A változtatás elsősorban azoknak a tagállamoknak kedvez, amelyek harmadik világbeli termesztőterülettel rendelkeznek, s onnan hozzák a zöldséget, gyümölcsöt az unióba. Sokan állítják: a változtatást erőltető környezetvédők közreműködésével zöld utat kapnak a génmódosított növények, amelyek azokra a betegségekre sem fogékonyak, amelyek ellen körülményessé vagy lehetetlenné válik a védekezés a növényvédő szerek betiltása miatt.

A mezőgazdászok okkal tartanak attól, hogy a szerek csökkentésével drágul a legális termelés, s az adóelkerülés mellett egy új feketeüzletág alakul, az illegális növényvédelem. Pedig, ahogy Gólya Gellért, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője elmondta, az utóbbi két év brüsszeli szakmai és politikai vitái során sokat módosult az Európai Bizottság terve. Az aktuális rendelettervezet már kezelhető szabályokat tartalmaz, fogalmazott a szakember.

Ugyanezt mondta Szabó József, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács Szakmaközi Szövetség elnöke is. Véleménye szerint a kompromisszumok révén létrejött szabályrendszer előnye, hogy a hatóanyagok kivonása terén hosszabb átmenetet biztosít: a vegyszerekről nem azonnal, hanem csak az engedélyek lejárata után kell lemondani.

Három év múlva megváltoztatják a vegyszerek besorolását, és a jelenlegi három kategória helyett csak kettő, a profi és a hobbifelhasználók által használható kemikáliák maradnak. Ezzel egy időben megszűnik a külön vizsgához kötött "zöld könyv" tulajdonosai számára hozzáférhető vegyszerek kategóriája.

A növényvédő szerek választékát drasztikusan csökkentő, indokolatlan és tudománytalan szigorítások hatása egyelőre kiszámíthatatlan - hangsúlyozták a szakemberek a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület közelmúltban szervezett tanácskozásán.

Gólya Gellérttől azt is megtudtuk, hogy a nemzeti szabályozás mozgástere megmarad, így a vegyszerezők alkalmazhatják a zöldek által a környezetre rendkívül veszélyesnek tartott repülőgépet. Nem is lehet másként megvédeni 30 méter magas erdei fákat, megközelíthetetlen hegyoldalak növényeit, magas kukorica- és napraforgó táblákat, nem beszélve arról, hogy a szúnyogokat is nehezen lehet a felszínről irtani. Ám a falusi köznyelv által kukacbombázónak nevezett repülő csak akkor vethető be, ha nincs más lehetőség.