Szivárvány Ciprus felett - Minden szempontból vonzó
Nicholas Kamm – Mi számít offshore cégnek, mi nem?

– Az offshore nem jogi fogalom, hanem a hétköznapi nyelvhasználatban – egyre inkább pejoratív értelemben – használt kifejezés azon cégekre, amelyek egy fillért sem adóznak a székhely szerinti országokban a nem onnan származó jövedelmeik után. Vagyis a mostanában sok helyen emlegetett Ciprus ma már nem offshore paradicsom, mivel az oda bejegyzett cégek fizetnek adót, igaz csak 10 százalékot. Az más kérdés, hogy az alacsony adókulcs igen vonzóvá teszi az országot a külfödieknek.

– Ha nincs adófizetés, miért éri meg az offshore paradicsomnak ezt a státuszt felvállalnia?

– Mert a cég alapításával, működtetésével járó költségek az adott országban csapódnak le, amelyek egy része ott adóbevételként jelentkezik – például a cég helyi képviselője után fizetett jövedelemadóként.

– Biztos jó sokba kerülnek ezek a díjak.

– Nagyon változó, mekkora díjat számolnak fel ezek az országok, de nem feltétlenül drágák, hiszen ha olcsóságával sok céget tud magához édesgetni, akkor már rentábilissá válhat offshore központnak lenni.

– Milyen célból hozza létre a tulajdonos az ilyen céget?

– Sok szempont lehet, az adózás feltétlenül az egyik. Az viszont hamis, leegyszerűsítő nézet, hogy minden esetben adócsalásra használják ezeket a cégeket. Fontos például, hogy milyen jogrend működik az adott országban: az angolszász típusú jóval liberálisabb, ezáltal gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb ügyintézést tesz lehetővé. Tehát az idő és a költségek megtakarítása is ott lebeg a tulajdonosok szeme előtt. A magyar jogrend (de sok más példát is lehetne hozni) sok esetben jóval formalizáltabb, például számos engedélyt is elvár a cégektől. Ez fontos szempont lehet egy holdingszerűen működő cégcsoport esetében, ha például részesedések adás-vételével foglalkozik. De akkor is célszerűnek tűnik egy ilyen ország választása, ha a holdingon belül az egyik cég csak a többi finanszírozásával foglalkozik, kölcsönöket nyújt azoknak – ennek székhelye is gyakran offshore ország. A hangsúly elsősorban a befektetés barát környezeten van.

– Arra is jó egy ilyen cég, hogy a tulajdonos rejtve maradjon a nyilvánosság előtt?

– Ez is lehet szempont, de erre egyre kevesebb esély kínálkozik. Elég komoly nemzetközi nyomás van azokon az országokon, amelyek nem kívánnak információt szolgáltatni az őket megkereső hatóságoknak ilyen ügyekben. Az OECD, illetve az Egyesült Államok is keményen üldözi ezt. Manapság mind több országgal kötnek az információ átadásáról kétoldalú egyezményeket – sajnos Magyarország ebben nem jeleskedik, pedig az adóhivatal dolgát megkönnyítené.

– Melyek a legismertebb off-shore célországok?

– A szakirodalom ezek között említi Panamát, a Holland-Antillákat, Barbadost, a Bahamákat, Bermudát, a Kajmán-szigeteket, Belize-t, a Brit-Virgin szigeteket. Számuk egyre kevesebb, a leginkább a bankrendszeren keresztül foghatók meg, például ha kizárják ezeket az országokat a nemzetközi pénzügyi rendszerekből, elzárva a tranzakciók útját.

- Milyen feltételeknek (létszám, alaptőke, infrastruktúra) kell megfelelni, hogy céget lehessen alapítani?

– Ez országonként változó, általában elvárnak egy minimális alaptőkét, be kell jegyeztetni a székhelyet, illetve meg kell nevezni egy képviselőt. Ez lehet helyi, vagy külföldi is, ám adójogi szempontból jobb, ha helyi az illető. Máskülönben az off-shore központtal szemben álló ország adóhivatala a cég illetőségére hivatkozva (nem lehet egy céget külföldről igazgatni) bevasalja az adót a cégen.

– Mekkora költséggel lehet működtetni az ilyen társaságot?

– Akár évi 500 dollárból is kihozható egyes egzotikus országban, de több tízezer eurót is lehet perkálni például az alacsony adójáról ismert Luxemburgban.

– Sikeres lehet az off-shore cégek ellen a 30 százalékra tervezett forrásadó a jövő évtől?

– Elrettentő hatása lehet, megszűnhetnek a primitív struktúrák, de nem fogja megváltani a világot. Egyrészt sok országgal kötöttünk a kettős adóztatást kizáró egyezményeket, másrészt léteznek olyan, legális struktúrák, amiket viszont szétverhet ez a javaslat. A finanszírozó céges példánál maradva: ha egy multi a magyar leánycégét egy harmadik (például offshore) országban bejegyzett cégen keresztül finanszíroz, akkor az ennek a cégnek fizetett kamat 30 százalékkal adózna a jövőben. Ez már nem befektetőbarát intézkedés. Általában is elmondható, hogy az offshore cégek ellen a jogszabályok szigorítása nem ad elég muníciót, sokkal fontosabb lenne a hazai adóterheket csökkenteni (jövőre a cég először 19 százalékot fizet az adózás előtti eredménye után, majd az osztalékra rájön még 25 százalék). És sokkal több segítséget kell kapnia az APEH-nek, hogy felkészültebb szakemberekkel, a már említett egyezményekkel vehesse fel a küzdelmet az off-shore cégek ellen.

- Akkor most Simor Andrásnak off-shore cége van vagy nem?

- Miután Cipruson néhány éve már nem működtet offshore-rendszert, az ilyen országokra pedig az a jellemző, hogy a máshonnan származó jövedelemeket nem adóztatják, ezért Simor András Cipruson bejegyzett cége most már nem tekinthető offshore-nak. Alapításakor azonban az volt.

Kapcsolódó cikkek: Újabb gyanús, offshore ügylet | Simor szerint nem összeférhetetlen a pozíciója és a ciprusi cégtulajdon | Optimalizált szigetcsoportok | Kövér Szilárd eltűnt cégei nyomában | Mégis korlátozható a cégek mozgása