Észak-koreai katona őrzi a Kínával határos Jalu folyónál húzódó határt

Reuters - Jacky Chen

A dél-koreai - amerikai szövetséges erők befejezték annak a hadműveleti tervnek a kidolgozását, amely abban az esetben lépne életbe, ha bármely okból vészhelyzet alakulna ki Észak-Koreában. Az „5029-es hadműveleti terv" megalkotását évekig tartó konzultációk előzték meg, hogy a szövetséges csapatok megfelelően tudjanak fellépni a phenjani rezsim hírtelen összeomlása, vagy a Kim-klán hatalomátörökítése során kezdődő polgárháborús konfliktus esetén. A stabilizáló és a humanitárius missziók nagy részét a dél-koreai hadsereg hajtaná végre, de az észak-koreai tömegpusztító fegyverek arzenálját az amerikai csapatok helyeznék biztonságba.

A szöuli székhelyű Koreai Nemzetvédelmi Intézet (KIDA) munkatársának nyilatkozata szerint Dél-Korea számára a legkedvezőtlenebb fejlemény az lenne, ha a KNDK központi hatalmának instabillá válása esetén Kína katonai intervenciót hajtana végre. Pek Szüng Dzsu úgy véli, hogy ezt a lehetőséget a dél-koreai - amerikai szövetséges erőknek kellene megakadályozni. Mindeközben pedig meg kell értetni a pekingi döntéshozókkal, hogy a dél-koreai - amerikai szövetséges erők hatalmának kiterjedése a KNDK területére nem jelent semmiféle fenyegetést a Kínai Népköztársaság számára.

A szöuli kormányzat komoly aggodalommal figyeli azt is, hogy az elmúlt hónapok során Észak-Korea gazdasági függősége Kínától tovább növekedett. A szöuli székhelyű Hyundai Gazdaságkutató Intézet kimutatása szerint a két Korea kereskedelmi kapcsolatainak csökkenésével fordítottan arányosan növekszik a KNDK és Kína gazdasági együttműködése. Az állandó nyersanyag-éhséggel küzdő kínai gazdaság nagy mértékű befektetéseket hajtott végre az észak-koreai kitermelőiparban, a helyi színesfémbányák termékeit pedig infrastrukturális fejlesztésekkel juttatják ki az országból.

Ennek részeként Kínának az elmúlt napokban sikerült befolyást szereznie a KNDK egyik stratégiai fontosságú kikötőjében. A Japán- (koreaiul Keleti-) tenger partján lévő Radzsin város kikötője régóta felkeltette a pekingi döntéshozók érdeklődését, ugyanis a kikötő szabad kijutást biztosítana számukra a Japán-tenger felé. Hosszas huzavonát követően a phenjani vezetés tavaly áprilisban Oroszországnak adta a kikötő két dokkjának használati jogát, amelynek hatására orosz cégek a Radzsinból Vlagyivosztokba vezető vasútvonal modernizálását is megkezdték.

Október elején azonban Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök phenjani látogatása során az a megállapodás született, hogy a stratégiai jelentőségű kikötőben mégis Kína szerezhet döntő befolyást. Elemzők szerint ez kiélezheti az észak-koreai lehetőségek kiaknázásáért folytatott kínai-orosz versenyfutást, valamint tovább fokozza a dél-koreai kormányzat aggodalmait is.

Kapcsolódó cikkek: Furcsa tűzpárbaj a két Korea között | Dél-Korea vágna először oda Északnak | Észak-Korea barátkozna az USA-val | Elfogtak egy amerikait Észak-Koreában | Észak-Korea kezében a totális háború forgatókönyve