A Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia koalíciójának három képviselője nemmel voksolt, az ellenzéki Szerb Radikális Párt és a Szerb Haladó Párt tagjai pedig nem vettek részt a szavazáson, arra hivatkozva, hogy nem volt lehetőség vitára a statútumról, amelyet egyébként "szeparatista jellegű" okmánynak tartanak, s amely szerintük Szerbia szétveréséhez vezet.

Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke kijelentette, hogy a vajdasági statútum a tartomány és egész Szerbia polgárainak a jólétét is szolgálja. Bojan Pajtics vajdasági kormányfő beszédében kiemelte, hogy a tartományi alaptörvénnyel megőrzik Szerbia integritását. A statútum kihirdetésére meghívták Boris Tadic szerb elnököt, Mirko Cvetkovics miniszterelnököt és Slavica Dukics-Dejanovics parlamenti elnököt, de a szerbiai közjogi méltóságok közül egyik sem ment el az ünnepélyes ülésre. A házelnök támogató táviratban köszöntötte a testületet.

Az alaptörvényt tavaly októberben hagyta jóvá az újvidéki törvényhozás háromnegyedes többséggel, de több mint egy évet kellett várni, amíg - a közéletet felkavaró heves viták után - idén november 30-án a szerb szkupstina is elfogadta azt, a hatásköri törvénnyel együtt. A statútumot a hétfői szavazást követően Egeresi Sándor házelnök írta alá, s akkor lép életbe, amikor megjelenik a hivatalos közlönyben.

Az új tartományi alaptörvény elfogadásában komoly szerepet játszott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), amely Szerbia egészében törpe párt ugyan a maga négy belgrádi parlamenti képviselőjével, de a Vajdaságban megkerülhetetlen politikai erő. Az alaptörvényre minden szerbiai nacionalista erő össztüzet zúdított, annak ellenére, hogy csak egy részét adja vissza az észak-szerbiai tartomány korábban élvezett, a milosevici időkben elvett jogosítványainak. A szerb ortodox egyház is hevesen támadta, s több parlamenti párttal együtt azt állította, hogy államot teremt az államban, ezért az első lépés Szerbia - Koszovó elszakadását követő - további feldarabolásához.

A belgrádi kormánykoalíciót irányító s a Vajdaságban is meghatározó erővel bíró Demokrata Párt végül el tudta fogadtatni az alapvetően szimbolikus jelentőségű statútumot, amely egyebek mellett lehetővé teszi együttműködési megállapodások kötését más országok régióival, valamint külföldi képviseletek létrehozását. Megfigyelők szerint két fontos pont maradt ki az alaptörvényből, illetve az értékét nagymértékben meghatározó hatásköri törvényből: egyik sem rendelkezik a tartomány vagyonáról és saját pénzbevételeiről, amelyeket az országos törvényhozás által később elfogadandó törvények fognak meghatározni. Saját vagyon és bevételek nélkül pedig a Vajdaság továbbra is a belgrádi vezetéstől függ majd.

Kapcsolódó cikkek: Szerb nacionalista pártok megkérdőjelezik a vajdasági statútumot | A semminél több, a vajdasági autonómiánál kevesebb | 152 lépés az autonómiához | Szerbia válságban is csodálatos (és olcsó) | Magyarellenes akciók a Vajdaságban