Egyre többször kerülnek a középpontba a kereskedelem bérfeszültségei

Fotó: Teknős Miklós

A tavaly januárihoz képest az év végén 43 ezerrel dolgoztak többen a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél együttvéve.

Ami a megoszlást illeti, az évkezdő és az évzáró létszám a versenyszférában gyakorlatilag azonos, 1,831 millió fő volt. Az idénymunkások alkalmazásának köszönhetően az évközi csúcsot augusztusban mérték 1,873 millióval, míg novemberről decemberre kiugró mértékben, 30 ezerrel lett kevesebb munkahely a versenyszférában. Az olcsó államra való kormányzati törekvés első látásra nem érzékelhető a költségvetési szférában dolgozók számán, hiszen tavaly január óta 34 ezerrel többen, közel 726 ezren kapják innen a fizetésüket.

A létszám felduzzadása a közmunkások aktívabb foglalkoztatásával magyarázható, hiszen az év átlagában 61 ezren keresték ezzel a kenyerüket, miközben a többiek száma 1,7 százalékkal 670 ezer fő körülire csökkent. A tényekhez tartozik, hogy a közmunkások kétharmadát részmunkaidőben foglalkoztatták.

A bruttó keresetek egy év leforgása alatt 5,2 százalékkal emelkedtek. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttója 2011-ben átlagosan 213 ezer forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké ötezerrel e fölött, a közszférában dolgozóké tízezerrel ez alatt volt. Hagyományosan a legjobban a pénzügyi-biztosítási szektor fizet, itt a havi bruttó fejenként 457 ezer forint. Az információ- és kommunikációs szakemberek havi 393, az energiaiparban dolgozók pedig 380 ezres bruttó után adóztak. A sort ezúttal is a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban dolgozók zárják, 126 ezer forintos bejelentett bruttó fizetéssel. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 141 ezer forint volt, ami a személyijövedelemadó-változások miatt 6,4 százalékos emelkedésnek felel meg 2010-hez képest.

Ami a legtöbb munkavállalót foglalkoztató szektort, a kiskereskedelmet illeti, nem sok minden változott. A dolgozók száma például egy év alatt alig ezer fővel, 552 ezerre nőtt. Ez arra is utal, hogy lassan, ám egyre többen dolgoznak nagy eladóterű üzletekben, mivel ágazati becslések szerint tavaly sem lassult a boltok számának a csökkenése.

Az ágazatban tavaly átlagosan bruttó 196, nettó 122 ezer forintot kerestek a munkavállalók, ami hatszázalékos növekedés 2010-hez képest. A nemzetgazdasági ágazatok közül a kiskereskedelemben kicsivel a versenyszféra átlaga felett nőtt az átlagbér, ami szintén a nagyobb láncok erősebb jelenlétére utal a munkaerőpiacon, mivel ott jóval magasabbak a fizetések, mint a kisebb vállalkozásoknál.

Ugyanakkor tény, hogy éppen a nagyobb cégeknél gyakrabban kerülnek a nyilvánosság elé az ágazati bérfeszültségből adódó konfliktusok. Nemrég a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) tette szóvá, hogy az ágazat nagy cégei közül többen nem hajlandóak a bérkompenzációra – a kilátásba helyezett állami támogatás dacára. Utóbbi összegét Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter február elején 131 milliárd forintra tette. Pedig rászorulnak a bérkompenzációra a kereskedelmi dolgozók, hiszen a KASZ szerint a tavalyinál már most jóval – 5-15 ezer forinttal – kevesebbet kapnak kézhez.

A kereskedelmi láncok részéről úgy fogalmaztak, hogy szerencsésebb lenne, ha a szakszervezet is együtt számolna a munkaadókkal. Szerintük ugyanis egyelőre vajmi keveset látni abból, hogy milyen lesz a forgalom az idén, így most nem lenne tanácsos belemenni egy elhamarkodott béremelésbe. Különösen akkor, hogy az alapvető kérdés nem a béremelés mértéke, hanem az, hogy ne szűnjenek meg munkahelyek az ágazatban.

Idén csökkennek a reálbérek

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint az idei bértárgyalások kevés sikerrel kecsegtetnek a munkavállalók számára. A vállalati profitokon a minimálbér 18 százalékos emelése, beszerzési költségeik és az adóterhek növekedése mély nyomot hagy, emiatt a béreken lesznek kénytelenek spórolni. A munkaerő-piaci túlkínálat miatt ezt meg is tudják tenni, így a szakértő átlagosan 4 százalékos bruttó béremelést valószínűsít. Ez egyben azt jelenti, hogy a reálkeresetek csökkenni fognak, az MKB várakozásai szerint 1,5 százalékkal. A gazdaságkutató intézetek előrejelzése szerint a bruttó átlagkereset növekedése idén a 3,2-5,4 százalék közötti sávban lehet, míg az infláció hatását is figyelembe vevő nettó reálkereset minden prognózis szerint csökken, mértéke a 3,5 százalékot is elérheti. 

Kapcsolódó cikkek: Ön mennyit keres? Mert az átlag 213 ezret | Nem mozdul a munkanélküliségi ráta | Nyolcezer munkahely a veszteséglistán | Selmeczi Gabriella kommünikéje az új munkahelyekről | Egy év alatt nem nőtt a foglalkoztatottak száma