Ez több mint 8 milliárd forint. 150 körüli ügyet dolgoztak fel, ami duplája az egy évvel korábbi adatnak.

A számvevők leszögezik: a szabálytalanságok növekedése a programok zárásával és a kedvezőtlen gazdasági helyzettel függött össze, nem a folyósítással. A vizsgált esetekben a jogosultak legtöbbször megsértették a közbeszerzési törvényt, eltértek az engedélyezett tervektől, megpróbáltak el nem számolható és jogosulatlan költségeket is elfogadtatni, vagy túligényelték a terület alapú támogatásokat.

Magyarországon 2004 és 2009 között összesen 3745 milliárd forint uniós és hozzá kapcsolódó hazai támogatást használtak fel. Ennek 90 százalékát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kezelte. A két szervezet szabálytalanságok miatt összesen 33 milliárd forintot követelt viszsza. Ebből 19 milliárd az úgynevezett kohéziós alaphoz tartozik. Ennek megtérüléséről nem kaptak adatot, de a teljes követelés mintegy 40 százaléka folyt be. Az Európai Bizottság Magyarországtól további 8,4 milliárd forintot követel viszsza, a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, illetve az unióstól eltérő áfaszabályozás és eszközbeszerzés címén. A támogatások felhasználásának átláthatóságát rontotta, hogy az intézmények nem kezeltek szabálytalanságként olyan, az Európai Bizottság által szabálytalanságnak ítélt pénzügyi korrekciókat, átcsoportosításokat, amelyek több tízmilliárd forint többlettel terhelték a hazai költségvetést.