|
Simor András és Surányi György a tanácskozás szünetében
Népszabadság - Kovács Bence
Ma azoknak a gazdaságoknak, amelyek fizetőeszköze nem valamely kulcsvaluta, legnagyobb problémája az, hogy lejáró adósságik a megújítása szinte lehetetlen, vagy komoly költégekel jár. Ezen országok számára lényegében leállt a hitelezés, ezt mindenhol érzik. Lengyelországokban és Csehországban ez épp úgy gondokat okoz, mint Magyarországon – jelentette ki Surányi György, a jegybank egykori elnöke, az olasz Intesa Sanpaolo regionális igazgatója, az Ybl Klub által szervezett gazdaságpolitikai konferencián.
Ezek az országok többékevésbé azért értékelődtek le az utóbbi hónapokban, mert az Európai Unió nem szándékos, mégis diszkriminatív lépései miatt leállt az adósság refinanszírozása. Éppen ezért nem segélycsomagokra van szükségük, hanem arra, hogy az eurózóna országaihoz hasonló elven és szinten kapjanak forrásokat az EKBtól. Ellenkező esetben a helyzetet nem tudják megoldani, sőt még enyhíteni sem – fejtegette Surányi.
A szakember élesen bírálta a jegybankot az elmúlt időszak következetlen megnyílvánulásai és szerinte hibás lépései miatt. Úgy vélte, a válság kitörése után nem a gazdaság mutatóinak gyenge volta miatt került Magyarország a céltábla közepére. Ennek egyik markáns oka a devizatartalékok alacsony szintje volt. A befektetők összevetették a meglévő adósságot a tartalékokkal, és e tekintetben az ország a mezőny végére került. Ez súlyos monetáris politikai hibának bizonyult.
Emellett további olyan hibákat is felrótt a jegybanknak, amelyek hatása a későbbiekben mélyítette a krízist. Megítélése szerint ilyen volt a sáveltörlés: az árfolyam oda megy ahova akar, a piac majd eldönti mi a helyes árfolyam. Ez teljesen abszurd – vélekedett Surányi, aki azt is hibának tartja, hogy a Magyar Nemzeti Bank kommunikációja és lépései nem voltak következetesek. Tavaly 247 forintos euróárfolyamnál a jegybank kamatot emelt, amivel kikezdte a magyar gazdaság versenyképességét, hiszen az árfolyam egészen 228-ig erősödött. Ezt követően pedig elhangzott az MNB részéről, hogy „az árfolyam nem hat az exportra”. – Ha ez így van, én visszaadom a diplomámat – mondta az egykori jegybankelnök.
– Az előzőekkel szemben, januárban 290-es kurzusnál kamatot csökkentett az MNB. Miért volt erre szükség? – tette fel a kérdést, majd folytatta: mindezek után februárban Simor András egy interjúban úgy fogalmazott: „gyenge az árfolyam, gyenge a gazdaság". Surányi erre újabb kérdést tett fel: tessék mondani, milyen volt a gazdaság tavaly nyáron, amikor 230-nál állt a jegyzés?
A jegybanknak az a feladata, hogy forrást pumpáljon pénzügyi rendszerbe. Ezért vesz fel az IMF-től 25 milliárd dollár hitelt. Hét-nyolc milliárdból feltötötte devizatartalékait – válaszolt kérdésre Surányi –, a hitelkeret további részének felhasználásáról pedig rendelkeznie kell valamilyen elképzeléssel, hogy a válság gondjait és csapásait, valamint a visszaesést enyhíteni tudja. Magyarország azért kapja a hitelt, hogy a fiskális és a monetáris politikát változást hozóan módosítsa. Ha ezt elmulasztjuk, nem tettünk semmit ebben az évben. A krízis hatásainak nagysága ezen túlmenően azért nőtt itthon, mert a kormány gazdaságpolitikája szinte követhetetlenné vált. Súlyos bizalomvesztést következett be.
– Van egy hatékony kormányunk és egy hatékony jegybankunk, a kettő együtt nagy kárt tud okozni – jegyezte meg nem kevés malíciával Surányi György. Ezzel együtt egy évre tekintve Magyarországnak a legkisebb a finanszírozási kockázata a régióban – jelentette ki. Az már más kérdés, kidolgozták-e azokat a csatornákat, amelyek révén a lehető legkisebbre lehet csökkenteni a válság okozta károkat.
– A honi gazdasági helyzet rendkívül mély gondja elsősorban a hitelesség elvesztésével magyarázható – állította Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. Véleménye szerint a forint árfolyamában a befektetők bizalmatlansága tükröződik. Szerinte a magyar deviza „valahogy mindig sereghajtó”. Ezzel az állítással Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vitatkozott, szerinte a forint valóban együtt mozgott a régióval, ám például a lengyel zloty nagyobb mértékben vesztett értékéből.
Az ellenzéki politikus kifejtette: a hitelességvesztésnek nagy ára van. Úgy vélte, a gazdasági krízis még nem érte el a mélypontját. Kitért arra is, hogy az IMF-csomag óta nem látni a krízist enyhítő lépéseket: Magyarországon öt hónapja nincs érdemi intézkedés ezzel kapcsolatban. A tétlenség újabb lyukakat üt a költségvetésen. A Fidesz fordulatra kész, mivel a helyzet nem tűr halasztást. Elsődleges dolog lenne a hitelesség visszanyerése és a fiskális konszolidáció.
Simor András délután tartott előadásában egy mondatban érezhetően reagált a Surányi György által megfogalmazott kritikáklra. – Nem állítom, hogy minden döntésünk jó, de ha a tendenciákat nézzük, nincs mit szégyenkeznünk – jelentette ki. Délután a kerekasztal beszélgetésen – Surányi mellett ülve – Simor további reakciókat is adott. A devizatartalék nem volt megfelelő a rövid lejáratú adósságállományhoz mérten. Utóbbi növekedése olyan mértékű volt, hogy azzal egyszerűen már nem lehetett lépést tartani – mondta.
Simor előadásában kiemelte: az államadósság mértéke valóban túlzott, ennél azonban sokkal aggasztóbb, hogy növekedési üteme nagyon gyors volt. A legnagyobb gond ebből fakadt: a válság rendkívül legyengülten érte a magyar gazdaságot. Szerinte ilyenkor egyszerre kell javítani a hosszú távú növekedési kilátásokat és kezelni a rövid távú gazdasági helyzetet.
Most alig van mozgástér, a költségvetési politikán nem lehet lazítani. Ebben a helyzetben a monetáris politikának az a feladata, hogy a biztosítsa a pénzügyi infrastruktúra működését, és fenntartsa a rendszerben a tőkeáramlást. Ezek érdekében növelték a forint és a devizalikviditást a bankoknak. A jegybankelnök szerint akcióik következtében a bankoknál 2000 milliárd plusz forintlikviditás csapódott le. A devizaforrás biztosítása komolyabb probléma, de a devizacsere ügyletekkel szerinte megoldható.
Ha van hitelezési probléma, azért van, mert a bankrendszer kockázatvállalási hajlandósága megváltozott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hazai benkrendszerből forráskivonás történt. A jegybankelnök azt mondta, október óta nem vontak ki pénzeket a honi bankrendszerről az anyabankok.
A kamatlépésekkel kapcsolatban Simor megjegyezte: a mai alapkamat szintjét nem a vállalatok kamatvállalási hajlandósága határozza meg, hanem a befektetők kamatelvárásai, amely szint mellett hajlandók finanszírozni az országot.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
Tovább erősödhet a forint