patriot | 2009. február 27. | 13:51:24

Nemzeti ügy? Egy GM kukorica termesztesi tilalmanak a fenntartasa? A MON 810-es mar-mar, mint nemzeti letunk fenyegetoje. Annyira abszurd, hogy eloszor februari aprilisi trefanak gondolom, kesobb latom a KVM honlapjan, hogy nem az. Aztan korabbrol olvasom, az ugy annyira nemzeti, hogy- mint nemzeti ugyekben illik; meg a koztarsasagi elnok is exponalta magat zold elnoki halozatan keresztul.
Elnok Ur, nem lenne fontosabb pl a magyar-szlovak ugyben lobbizni? FVM-es Holgyek es Urak, nincs sulyos kornyezeti problema szomszed orszagbeli relacioban, amiert adofizetoi penzbol fenntartott diplomaciai eszkozeiket mobilizalni lehetne? Olyan, amely rombolo hatasaban akar csak megkozelitene ezt a kukoricat?
Ertem en persze, hogy jelen korulmenyek kozt jol jonnek a konszenzusos ellensegkepek; a szereptevesztes megis tul nagy.
Ugy gondolom, hogy a koztarsasagi elnoknek az orszag valos diplomaciai problemaival, a kornyezetvedelmi hivatalnonokoknak pedig a valos kornyezeti artalmakkal kellene foglakoznia.

Az ujsagironak meg targyilagosan kene ujsagot irnia. Ez feltetelezne nemi jartassagot a temaban, megbizhato adatokra valo hivatkozast es a csusztatasok mellozeset. A korrekt tajekoztatas (amennyiben egyaltalan volt ra torekves), a szerzonek sajnos ebben a cikkeben sem sikerult.

Pasinszki | 2009. február 27. | 07:49:39

Rezidens#2 hozzászólásáról eszembe jutott egy vicc. Chamberlain, Hitler és Sztalin meg akarják etetni a macskát mustárral. Chamberlain ölbe veszi a macskát, megsimogatja, és biztatja, hogy milyen finom a mustár, egye csak meg. A macska bizony otthagyja az egészet. Hitler előkapja a pisztolyát, kettőt a levegőbe durrant, és ráordít a macskára, hogy egye meg a mustárt. A macska elszalad. Sztalin megfogja a macskát, rákeni a mustárt a fenekére. Az rögtön nekiáll lenyalni. Erre azt mondja Sztalin: Látják uraim, csak önkéntes alapon lehet eredményt elérni!

tiszavirág | 2009. február 27. | 01:09:04

Igen, a GMO-val a környezetröl is szó van. Ha egy növény nem rezisztens, permetezni kell. Gondoljuk meg, mi a jobb: évente többször olyan dózisú rovarirtószerekkel megszórni a kukoricaföldet, ami MINDEN rovart ott rögtön elpusztít, vagy nem permetezni, mert csak az a rovar döglik meg, ami beleharap a kukoricalevélbe. Én személy szerint utálom a Monsanto-t, mert egy arrogáns multi. De a vehemns anti-GMO akciókkal a "környezetvédöink" mára elérték, hogy Európában nem maradt a Monsantoval és Pioneerrel versenyképes biotecnológiai cég. Az EU emiatt még a növénybiológiai kutatásokat se nagyon támogatja. Vagyis hosszú távon az amcsi cégek nyertek az európai technológia ellenességgel. Meg a kínaiak, mert azokat nem érdekli az itteni köldöknézés. Ki lett herélve az európai növény biotechnológia. Kösz, zöldek...

Balu | 2009. február 26. | 23:30:27

Még egy "apróság" a kényszerítéssel kapcsolatban.
Tegyük fel, hogy - miután beeresztették Magyarországra a GMO-kat - én majd ádázul böngészem az élelmiszercsomagoláson, hogy a termék tartalmaz-e ilyen növényt, vagy sem. (Mellesleg, ennek feltüntetése - tudtommal - csak Európában kötelező, úgyhogy a szerencsétlen amerikai fogyasztó még csak nem is választhat). Szóval, szorgalmasan böngészek, és megállapítom, hogy az adott termék ilyen növényt nem tartalmaz.
Mit érek vele?
Egy idő után semmit. Ugyanis a GMO-k megfertőzik az egész mezőgazdasági területet és azok is fertőződnek vele, akik egyébként nem akarnak, vagy akik de facto nem alkalmaznak ilyen technológiát.

Vajon mi az oka annak, hogy több száz méteres elkülönítő sávot írnak elő a törvények ilyen növények termesztése esetén?

