alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
24. csütörtök

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Durvuló szabadságharc: márciusban lelövik az internetet?

Tovább folytatódik az internetcenzúra elleni tiltakozássorozat Európában. Miközben több állam nem tett le a világháló ellenőrzéséről, jövő hétre ismét tüntetéseket szerveznek számos nagyvárosba. Hackerek már az internet megbénításával fenyegetnek. Az egyelőre verbálisan vívott harcban az Egyesült Államok is visszalőtt: háborús cselekménynek értékelnének mindenféle szabotázsakciót.

Nyusztay Máté| NOL| 2012. február 19. |18 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

ulrich | 2012. február 22. | 11:45:39

bozsos: a szokasos menku ostobasag

ulrich | 2012. február 22. | 11:44:44

"valószínűtlen, hogy Magyarországon bármi is változzon az ACTA miatt – már csak azért is, mert a szerzői jogi visszaéléseket a Btk. már most is szigorúbban bünteti az ACTA-nál."

A cikkironak ugy latszik nem sikerult felfogni, hogy az ACTA-val nem az a baj, hogy szigoruan buntet, hanem az, hogy ennek alapjan megfelelo jogi eljaras nelkul lehet oldalakat letiltani. Ez pedig alkalmat adhat kormanyoknak, hogy mondvacsinalt uruggyel, birosagi eljaras nelkul letiltasson veboldalakat.

danih | 2012. február 22. | 07:38:53

Mo-on szigorúbban büntetik a szerzői jogi visszaéléseket az ACTÁ-nál - ám csak azt! Ha az ACTA is csak erről szólna, nem is volna ebben kivetnivaló.
De a tendencia sajnos az, hogy az állam(ok) egyre inkább rá akarják tenni a kezüket a netre, hiszen ez mára az egyetlen olyan dolog, ami felett nincs kontrolljuk. Lásd Nagy-Britannia esetét, ami sajnos utat mutat - erre tartunk.
Minden erről szól - a kontrollról.

wkater | 2012. február 21. | 17:49:13

1666-ban is volt élet Magyarországon, és 1212-ben is. Változik a világ. Nem az EU tagság miatt vagyunk ilyen szar helyzetben.

pro publico bono | 2012. február 21. | 16:43:14

2003-ban is volt élet Magyarországon, amikor még nem voltunk az EU tagjai.

wkater | 2012. február 21. | 02:50:53

Így van, és Svájcéhoz hasonló bankrendszerünk sem lesz már soha. Norvégiával kapcsolatban további nem lényegtelen tény, hogy egy norvég átlagember intelligenciája magasan veri akármelyik magyarét, nem véletlen, hogy ők a legliberálisabb ország az egész világon. És hogy egy kicsit idegesísem az anti-EUs hozzászólót: ugye tudod, hogy Norvégiában a Munkáspárt van hatalmon?:)

darus | 2012. február 20. | 22:50:37

jehuka | 2012. február 20. | 12:33:59
"Gyerekek!"Valaki mondja meg"?:hány évig éltünk INTERNET nélkül???Net nélkül is van élet,valamint a norvégok is eléggé,jól élnek az EU nélkül!Vagy nem??"

Már megint egy okostojás a Norvég példával.Talán azt tudomásul kell venni, hogy Norvégiának hatalmas kőolaj kincse van, aminek mindent cseppjét búsás haszonnal ad el.Nem beszélve a norvég hajózásról,ami a világszinvonalú.Nekünk milyen lehetőségeink vannak a teljes függetlenségre,annak fényében hogy az exportunk 80 százaléka megy az Eu-ba és az import nagyrésze is onnét érkezik?

wkater | 2012. február 20. | 16:54:00

zseniális.: ez most aztán tényleg nem bal vs jobb kérdés, ez senkinek nem lenne jó.
garazda: igen, pont ez a baj, mert a személyes adatainkkal gyakorlatilag mást nem tudnak kezdeni, csak visszaélni velük. Ha ez megvalósulna, rögtön beindulna a biznisz hatósági szerveknél, hogy eladogatják a telefonhívás, sms, email, fórum aktivitás stb listákat konkurens cégeknek, vagy akár csak féltékeny házastársaknak, esetleg kíváncsi munkaadóknak, akik majd jól kirúgják azokat az alkalmazottakat, akik smsben vagy skypon lebunkózzák a főnöküket (mert ugye ma munkaidőn kívül, a privát életben is tilos ártani a cég hírnevének). Arról nem beszélve, hogy folyamatosan büntetéseket fizettetnek majd a kisemberekkel szerzői jogsértésre hivatkozva, ők remek pénzszerzési lehetőséget látnak ebben, csak azzal nem számoltak, hogy nem komplett hülyék az emberek, és nem fogják hagyni, hogy bármit megcsináljanak velük, mintha idióta, idomítható birkák lennének. Szerencsére sorban visszalép minden ország az EU-ban, valószínűleg majd mi is (mi úgyis utáljuk az EU-t meg Amerikát, miért kéne mindent aláírnunk, amit ránkerőszakolnak?:P)
Koivu: tudom:((

