alapnövények" nem, vagy csak igen rossz hozammal termeszthetők. Azt is tudni kell, hogy az emberek egy - nem is kis - része olyan életvitelt folytat, melynek következtében a langyos esőtől is megbetegszik. Minden "előrelépésnek" vélhetően van kockázata. A kérdés az, hogy valóban van-e, ha van, az mekkora és kell-e/szabad-e vállalni a kockázatot.

misikc | 2010. március 4. | 09:48:49

Csak hogy tisztábban lásson mindenki. Gyanítom senki sem tudja, hogy GMO és GMO között is lehet különbség. Szerintem a technológia mindenestül való elvetése nem tolerálható és ugyanaz a hozzáállás, mintha néhány bűnöző miatt egész kisebbségeket bélyegeznénk meg. Vagy a kalapácsot betiltanánk, mert valaki egyszer fejbevert vele valaki mást.
Megpróbálom egyszerűen leírni: Az itt bemutatott Amflora előállításához antiszensz technikát alkalmaztak, ami azt jelenti, hogy ugyanazt a gént megfordítva építik be a genomba, így lényegében kikapcsolják. Itt az amilóz előállítását kapcsolták ki, tehát semmilyen új fehérje nem termelődik. Tehát emiatt kár is aggódni. Az ipar meg kapott egy új és jobb alapanyagot.
Azon már el lehetne gondolkozni, hogy miért hagyták benne a kanamicin rezisztenciát, amikor ehelyett már léteznek újabb megoldások is (pl. markergén mentes transzformáció).
Véleményem szerint minden egyes eseményt meg kell vizsgálni külön-külön és az alapján lehet dönteni. Ehhez egy jól működő független szervezetet kell létrehozni. De hogy mindenestül elítéljük, az butaság. (Hacsak nem fűződik hozzá nemzetgazdasági érdek, de ezt nem nekünk kell eldönteni.)

teniszke | 2010. március 4. | 09:47:10

Azt kell látni, hogy a GMO mentesség nem csak környezetvédelmi okokból kell nekünk, hanem piacpolitikailg is, ha az ORSZÁG image-ja génmentes marad, hosszabb távon ez nagyon be fog jönni a fogyasztók szemében! A magyar agrárium ráadásul kiválóan alkalmas is erre...

tengerimalac | 2010. március 4. | 09:28:33

Kedves Halász! Viszonylag kevés ember eszik szövőszéket, ámde krumplit annál többen! Ja és a kéz alatti, kiskerti ültetési "biznic" meglehetősen elterjedt! Tudod! Az a "van egy tök fincsi krumplim szomszéd! Német! Próbáld ki! Adok 5 kilót ültetni! Ha bejön, tudok még szerválni!" Oszt lehet ellenőrizgetni! Már itt is van!

4sörpablikésön | 2010. március 4. | 09:11:12

Talán nem rossz analógia:
A DDT-t is USÁban kezdték forgalmazni és ott tiltották be legelőször.(Silent Spring című könyv nyomán.)
A gyarmati országokban a mai napig használják és mérgezik a melegvérűeket (pl. ember) is.
A kérdésre, hogy Magyarország gyarmati ország-e, elég beütni a http://www.microsofttranslator.com/Default.aspx
honlapon annyit, hogy "Isten áldd meg a magyart" és megnyomni a translate gombot.

Kris1016 | 2010. március 4. | 08:31:19

Halász | 2010. március 4. | 07:49:34

A két, példaként leírt választható dolog egyike sem okoz biztosan egészségkárosítást. A cikkbeli esetben sem biztos, hogy igen - csak lehet.... Ez utóbbi sem kívánatos. Amúgy egy 30 év utáni USA egészséghelyzet fogja eldönteni, hogy amit a génkezelt dolgokkal tettek jó volt-e és nem csak gazdaságos...

Halász | 2010. március 4. | 07:49:34

A világban már használják a gépi hajtású szövőszéket. Mi maradunk a lábhajtás mellett, mert biztonságosabb. Valóban.

Igaz, közben elhalad mellettünk a világ.