Sarkozy-maszk egy lille-i demonstráción. De ki fizet?

Reuters - Pascal Rossignol

Az államigazgatás, a tömegközlekedés, az iskolák, az óvodák, a posta, a vasút lényegében megbénult Franciaországban az összes szakszervezet részvételével meghirdetett keddi – a nyugdíjrefomról szóló parlamenti vita kezdetére meghirdetett - sztrájk idejére. Sarkozy azt mondta, hogy úgy megszigorítja a sztrájktörvényt, hogy ezentúl észre sem lehet majd venni a sztrájkokat. Hát most teszünk róla, hogy feltűnjön neki! – nyilatkozta lapunknak egy tüntető. A francia kormány a jelenlegi 60 évről előbb 62, majd 2018-ig 67 évre akarja emelni a nyugdíjkorhatárt, és 40 és félről pedig 41 évre azt az időt, ameddig nyugdíjjárulékot kell fizetni ahhoz hogy valaki öregkori nyugdíjat kapjon.

A 130 francia városra kiterjedő tüntetéssorozat párizsi felvonulásán mintegy félmillióan vettek részt. A baloldali ellenzéki politikusok által is támogatott színes tömegben minden társadalmi osztály képviseltette magát. A tömegben számtalan kormánynak szóló üzenet mellett olvashatjuk egy nő jogokért küzdő szervezet molinóján az ismert reklámszöveget idézve: Nyugdíj hatvan évesen: mert megérdemlem Vagy egy idős néni kis tábláján: Domenech, Sarkozy: ugyanaz a mérleg!

Talán a szociális mozgalmak igazi fénykorában fordult elő hasonló, mint most Franciaországban: az emberek majd háromnegyede támogatja a mostani sztrájkot. A közvéleménykutatásokból az is kiderül, hogy a franciák többsége szükségesnek tart egy nyugdíjreformot, azonban a kormány javaslatait nem tekinti igazságosnak. A legfontosabb kérdés persze az, hogy ki fizesse ki a nyugdíjrendszerből hiányzó összeget. A kormány mostani javaslata szerint az oroszlánrészét (83 százalékát) a mostantól többet dolgozó, magasabb nyugdíjjáralékot fizető munkavállalók. A közvélemény támogatását élvező szakszervezetek szerint a munkaadók jóval nagyobb hozzájárulására lenne szükség.

A helyzet kétarcúságát mutatja, hogy a franciák majd kétharmada – miközben támogatja a sztrájkot – úgy vélekedik, hogy az a legkevésbé sem fogja befolyásolni a kormány terveit. Egyébként azt maga a kormány is elég világossá tette, hogy legfeljebb részletkérdésekről hajlandó tárgyalni. A kérdés az, hogy politikailag megtehető-e, hogy egy ilyen súlyú ügyben a kormány ennyire semmibe vegye a tiltakozásokat.     

Kapcsolódó cikkek: A francia légiirányítók is sztrájkolnak | Total gúzsban Franciaországban | Sztrájkoltak a Le Monde-nál | Sztrájkolnak a legismertebb párizsi múzeumok | Sztrájkoló diákok, üres egyetemek