zseniális. | 2012. február 20. | 13:09:09

Honi liberálisaink remélem csak fele annyira lobbiznak ez ellen mint saját hazájuk ellen

zseniális. | 2012. február 20. | 12:25:24

MIről beszélünk ?
Hazánkban semmiféle szbadság nincs , nem lehet kimenni az utcára, diktatúra van.
Itt már internet sincs , akkor miről beszélünk?
A Fidesz ahogy az EU is mondta se szólás se sajtó szabadság nem van - azaz nincs. A netet már rég csak a szolgálatok használhatják vagy a kiváltásgosak, még szerencse hogy NOL mint szamizdat terjeszthető.
Itt jövünk Európa sajtó és internet cenzorálásával , amikor itt a " lovakat lelövik" ugye ...

garazda | 2012. február 20. | 11:19:35

AZ azert megis tulzas, hogy a tobbsegeben becsuletes netezok privatszferajat totalis kontroll ala veszik. Finoman fogalvazva is felhaborito, hogy az emailjeimet, /magan, es UZLETI/ elolvashassak. Az igy nyert informaciok, akar a konkurencianal is landolhatnak, egy megvesztegetett technikus alltal..
A facebbok ktivitas ellenorzese az intim szferaba behatolassal er fel!!!
Ahhoz, hogy mit olvasok a neten senkinek semmi koze! A szerzoi jogokrol csak annyit, hogy egy 6000ft cd arabol, kb 550ft jut a szerzonek... Akkor kinek is vedik a jogait? Az ures cd dvd artistjust matrica bevetelebol a "jogvedok" kaszalnak a szerzok nem... A sima postai kuldemenyek totalis kontrolljat/levelek szkennelese stb/ mikor kezdik?
Tehat hajra Anonimus!!!!

jobbb | 2012. február 20. | 10:15:54

Föl kell őket jelenteni az Európa Parlamentnél és lesz irgumburgum és cohnbandit.

BlackVoid | 2012. február 20. | 09:30:31

Az amcsik célja a teljes állami/nagyvállalati kontroll a web felett.

Vannak akik még tapsolnak is ennek.

bozsós | 2012. február 20. | 09:25:51

Lehet törvények ellen tiltakozni. Olyan pártra kell szavazni, ami zászlajára tűzi a szellemi termékek szabad rablását. Egyébként meg a törvényeket be kell tartani, ha tetszik az internetes kalózoknak, ha nem. Az amerikaiaknak igazuk van. Ha az internet lebénítása lehetséges és ezt megkísérli valaki - bűnhődjön.

Koivu | 2012. február 20. | 07:50:42

wkater | 2012. február 19. | 23:32:16

Tuti ötlet, támogatom. A kivitelezhetőségével talán bajok vannak...
de az acta-ból és hasonlókból is az fog kijönni, hogy akinek van pénze az vesz magának virtuális megjelenéseket, egyet a nyilvánosságnak, egyet a családnak s egzyet privát használatra... ahol pénz van ott nem fog ez bezavarni nagyon. De a középosztály, az új munásosztály teljes kontrolja megvalósulhat végre. szép új világ.

wkater | 2012. február 19. | 23:32:16

Ok, de akkor az üvegzseb programhoz hasonlóan hozzák nyilvánosságra ezeknek a politikusnak az összes sms-ét, emailjét, ismerőseik részletes listáját, határidő naplójukat, laptopjukon található file-aikat (különös tekintettel a személyes fotókra, videókra, írásokra, chat logokra) és az internet aktivitásukat, hiszen ők KÖZSZEREPLŐK, én meg nem vagyok. Egyébként tényleg érdelne nagyon részletesen, hogy mivel töltik az idejüket, hogy ilyen súlyos agybajuk lett.

pro publico bono | 2012. február 19. | 23:09:26

Hát elég abszurd, hogy Magyarországon az ACTA-nál szigorúbb szabályozás van érvényben, de itt hackerek az ACTA elleni tiltakozásul bénítanak le szervereket.

