Veszélyes anyagokat is rejthet a cumisüveg – de erről egyelőre mindenki mást gondol

Szabó Bernadett

Váratlan hírnévre tett szert egy rendkívül gyakori, de az átlagember számára ismeretlen vegyi anyag, a biszfenol-A (röviden: BPA). Az ételesdobozokban, cumisüvegekben, kulacsokban, kerékpáros sisakokban vagy mobiltelefonokban használt vegyületről már jó ideje gyanítják, hogy növeli a mellrák, a cukorbetegség és egyes hormonális zavarok kialakulásának kockázatát. Ám a vita a közelmúltban élénkült fel, miután több EU-tagországban is a tiltást választották.

A legkisebbeket féltik Dániában, ahol július elsejétől nem engedélyezik a BPA felhasználását a három éven aluliaknak szánt, élelmiszerrel érintkező termékekben. Franciaországban csak 2011. január elsejével száműzik a boltokból a biszfenolos cumisüvegeket, időt adva a kereskedőknek a helyettesítésre. A németeknél a szövetségi környezetvédelmi ügynökség – az elővigyázatosság elvére hivatkozva – felszólította a gyártókat és az importőröket, hogy nézzenek kevésbé kockázatos, alternatív anyagok után. A svéd kormány pedig közölte, hogy ha nincs gyors EU-döntés, bevezetik a nemzeti tilalmat.

Izgatottan várta mindenki, mit szól mindehhez az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA): bármilyen uniós szintű intézkedésre ott kellene javaslatot tenni. Az EFSA korábban többször is biztonságosnak minősítette a biszfenolt, de a kiújult viták közepette júliusra új tudományos állásfoglalást ígért. Ez elé időzítve írtak tizenöt ország tudósai és környezetvédelmi szervezetei levelet az EU-ügynökségnek. A legújabb tudományos eredményekre hívták fel a figyelmet, és hangsúlyozták: sürgősen cselekedni kell, főként a kisgyermekek és a terhes anyák védelme érdekében.

Mentegetőztek és elnapoltak végül az EFSA szakértői. Arra hivatkoztak, hogy a több mint nyolcszáz tudományos publikáció átvizsgálása a vártnál tovább tart, ezért ítéletet csak szeptemberben mondanak. A közlemény szerint olyan „bizonytalanságokat” is találtak, amelyek „további elemzést” igényelnek. A szakemberek mindenesetre egész nyáron dolgoznak majd, és telekonferenciákon egyeztetnek egymással.

Nem meglepő, hogy a műanyagipar képviselői eközben azzal érvelnek: nincs miért aggódni, elég megnézni a biszfenol-A biztonságosságát igazoló tudományos eredményeket. Ezeket viszont az ellentábor tévesnek minősíti. (A BPA népszerűségének oka, hogy a segítségével tartós, gyakorlatilag törésálló műanyagokat lehet gyártani.) Az elővigyázatosság elvét láthatóan az Európai Bizottság is magáévá tette, mert az idén tavasszal azzal nyugtatgatta az Európai Parlament képviselőit: már most az alternatív anyagok használatát szorgalmazza a gyártóknál.

Magyarországon a Levegő Munkacsoport lobbizik a BPA visszaszorításáért. A civil szervezet nemrég arra kérte az Egészségügyi Minisztériumot, hogy kezdeményezze, a biszfenol kerüljön fel a veszélyes anyagokat tartalmazó uniós listára. Azt is sürgetik, hogy a betiltásig az élelmiszerrel érintkező termékeken címke jelölje a BPA jelenlétét – így a vásárló legalább tudja, mit vesz. Ha már más nem dönt helyette.

Kapcsolódó cikkek: Bővítési válság az unióban | Kilúgozták a vegyszerszabályokat | 'Ezek a havat sem tudnák értékesíteni a Szaharában' | Az utazóknak joguk van... mihez is? | Magyar nyelven is kereshetünk az európai cégnyilvántartásban?