Oszkó Péter egy labdarúgó-mérkőzésen – Feszesen tartják a kiadásokat
MTI – Koszticsák Szilárd A bizonytalanság egyik oka, hogy nem tartják valószínűnek, a minisztérium képes lesz szigorúan őrködni a kiadások felett. A másik oka már nem ehhez a kormányhoz kapcsolódik, hanem a választás utánihoz, amelyet jó esélylyel a Fidesz ad, márpedig a párt eddigi nyilatkozataiból egyértelmű, hogy szerintük a 3,8 százalék nincs kőbe vésve.

Nem csak az a kérdés, hogy miért nem növeli a bruttó hazai termék (GDP) arányában meghatározott deficittervét a Pénzügyminisztérium. Éppenséggel azt is fel lehet vetni, miért nem csökkenti. Az idei költségvetés készítésekor, tehát tavaly ősszel 870 milliárd forintban állapították meg a központi kormányzat alá tartozó kasszák (költségvetés, tb-alapok, elkülönített állami pénzalapok) együttes hiányát.

A tegnapi állás szerint 878 milliárdot vár a tárca, vagyis lényeges elmozdulás nem történt a köztes időben. Nem úgy a GDP-ben: tavaly ősszel még úgy tűnt, a visszaesés mértéke eléri a 6,7 százalékot 2009-ben, és 2010-ben sem lehetett jobbra számítani 0,9 százalékos zsugorodásnál. Azóta kiderült, hogy tavaly „csak” 6,3 százalékkal apadt a gazdaság, s idén sem lesz 0,2 százaléknál nagyobb a visszaesés – most ennyit vár a pénzügyi tárca. Vagyis az unió felé elszámolt hiány alapja, a GDP összege nagyobb lehet idén, mint eddig feltételezték. A változatlannak gondolt hiány százalékos értéke pedig kisebb. Rákérdeztünk erre az államtitkárnál, aki úgy fogalmazott, hogy a folyó áras GDP lehet magasabb, mint tervezték, de nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni, miként változik ettől a növekedés szerkezete.

Mi ezt úgy értelmeztük, hogy van esély a tervezettnél jobb GDP elérésére, ami hagyhat némi mozgásteret a következő kormánynak. Erre lehetett következtetni az államtitkár válaszának folytatásából is, miszerint a hiány idén semmiképpen nem fogja meghaladni a 3,8 százalékot – fordításunk szerint ettől lehet alacsonyabb, de magasabb nem. Újabb információk a mozgástérről legközelebb április elején állhatnak rendelkezésre.

A választási ciklus végén a Pénzügyminisztérium elkészíti beszámolóját, melyre törvény kötelezi a szavazások évében. Ezt ma eljuttatják az Állami Számvevőszékhez, majd az ellenőrzést követően március 26-án közzéteszik a jelentést. Ebből azonban sokkal okosabbak nem leszünk, ami az év hátralévő részét illeti, mert csak a már eddig megismert információk szerepelnek a dokumentumban. Az például nem, milyen lefolyást vár a szaktárca az államháztartásban a második negyedévben, például fél évkor hol tarthat a hiány.

Az áprilisi választás első fordulója előtt még egy jelentést tesz közzé a PM, melyben a márciusi gazdálkodás főszámait közlik majd. A részleteket azonban csak a havi, szokásos sajtótájékoztatón hozzák nyilvánosságra. Ennek időpontját firtató kérdésünkre Katona Tamás azt mondta, nem tudják megtartani április 11-e, vagyis a szavazás napja előtt.

– A tételes adatokról azonban már előtte tájékoztatást kap a sajtó – ígérte. Úgy tudjuk, hogy ez az ígéret a ciklus végi elszámolásra vonatkozik, melyről tudható, hogy új adatokat nem fog tartalmazni. Információink szerint a tájékoztatón elhangzottakkal szemben a Pénzügyminisztériumban még nem született döntés arról, végül melyik nap tartják meg a tájékoztatót. Állítólag Oszkó Péter pénzügyminiszter azt szorgalmazza, hogy az első szavazási forduló előtt történjen meg a tájékoztatás. Négy éve a főszámokat tartalmazó gyorsjelentést is csak az első fordulót követően hozták nyilvánosságra.

A pénzügyminiszter várja Vargát

A szén-dioxid-kvóták értékesítésének és az államháztartási hiány alakulásának vizsgálatával kezdi munkáját a Fidesz–KDNP gazdasági tényfeltáró bizottsága. A testület augusztusig tevékenykedik, akkorra elkészíti jelentését a gazdaságról – jelentette be tegnap Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, az Orbán-kormány pénzügyminisztere. Ennek hallatán Oszkó Péter jelenlegi pénzügyminiszter jelezte, hogy jövő héten lehetőséget biztosít Varga Mihálynak: tájékozódjon, konzultáljon a gazdaság állapotáról. A közlemény szerint a PM szeretné, hogy a bizottság „valóban a tényeket tárja fel, és ne maga kezdjen el adatokat manipulálni a választási kampány kere tében”. A tárca februárban, a parlamenti munkában részt vevő vala mennyi párt számára felajánlotta, vezető munkatársai rendelkezésre állnak, külön tájékoztatót nyújtanak a legfontosabb makrogazdasági, államháztartási kérdésekről. Erre a tájékoztatóra eddig sem a Fidesz, sem a KDNP nem küldte el szakértőjét. (Hírösszefoglalónk)

A GDP azt mutatja, mekkora hozzáadott értéket állítottunk elő adott évben Magyarországon. Ennek összege tavaly 26 094 mil liárd forint volt. Az, hogy mennyivel változik ez az összeg egyik évről a másikra, függ attól, hogy mekkora az úgynevezett GDP-deflátor (ami az inflációhoz hasonló mutató, de más a számítás alapja). Amikor azt halljuk, hogy a GDP adott évben 2 százalékkal emelkedik, akkor valójában a reálérték növekedéséről szerzünk tudomást, tehát amenynyivel a GDP-re számolt „infláció” felett tudott bővülni a gazdaság. S fordítva, amikor visszaesik a gazdaság, mint most.

Kapcsolódó cikkek: Hazám, hazám, te mindenünk - végigjártuk a pártok performanszait | Lehet Orbán kicsit őszinte és kicsit hazug? | LMP - Lehet Máshonnan is Pénzt gyűjteni | Március 15.: mindenki ellenfelet keres | Derűs pillanatok az IMF kikérdezője előtt