Egyébként lehet, hogy az ACTA vitatható (bár sajnos a cikk nem jelentett olyan alapos elemzést, ami világossá tette volna a vitatott pontokat). De azért terrorizmussal küzdeni ellene... Mert napjainkra az internet annyira fontossá vált, hogy a lebénulása óriási gazdasági károkat okozhat és emberek életébe kerülhet. Úgyhogy a lebénítása igenis terrorista akció. Igazat adok az amerikaiaknak, csak attól tartok, hogy a fogadkozásaik ellenére sem elég hatékonyan, sem elég szigorúan nem lesznek képesek fellépni a támadók ellen.

Szimpátiájának a gépházon jelét adó informatikus ül a hackerek éves találkozóján Sao Paulóban. A DNS gyökérszerverek elleni támadással fenyegetnek az anonim aktivisták

Reuters - Fernando Donasci

Egyre fokozódik a nyomás az Európai Unió tagállamain, hogy vonják vissza a Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást. Az online kalózok és hamisítók elrettentését célzó, ellenzői szerint viszont a netezők fölötti hatalmi kontrollt eredményező nemzetközi megállapodást (Anti-Conterfeit Trade Agreement – ACTA) még január végén írta alá az EU-tagok többsége, amivel százezres nagyságrendű összeurópai tüntetési hullámot váltottak ki.

A tömegdemonstrációk hatására a tagállamok sorra farolnak ki az ACTA mögül. A nemzetközi ACTA-ellenes akciónap sikerén felbuzdulva, február 25-ére hasonló méretű tiltakozássorozatot szerveznek az aktivisták. Az eddigi információk szerint nagyjából száz európai városban tüntetnek majd az internet szabadságáért, Budapesten a legutóbbi Anti ACTA tüntetést is szervező Occupy Budapest flash-mobot hirdetett, hogy az Európai Parlament tájékoztatási irodája előtt "intsenek búcsút" az ACTÁ-nak.

Magyarországon a tüntetések hatására a hírek szerint társadalmi egyeztetésre bocsátják az ACTA-t a parlamenti ratifikáció előtt. Több más EU-tagállam viszont már bejelentette, hogy elnapolják a ratifikációt.

Nem eszik forrón

Az ACTA-t titokban készítették elő több mint hat éven keresztül, majd tavaly októberben írta alá azt a kezdeményező Egyesült Államok és további hét ország. A két kalóz-nagyhatalom, Kína és Oroszország nem csatlakozott, az Európai Unió, Mexikó és Svájc pedig támogatásáról biztosította a projektet, de későbbre ígérte annak aláírását. Idén január 26-án aztán Tokióban az Unió vezetése, valamint 22 tagállama is aláírta a dokumentumot.

Öt EU-tag tehát már eleve ódzkodott: Ciprus, Észtország, Németország, Hollandia és Szlovákia arra hivatkozott, otthon még meg kell vitatniuk a dolgot. Az aláírással még nem lépett hatályba a megállapodás (ahhoz az EU közösen fog csatlakozni, miután az összes tagállama törvénybe iktatta és az Európai Parlament is megszavazta). Egyre inkább úgy tűnik azonban, nem is fog hatályba lépni – legalábbis az Unióban.

Már Brüsszelben is áll a bál az ACTA miatt, az Európai Szocialisták és az Európai Egyesült Baloldal is tiltakozik ellene, Kader Arif, az Európai Parlament ACTA-ügyi jelentéstevője pedig lemondott a megállapodás elleni tiltakozásul. Majd egymás után visszakozott a lengyel, a cseh, a holland, a német és a bolgár kormány; valamennyien elhalasztják a ratifikációs folyamatot, és a közös uniós állásfoglalásra várnak. Az uniós vita legkorábban júniusban várható – ha addig marad még valaki az asztalnál.

ACTA nélkül is marad a szigor

A közös csatlakozás miatt egyetlen EU-tag is megakaszthatja a folyamatot, bár az ACTA ettől még hatályba léphet, ha legalább 6 ország ratifikálta. Így a jelenlegi állás szerint valószínűtlen, hogy Magyarországon bármi is változzon az ACTA miatt – már csak azért is, mert a szerzői jogi visszaéléseket a Btk. már most is szigorúbban bünteti az ACTA-nál.

