Washington: John McCaint alaposan elmeszelte volna a „Lex Borkai”: Barack Obama republikánus ellenfele 1981-ben szerelt le a haditengerészet századosaként, és a következő évben már az amerikai képviselőház egy mandátumáért csatázott - mégpedig sikerrel. - Nem tudok olyan korlátozásról, amely megtiltaná, hogy a leszerelt hivatásosak akár már másnap választott tisztségért induljanak - közölte lapunkkal Andrew Strike, a Pentagon egy sajtóilletékese. Amerikában sem titok, hogy az egyenruhások - aktívak vagy visszavonultak - elsősorban a politikai jobboldalhoz kötődnek. A civil és a katonai élet közötti oda-vissza „ugrálásra” Colin Powell az egyik legismertebb példa, aki altábornagyból lett Ronald Reagan (civil) nemzetbiztonsági tanácsadója, később pedig George W. Bush első külügyminisztere. Ezek persze mind kinevezés, nem pedig választás útján betölthető funkciók. A The New York Times mindenesetre „meglehetősen szokatlan”-nak értékelte, amikor tavaly a szenátus még altábornagyként hallgatta meg az USA jelenlegi kabuli nagykövetét. Karl Eikenberry egy nappal azt megelőzően szerelt le, hogy misszióvezetőként feleskették.

Róma: Olaszországban nem tiltott, hogy a rendvédelmi és fegyveres erők dolgozói politikai szerepet vállaljanak. Egyedüli feltétel, hogy ne ott jelöltesse magát, ahol szolgálatát végzi. Ha megválasztják, mandátuma idejére felfüggesztik a szolgálatát. Idén márciusban a Nápoly melletti Casertában rendezett megyei választáson kizárólag rendőrök, csendőrök, börtönőrök, pénzügyőrök és a haditengerészet katonái alkotta lista indult Stop Camorra névvel. Itália legismertebb csendőr-politikusa egyébként Antonio Di Pietro, aki az ügyészként vált ismerté.

Tokió: Japánban nem korlátozzák, hogy a rendőrök vagy az önvédelmi erők tagjai leszerelésük után politikai karriert kezdjenek. A választási törvény azonban tiltja, hogy aktív közszolgálati jogviszonyban lévők – beleértve a fegyveres erők dolgozóit is – induljanak a parlamenti vagy helyhatósági választásokon. Amennyiben lemondtak pozíciójukról, úgy akár azonnal is megmérethetik magukat a szigetország politikai színterén.

Bukarest: Romániában viszont 1995 óta katona- és a rendőrtiszteknek tilos belépniük politikai pártokba és szervezetekbe és nem folytathatnak párt- vagy politikai jellegű propagandát sem. A törvény azt is tiltja, hogy a tisztek politikailag független jelöltek érdekében kampányoljanak és államfői, parlamenti vagy helyi önkormányzati választásokon jelöltként induljanak.

Pozsony és Prága:  Szlovákiában és Csehországban csak olyan személyt vesznek fel rendőrnek és hivatásos katonának, akik nem tagjai valamelyik pártnak. Szolgálati éveik során sem léphetnek be politikai tömörülésekbe, feladataik teljesítése közben sem vezérelheti őket semmiféle pártérdek vagy rokonszenv. Ha viszont már nem tartoznak a rendőrség és a hadsereg kötelékébe, akkor a többi polgárhoz hasonlóan bármilyen közéleti- és párt tisztséget is vállalhatnak, mindenféle korlátozás nélkül – közölték megkeresésünkre a prágai és a pozsonyi belügyminisztérium szóvivői.

Brüsszel: A belgiumi fegyveres erők tagjai nem indulhatnak a szövetségi és európai parlamenti választásokon, a tartományi és helyi választásokon elöljárójuk engedélyével viszont igen. A politikai kötődés eddig egyszer okozott nagyobb feszültséget: 1997-ben le kellett mondania hivataláról Johan Demolnak, az egyik brüsszeli kerület, Schaerbeek rendőrfőnökének, miután kiderült, hogy szorosan kötődik az akkor még Flamand Blokknak nevezett – később betiltott – szélsőjobboldali szervezethez.

London: Az Egyesült Királyságban az 1975-ben elfogadott ún diszkvalifikációs törvény értelmében aktív szolgálatot teljesítő katonák és rendőrök nem indulhatnak parlamenti választáson. A helyzet megváltozik leszerelésük után, amikor megnyílik előttük a politikai pályafutás útja. Éppen most került be például a parlamentbe az egyik legbiztosabb konzervatív választókerület, Beckenham képviselőjeként Sir Bob Stewart. vagyis „Bosznia Bob”, aki 1992-93 között a Boszniában szolgáló ENSZ csapatok főparancsnoka, egyben a háború „brit arca” volt.

Moszkva: Oroszországban az egykori rendőrt, katonát, titkosügynököt nem akadályozza múltja, ha politikai pályára lép. Turista azonban nem mindegyikőjükből lehet. Az államtitokról elfogadott 1997-es törvény ugyanis öt évre megtilthatja az útlevél kiadását azok számára, akik munkájuk során államtitokhoz juthattak. Polgármesteri, kormányzói, miniszteri, netán államfői ambícióiban azonban az effajta előélet senkit sem akadályoz, ahogy erre az elmúlt másfél évtized számtalan példával szolgált.

Kapcsolódó cikkek: Két újabb kubai érkezett Madridba | Kommunista-e a nyugdíjas rendőr? | Alkotmányban tiltanák a rendvédelmi dolgozók politikai tevékenységét | Lebukott a strandpapucsmaffia | Meddig terjed a kiabálás szabadsága?