A londoni gazdasági napilap felidézi, hogy a lapok szalagcímekben emelték ki a Jobbik által az EP-választáson elért 14,7 százalékot, ám az osztrák Szabadságpárt is 13,1 százalékot, a bevándorlásellenes olasz Északi Liga pedig 9,6 százalékot kapott.

A írás ismerteti egy magyar zsidó asszony esetét. Az illető elmondta: a zsidó újév alkalmából ellátogatott az egyik budapesti zsinagógába, és az istentisztelet végén a templomot őrző rendőr figyelmeztette a gyülekezetet: ne hagyják el az épületet, mert a közelben masírozik a Magyar Gárda.

A Financial Times szerint azonban az antiszemitizmus általában nem a központi elem az európai szélsőségességen belül, bár "ott ólálkodik a politikai bozótosban, és néha előtör", ahogy a Jobbik honlapján nemrég megjelent "obszcén zsidóellenes kitételek" is mutatják.

Az európai választást mindazonáltal összefüggéseibe kell helyezni: Magyarországon nem a Jobbik, hanem az ellenzéki jobbközép Fidesz nyert, példátlan, 56 százalékos szavazataránnyal.

A szélsőségesek messze járnak az áttöréstől. Inkább arról van szó, hogy ők és a Fidesz is a kormánypárttól történt hatalmas mértékű elfordulásból húztak hasznot - írta a brit napilap, amely szerint a szocialistákat hozzá nem értéssel, korrupcióval és csalással vádolják.

Ezzel együtt is azonban vannak veszélyek. A szélsőséges erők által elért jelentős szavazatarány Kelet-Európában nagyobb társadalmi fenyegetést jelent, mint nyugaton. Azok a közintézmények ugyanis, amelyek a politikusok és politikai pártok ellenőrzésére hivatottak, gyengébbek, mint a nyugat-európaiak, a rendőrség, a bíróságok és a média általában jobban ki van téve a politikai és pénzügyi nyomásnak - áll a cikkben.

Az elemzés szerint a politikusok ezért büntetlenebbül cselekedhetnek, mint nyugaton, személyes és politikai ügyekben egyaránt. Ittas vezetés esetén például kibújhatnak a felelősségre vonás alól, de a gyűlöletbeszédet is megengedhetik maguknak.

A Financial Times szerint (Kelet-Európában) a közvélemény is inkább elnézi a sértő nyelvezet használatát, mint nyugaton. Nagy-Britanniában széleskörű elítélésre számíthat bármely vezető politikus, aki nyilvánosan rasszista megjegyzést tesz, sőt még a magánbeszélgetésekben elejetett ilyen kommentárok is jogos büntetést vonnak maguk után. Kelet-Európában azonban a becsmérlő rasszista kijelentések gyakran észrevétlenek maradnak, hacsak a nyugati média fel nem kapja ezeket - írta a pénteki Financial Times.

A lap szerint a közép- és kelet-európaiak nem örökletesen előítéletesebbek, mint a nyugat-európaiak, csak nem volt elég idejük azoknak a rasszizmusellenes intézményeknek és eljárásoknak a kifejlesztéséhez, amelyek nyugaton is csak az 1960-as évek óta léteznek.

A kommunizmus idején a vezetők deklarálták, hogy vége a kisebbségek megkülönböztetésének, anélkül, hogy valóban foglalkoztak volna a társadalmi reform kérdésével, az 1989 óta eltelt években pedig más ügyek kerültek előtérbe - áll az elemzésben.

A Financial Times szerint öt évvel az EU-csatlakozás után most már ideje nagyobb erőfeszítéseket tenni a közfelfogás megváltoztatására. Válság ide vagy oda, a Jobbik azt mutatja, hogy ezzel nem lehet tovább várni - fejeződik be az írás.

Kapcsolódó cikkek: Bajnai jól nyitott külföldön | Gyurcsány a Mol-ügyről: Magyarország nem akar konfliktust Brüsszellel | Orbán Viktorral készített interjút közölt a bécsi Der Standard "Gyurcsány nemkívánatos személy" címmel | Nincs ok előre inni a medve bőrére | Kertész: Kafka tipikus közép-európai realista