Az amerikai haderő egyik katonája a szerverszobában. A Pentagon az Egyesült Államok internetes hálózatát érő támadást háborús cselekménynek fogja fel
Reuters - Rick Wilking Lelövik a netet?

Az internet szabadságát féltő civil aktivisták a neten sem tétlenkednek, továbbra is sorra érik túlterheléses támadások az ACTA-t aláíró országok állami, kormányzati weboldalait, százezrek írták alá az ACTA-t elítélő petíciókat. Az internet-cenzúrázási törekvések (konkrétan az amerikai kalózellenes törvényjavaslat, a SOPA) miatt a múlt héten minden idők legnagyobb hackerfenyegetését tették közzé az Anonymous hacktivista csoport nevében. Ha hinni lehet az "Operation Blackout" fenyegetésnek, akkor március 31-én "elsötétülhet az internet". Az Anonymous ezúttal nem csak kormányzati portálokat akar túlterhelni, hanem magát az internet alapvető infrastruktúráját, a domainnév-kiszolgáló rendszert.

13 gyökér

Fenyegetésük szerint azt a 13 "DNS gyökérszervert" akarják megbénítani, amelyek valójában többezres gépparkot takarnak a világ több tucatnyi országában (Magyaroszágon is vannak elemei a hálózatnak), és egyfajta telefonkönyvként a böngészőbe beírt http-címek és a céloldal IP-címe közötti kapcsolatot teremtik meg.

Az internet történetében még egyszer sem sikerült senkinek kiütni az összes gyökérszervert (bár 2007-ben egy hackerakcióval négyet lelassítottak), a fenyegetést mégis komolyan vehetik, a Pentagon legalábbis éppen a héten jelentette be, hogy a külföldről érkező számítógépes szabotázsakciókat háborús cselekedetnek minősítik, és megfelelő (katonai) választ fognak adni rá. Az sem véletlen, hogy az Egyesült Államokban sürgősen el akarják fogadtatni a kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló cyber-biztonsági törvényt, "mielőtt még katasztrofális támadás érné az országot".

Az FBI is bekavarhat

Addig sem bízzák a véletlenre a dolgokat, március 8-án ugyanis maga az FBI fogja "megbénítani" a világhálót, legalábbis egy részét. Ekkor vonják ki ugyanis az egyik korábbi DNS-támadás idején hadrendbe állított tartalék szerverrendszert. (Egy észt hackercsoport trójai férgéről van szó, amely egyedül az Egyesült Államokban félmillió számítógépet változtatott zombivá, és összesen száz országban pusztított. A DNS-vírus kivédésére hivatott pótszerverekkel az FBI a fertőzés eltávolítására adott időt az érintett gépekről március 8-ig. Számítások szerint több millió számítógépről még mindig nem távolították el a trójait – köztük van az 500 legnagyobb amerikai cég fele –, ezekről nem lehet majd csatlakozni a hálózatra március 8. után.)

Tavaszi szél

Ha lesz még egyáltalán internet, akkor Magyarországon is folytatódhatnak a hackertámadások, bár jóval szerényebb méretekben. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár honlapjának lebénítása után az Anonymous Hungary csoport "Tavaszi szél" hadművelete jegyében többek között a kormány honlapját fenyegeti túlterheléssel.

Nagy testvér nem pihen

Az is borítékolható, hogy a netcenzúra elleni tiltakozások nem fognak csillapodni egy darabig. Főleg, miután naponta érkeznek hírek a világháló fölötti ellenőrzésről szóló újabb tervekről. Csak két hírt idéznénk a hét terméséből: a kanadai "törvényes hozzáférés" elnevezésű törvényjavaslat alapján az internetszolgáltatóknak a felhasználók tevékenységét monitorozó eszközt kellene telepíteniük, és átadniuk a böngészési naplókat a rendőrségnek. A brit kormány által benyújtott terrorellenes csomag alapján pedig az internet- és mobilszolgáltatóknak minden telefonhívás, szöveges üzenet, e-mail és meglátogatott honlap forgalmi adatait egy évig tárolniuk, illetve a hatóságok számára hozzáférhetővé kellene tenniük – a tartózkodási helyünktől a számítógépünk IP-címén át a Facebook-aktivitásunkig.