Balu | 2009. február 26. | 23:18:49

Rezidens - Igen, ez a vita nem mentes az indulatoktól sem, hiszen itt nem kevesebbről van szó,mint az egészségünkről és a környezetünk épségéről.
- Sajnos, naívság azt gondolni, hogy nem lehet rákényszeríteni a világra valami olyasmit, amit az nem akar. Példa rá sok van, de a legjobb éppen az, amiről beszélünk. Tény kérdés, hogy sem Amerikában, sem Európában, az emberek nem szeretik a GMO termékeket. Mégis veszik. Miért? Mert enni kell! És ha a polcokra csak ilyen termékek kerülnek, akkor mást nem tudok tenni, minthogy megeszem, mert akármilyen számosak is az emberek, nincs olyan befolyásuk a dolgok alakulására, mint a jelentős anyagi erőket megmozgatni képes gazdasági lobbinak. (Példa erre a betétdíjak ügye, de ez egy másik téma) Másrészt, létezik olyan manipuláció, amivel az embereket meg lehet győzni arról, hogy jó az, amit esznek. És az emberek sokasága nem a nol kommentjeit olvassa, hanem a reklámokat nézi, sz@rik arra, mit írnak az élelmiszerek csomagolására, veszi, ami a legolcsóbb. De hát ezt Rezidens épp olyan jól tudja, mint én, mégis úgy tesz, mintha nem tudná.
- ugyanez a helyzet a gazdákkal is. A GMO termékek olcsóbbak. Az a gazda, aki nem vált, lemarad, csődbe megy. (Az persze egy másik kérdés, hogy a nagy multiknál óriási profit halmozódik fel).
- És igen, mindennek a hátterében szűk csoportok gazdasági érdekei vannak. Ami egyébként természetes: ilyen a kapitalizmus. De a képhez, amennyiben egészséges társadalomról beszélünk, hozzátartozik a fogyasztóvédelem, meg a civil mozgalmak is.

- Úgy látom, hogy Rezidens értője a témának. Őszintén: a hagyományos növénynemesítés az ugyanaz, mint a génmódosítás? Ha nem, mi a kettő között a különbség?

- A következő kérdésem, hogy mi értelme a géntechnológiának?

- Végül. Ha igaz az, hogy ma Európában azért az emberek nem akarnak GMO-t enni, akkor a magyar mezőgazdaságnak abból versenyelőnye származik, hogy itt nincs GMO, és a terület nem is fertőzött vele. Ezt a versenyelőnyt a magyar mezőgazdaság a GMO-k beengedésével elveszíti. A MON 810 az első lépés ebbe az irányba.
Kérdezem. Lehet a magyar mezőgazdaság versenyképes GMO növények termesztésében az amerikaiakkal? Saját olvasmányaim szerint, nem hogy a magyar gazdaság, de az európai sem versenyképes ma az amerikaiakkal ezen a téren. Igazából ez az oka a korlátozásoknak is, nem humanitárius (egészség, környezet) megfontolások.

Rezidens#2 | 2009. február 26. | 11:59:21

Hargitai úrnak sikerült eljutnia a csúcsra, amikor, mégha időzőjelben is, árulónak bélyegezte meg a másképpen gondolkodókat. Ehhez elöljáróban az kellett, hogy részben az ő segítségével nemzeti sorskérdés legyen olyan termék, amely gyakorlati alkalmzását a hatályban lévő jogszabályok nem teszik lehetővé Magyarországon. Milyen demokrácia az, ahol a másképpen gondolkodókat ilyen súlyos vádak érhetik? Talán újságírás helyett valami mással kellene foglalkozni, ha egy újságíró nem képes tárgyszerűen, indulatok nélkül tájékoztatni az olvasót.

Rezidens#2 | 2009. február 26. | 10:45:09

A véleméyek között többen olyan magabiztonsággal írnak le állításokat, mintha a gyakorlatban megtörténtek volna:
-Csak a gátlástalan profitéhség mozgatja a géntechnológiát. Még ha így is lenne a gazdákat nem lehetne rákényíszeríteni sehol a világon, hogy éveken át olyan növényeket termeljenek, amik nekik kárt okoznak, nem tudják eladni, a földjük értéktelenné válik, stb.
-Megölik a gazdákat. Több, mint tízmillió termeszti már évek óta. Kis és nagyobb gazdaságok. Mind saját akaratából teszi.
-A méhek emésztőrendszerére halálos. A méhekre gyakorolt hatást alaposan megvizsgálják. Ha lenne káros hatás, akkor ki sem kerülne a szántóföldre az ilyen fejlesztés.
-Egér terméketlenség. Több független hozzáértő szakember szerint az osztrák vizsgálatokból nem lehetett ilyen következtetéseket levonni.
-A mutáns vacak azokra is sértő akik termesztik. Egyébként a MON 810 például nem mutáns, de számos mutációval nemesített gyomirtó szer ellenálló növény nagy területen köztermesztésben van Magyarországon.

