Jeórjiosz Papandreut Brüsszelben Barroso bizottsági elnök fogadta. A görög kormányfő támogatást kér, nem könyöradományt

Reuters - Yves Herman

Szerdán késő délután már Brüsszelben tárgyalt José Manuel Barroso bizottsági elnökkel Papandreu görög kormányfő, s érkezése előtt mindenki arra gondolt, hogy esetleg kérni jön. De nem tette, inkább megköszönte azt a politikai támogatást, amely kifejeződött a héten a pénzügyminiszterek nyilatkozatában, hogy tisztázták egy esetleges koordinált támogatásnak a kereteit. Értésére adta egyúttal, jó lenne, ha az eurózóna végre megmutatná a piacoknak a támogatási képességét, hogy ne kelljen ilyen drágán finanszírozni a Görögország számára létfontosságú hiteleket.

Sőt, hozzátette, Athén minden lehetőséget vizsgál, vagyis azt is, hogy esetleg a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordul - amit az eurózóna ellenez -, de jobb szeretne európai megoldást. Kizárta viszont annak eshetőségét, hogy Athén kilépjen az eurózónából. Barroso azt ismételgette, hogy Görögország sikeresen kurtítja a deficitet, s az eurózóna kész segíteni, ha szükséges, de egyelőre nem ez a helyzet. A kérdésre, mikorra állhat fel egy ilyen hitelkeret, nem adott választ.

Rehn pénzügyi biztos szóvivője hosszú magyarázkodásba bonyolódott Papandreu látogatása előtt, miután hétfőn az eurózóna, majd kedden a huszonhetek pénzügyminiszterei üdvözölték a görög deficitcsökkentő lépéseket, ám sejteni engedték azt is, hogy lehetőséget adnának kétoldalú alapon Athén hitelezésére, s ennek technikai részleteit nagyjából tisztázták, de a döntést az állam- és kormányfőkre hagynák, akik a jövő héten csúcstalálkozót tartanak.

De nem biztos, hogy akkor döntenek, hangoztatta Amadeu Altafaj Tardio szóvivő, aki viszont igyekezett meggyőzni a tudósítókat, hogy szó sincs tyúk-tojás problémáról. Vagyis az EU nem arra vár, hogy a görögök kérjenek, s majd akkor létrehozza a hitelkeretet, hanem pusztán az a helyzet, hogy a pénzügyminiszterek tisztázták a technikai részleteket, de még nem döntöttek. A görögök értékelték a pénzügyminiszteri nyilatkozatot, de kicsit többet vártak.

A háttérben az lehet, hogy Merkel német kancellár nem kíván ilyen pénzalap felállításával segíteni a görögökön, s nem is szorgalmaz megállapodást a jövő heti csúcson, ám kormányából is ellentmondó hírek szivárognak ki: Schäuble pénzügyminiszter szerint a keret végső menedékként szolgálna, s technikai részleteiről a jövő héten igenis alku születhet. Ám brüsszeli vélekedések szerint a pénzügyminiszterek nemcsak azért fogalmaztak ennyire homályosan, hogy leplezzék ellentéteiket, vagy hogy nyugtassák a piacokat, hanem azért is, hogy nyomás alatt tartsák a görög kormányt, s mindenképpen arra ösztönözzék: a piacról vegyen fel hitelt, persze minél olcsóbban.   

A görög helyzet árnyékot vetett az eurózóna működésére is, ez szintén oka lehet a körülményes érvelésnek. Ám az amerikai Martin Feldstein harvardi professzor és elnöki gazdasági tanácsadó újfent kifejtette: Athénnak csődöt kell jelentenie vagy ki kell lépnie az eurózónából, esetleg mindkét lépést egyszerre megtennie. A fantázia világába sorolta, hogy a 12 százalék feletti költségvetési hiányt 2012-re három százalék alá lehet levinni.

Ám Charles Wyplosz, Feldstein tanítványa, aki jelenleg a genfi banki tanulmányok központját igazgatja, azt mondja, a kilépésnek nagy ára lenne, s a versenyképességet a zónán kívül is kiadáscsökkentéssel és alacsonyabb reálbérekkel lehet helyreállítani, bár egy ilyen helyzetben átmenetileg a leértékelés kétségkívül ösztönözhetné a görög exportot.

Az Európai Bizottság szerdán 14 tagország  stabilitási vagy konvergenciaprogramjáról mondott véleményt, s a legkeményebben az eurózónán kívüli briteken kérte számon a teljesítést. A bizottsági szakértők szerint túlságosan derűlátó előrejelzésre épül a terv, hogy az idén görög méretű, azaz pontosan 12,7 GDP-arányos hiány 2014-15-re három százalék alá süllyedjen, s ráadásul a következő években az államadósság aránya eléri a 90 százalékot.

A most értékeltek közül Németország, Spanyolország, Olaszország jó úton jár, s előbbi kettő 2013-ra, utóbbi 2012-re ismét a megengedett szint alá viheti le a deficitet. Kétséges, hogy további erőfeszítések nélkül Franciaországnak sikerül-e tartania 2013-as határidőt, míg az írek csak akkor tudják 2014-re elérni e célt, ha serkentik a versenyképességet a termelékenység fokozásával, a munkanélküliség apasztásával és a nyugdíjreform folytatásával. 

Kapcsolódó cikkek: Határidő Görögországnak | Vegyesen fogadja a londoni piac a görög EU-fejleményeket | Az unió kipréseli a görögökből a reformokat | Három évet kaptak a görögök | Még hét rejtett kincs Európában, amelyeket nem szabad kihagyni