Aki munkát keres, jobb, ha románul is tud Reviczky Zsolt A sepsiszentgyörgyi származású H. Csíkszeredában végezte a középiskolát. Mint lapunknak mesélte, székelyföldi iskolájában még a románórák is magyarul folytak, így érettségi előtt alig volt képes épkézláb román mondatot összerakni.
– Nem voltam rákényszerítve, és nem is törődtem azzal, hogy valamilyen módon elsajátítsam a nyelvet. Üzletekbe is csak olyanokba mentem be, ahol tudtam, magyarul szólnak majd hozzám. Ma már többnyire a közintézményekben is tudnak magyarul a közalkalmazottak, így még ott sem vagyunk rákényszerítve arra, hogy „idegen nyelven” szólaljunk meg – magyarázza.
H. megoldásként több románórát javasol az iskolákban, és jó ötletnek tartaná, ha a székelyek román gyerekekkel is barátkoznának. És azt is, ha a diákok több román lapot és könyvet olvasnának. Szerinte több okot kellene adni arra, hogy a székelyek önként vegyék a fáradságot, és megszólaljanak románul.
– Enélkül el van veszve az ember ebben az országban, és még jobban rányomják a bélyeget, hogy „degenerált székely” . Úgy érzem, nem várhatjuk, hogy megtegyenek mindent értünk, nekünk is tenni kellene valamit –vonja le a következtetést.
H. esete nem egyedi. Egymás után kerülnek ki az olyan generációk a székelyföldi iskolákból, amelyek alig beszéltek románul. Szerencsésnek mondhatók azok, akik a középiskola elvégzése után bukaresti, jászvásári vagy temesvári egyetemeken tanultak tovább, mert itt kénytelenek voltak megtanulni románul. Akiknek ez nem sikerül, azok közül sokan Magyarországon keresnek munkát, vagy – a román oktatás jó nyelvtanítási hagyományainak köszönhetően elsajátított angol-, francia- vagy németnyelv-tudásukra alapozva – nyugatabbra migráltak.
Hasonlóan vélekedik a szintén csíkszeredai E., aki azt ajánlja, hogy a székelyföldi magyar gyerekek nézzenek több románul feliratozott filmet. De mentalitásváltozást is szükségesnek vél: a szülők ne mondják a gyermekeiknek, hogy nem fontos megtanulni románul, mert lám, ők sem tették, mégis boldogulnak. E.-nek szerencséje volt, mielőtt Kolozsvárra jött egyetemre, a jászvásári főiskolán tanult románul, így kénytelen volt a nyelvet elsajátítani, aminek most nagy hasznát látja.
A Csíki-medence északi részéről származó A. úgy látja, hogy a román nyelv oktatására az 1–8. osztályos diákok körében kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Ezzel a Székelyföld nyugati részén fekvő Sóvidékről származó H.-I. is egyetért. Szerinte a székelyföldi környezet spontán módon neveli bele a fiatalokba, hogy a román nyelv nem ismerete természetes.
– Beleringatjuk magunkat a kényelembe: otthon elég a piaci szint, s hogy a rendőrtől megkérdezzük szombat éjjel részegen: miért igazoltat? Idegenben pedig jó kifogás lesz, hogy székelyföldi vagyok, és megtanulom később a nyelvet – mondja. H.-I. szerint szüleik generációja két módon tanult meg románul: a nők a tévéből, a férfiak a katonaság idején. A mostani generációk azonban tévéadók végtelen sorából válogathatnak, és magyar csatornát választanak, ráadásul ma már sorkatonaság sincs. Így a mai fiatalok még a szüleiknél is nehezebben tanulnak meg románul. Az iskolában a románt is magyar anyanyelvű pedagógus tanítja, aki sokszor maga sem beszéli tökéletesen a nyelvet. Nem csoda, hogy a diákoknak a vizsgákat meg kell vásárolniuk – állítja.
Aztán így összegez: – Nem szeretnénk románokat a falvainkba, városainkba. Ellenezzük a románosítást, nem akarunk románul beszélni arról az örökségről, amelyet magyar szóval bíztak ránk elődeink. Szeretnénk az autonómiát, de gyengék vagyok ahhoz, hogy higgyünk benne. Tudjuk, hogy kötelezően meg kell tanulnunk románul, de hiányzik belőlünk a késztetés. A mi gyatra nyelvtudású nemzedékünk beleneveli majd a következő generációkba, hogy mennyire fontos a nyelv. De mi már csak akkor tanulunk meg románul, ha román lakta vidéken próbálunk érvényesülni. Egyébként soha.
Sokak szerint a helyzet megoldásában az iskola segíthet. Mára már a román illetékesek is megértették, hogy a magyar anyanyelvű diákoknak az állam hivatalos nyelvét idegen nyelvként kell oktatni, hogy a nyelvtudás hiánya ne szorítsa őket a munkaerőpiacon hátrányos helyzetbe. A tavaly ősszel elfogadott új oktatási törvény szerint az iskolák tizedik osztályáig a magyar tannyelvű osztályoknak a román nyelvet külön tankönyvekből, külön tanterv szerint oktatják majd. A megfelelő tankönyvek megírása és az új tantervek kidolgozása azonban még hátravan, így a jogszabályt leghamarabb az ősszel kezdődő új tanévben ültethetik át gyakorlatba.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
Jobmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
Markó Béla az RMDSZ sikerében bízik