Rezidens#2 | 2009. február 26. | 10:29:24

Számos megalapozatlan állítás hangzik el az írásban. A legfontosabb, hogy kizárt dolog az, hogy a Monsanto vagy bármelyik fajtatulajdonos mindenáron picra akarja dobni Magyarországon a MON 810-et. Ennek semmi jele, mégis olyan támadások érik a MON 810-et és a biotechnológiai cégeket mintha romba szeretnék dönteni a magyar mezőgazdaságot. Azt a mezőgazdaságot, amely fejlődéséhez maguk is jelentős mértékben hozzájárultak. A GM növények gyakorlati bevezetését még parányi területen is gyakorlatilag lehetetlenné teszi a 2006-os együtt-termesztési szabályozás. Kukoricában 400 méteres izolációt kellene tartani, és minden földtulajdonostól a kiválasztott területen és az izoláción belül írásos engedélyt kellene beszerezni, ami lehetetlen vállalkozás volna Magyarországon. Egy millió földtulajdonos van, és még a legnagyobb gazdálkodók jelentős bérelt földön dolgoznak. És ott van még a többi korlát. EZÉRT A MON 810 EGY A GYAKORLATBAN NEM LÉTEZŐ PROBLÉMA. Ha bárki megvédi a MON 810-t azt nem azzal a szándékkal teszi, hogy százezer hektárokon termeltesse az országban. A MON 810 az egyik legrégebbi, legnagyobb területen PROBLÉMAMENTESEN termelt rovarvédett GM növény. Magyarországon is sokat vizsgálaták. Azok is fajtatulajdonosi vetőmagból, akik most a fajtatulajdonosokat támadják, mert nem kapnak mintát. Kevés kísérlet történik a kutatók és a fajtatulajdonosok közötti kapcsolatok rendezésére, pedig lehet, hogy itt kellene kezdeni. Addig megy a mutogatás és a felesleges adófizetői pénzköltés nemzetközi lobbira, és az indulatok alaptalan fokozására

Balu | 2009. február 26. | 10:12:26

És semmilyen kereskedelmi szankció nem lehet indok az egészségünk, a természetes környezetünk, a védett állatfajaink megóvásával szemben.
Ha ez amerikai nyomásra keresztül mehet a Bizottságon, komolyan megkérdőjeleződik bennem az Európai Unió értelme, hasznossága.

Balu | 2009. február 26. | 10:08:39

Örülök, hogy a Népszabadság is egyre nyíltabban mer szólni a GMO-k káros hatásairól. Talán, érthető,hogy miért nem lehet leírni, de az un. "kutatók" valójában a Monsanto emberei. De még ha valódi kutatók is volnának, ők egy aprócska részérdeket képviselnek a többséggel szemben.
A génmódosítás közel van ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy az ördögtől való. Nemcsak a környezeti és egészségkárosító hatása miatt, hanem főleg azért, mert egy szűk csoport gátlástalan profitéhségét tükrözi az egész környezet és az ember egészségével szemben.

Ha valami miatt, hát most érdemes akár a sínekre is rákötöznünk magunkat, hogy megakadályozzuk ezeknek frankenstein-i termékeknek a behozatalát. Vagy ha már bent van az országban, akkor meg kell keresni és fel kell gyújtani. Állítsuk meg őket!

Pasinszki | 2009. február 26. | 09:17:47

A dologban az az érdekes, hogy a génmódosítás nem ördögtől való. Nem lehet azt állítani, hogy ha előállítunk egy génmódosított fajtát, akkor biztosan belerondítunk a természetbe. A baj ott van, amikor nem akarjuk megvizsgálni, hogy amit csináltunk, az nem okoz-e bajt, ám termelni-tenyészteni akarjuk, nagyban. Kísérleti nyúlnak meg jó lesz a fogyasztó, meg a környezete.

Speaker | 2009. február 25. | 23:05:13

A GMO kukorica a kukoricamolyt elpusztító vegyi anyagot termel. Azt senki nem tudja még megmondani, hogy a kukoricamolyon kívül még milyen rovarokat pusztít el. A különböző rovaroknak felbecsülhetetlen szerepük van a virágok beporzásában. Tudósok mondják, ha a porzás valamilyen ok miatt elmaradna, a tápláléklánc felbomlása miatt négy év múlva megszünne az élet a Földön. Erről szól ez a történet.

immortal | 2009. február 25. | 21:09:56

Nem baj, majd addig szajkózzák mindenhol (reklámokban, tvben, interneten), hogy milyen jó meg minden, hogy el is hisszük.

Vegyétek, vigyétek, fogyasszátok...