Ezúttal is az élen végeztek a női-férfi egyenlőség bajnokai, az észak-európai államok - Norvégia áll a dobogó legfelső fokán a Világgazdasági Fórum legújabb felmérésében, utána következik Finnország, Svédország és Izland. Egy tucat konkrét követelmény alapján rangsoroltak összesen százharminc országot, így például: a nők aránya a munkaerőn belül, női vezetők a vállalatok élén és a kormányzatban, fizetéskülönbségek, eltérések az iskolázottságban vagy a várható élettartamban.

Sem a kicsi, sem a viszonylag fejletlen országokat nem hozza hátrányos helyzetbe ez a vizsgálati módszer. Bizonyíték erre, hogy a húszas toplistába bekerült Trinidad és Tobago, Lesotho, Moldávia vagy Mozambik is. Ez utóbbiban több nő dolgozik, mint férfi, és a keresetük is alig alacsonyabb. A huszonvalahányadik helyre szorult viszont Ausztria, Belgium és az Egyesült Államok. Az amerikaiak eredményén bizonyára javított volna, ha nőt választanak elnökké (Hillary Clinton személyében).

Magyarország csak az 59. lett, Venezuela és Azerbajdzsán között. De kár elkeseredni, javítani mindig van esély. Franciaország például a 2006-os rangsorban még a 70. helyen állt, tavaly már az 51-iken, és az idén végül 15.-ként végzett. Sokat nyomott a latban, hogy a nők várható élettartama magasabb, többen folytatnak felsőfokú tanulmányokat, és a cégvezetők közé is többen bekerültek. Ám akadnak rossz tanulók is: a sor végén kullogó Szaúd-Arábia és Pakisztán jó néhány hellyel visszacsúszott az elmúlt két évben.

A versenyképességet is befolyásolja a nemek közötti egyenlőség - figyelmeztetnek szakértők. Azok az országok, amelyek nem használják ki hatékonyan az emberi erőforrások egyik felét (értsd: a nőket), a nemzetközi vetélkedésben is könnyebben alulmaradnak. Igaz, a nagyobb gazdasági válságok ezt a szabályt is felülírhatják: a lista elején álló Izlandot az esélyegyenlőség sem óvta meg a pénzügyi viharoktól.