
Amerikai katona rövid pihenőt engedélyez magának Kunar tartományban 2009. augusztus 12-én Reuters - Carlos Barria
Amerikai illetékesek is régóta tisztában vannak a biztonsági helyzet súlyosságával. "Szerintem (a helyzet) komoly és egyre romlik. Évek óta hangoztatom, hogy a tálib ellenállás megerősödött, kifinomultabbá vált. Taktikájuk feltétlenül erre utal" - mondta a minap Amerika első katonája, Mike Mullen tengernagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.
Mindez annak dacára történik, hogy az amerikai csapatok létszámát most 17 ezer fővel, 62 ezerre bővítik, és oldalukon harcol a szövetségesek 35 ezer fős kontingense is. A magánbiztonságiak további 75 ezer fővel vannak jelen. Stanley McChrystal tábornok, a hadszíntér amerikai parancsnoka várhatóan további csapaterősítést kér, noha a Pentagon szerint erről még nem született döntés.
A The Washington Post megrendelésére készült friss közvéleménykutatás viszont arról árulkodik: az amerikaiak (csekély) többsége, 51 százaléka szerint az afganisztáni háborút nem érdemes megvívni. Ez hat százalékpontos növekedés júliushoz képest. Csak minden negyedik megkérdezett növelné a csapatok létszámát.
"Soha nem szabad elfelejtenünk: nem választott háború ez.... Akik megtámadták Amerikát szeptember 11-én, újra ezen mesterkednek" - védte a minap Barack Obama elnök, egyben "szükséges háborúnak" nevezve a csaknem nyolc éve tartó, eddig 802 amerikai katona halálát követelő műveleteket.
Ezt külpolitikai tekintélyek vitatják, köztük Richard Haass, a Külkapcsolatok Tanácsának elnöke, akitől Obama átvette a "szükséges" és "választott" háború fogalmát. Ha a győzelem elérhetetlennek tűnik, a teljes csapatkivonás is valós alternatíva - véli Haass.
|