Asszad-ellenes demonstráció kedden a Damaszkuszhoz közeli Jabrud városában. Egyelőre marad a diplomácia

Reuters

Friss hírek szerint csak szerdán negyven ember halt meg a hadsereg támadásai során, és Bassár el-Aszad elnök hadserege nem válogat az eszközökben, ha az ellenzékiek likvidálásáról van szó. Az utcákon harckocsik cirkálnak, a katonák behatolnak a házakba, és ott ölik meg az embereket, a rakétatámadásokban pedig csecsemők is meghaltak már. A BBC Homszban lévő riportere arról számolt be, hogy az emberek nem számítanak segítségre senkitől, és nem tudják, voltaképpen mit is kellene tenniük. A BBC kiküldött tudósítója jelenleg is a homszi külvárosokban harcoló lázadókkal van, a belvárosban lévő informátoraival viszont a folytonos bombázás miatt nem tud kapcsolatba lépni. Ugyanezért nem lehet a halottak és sebesültek számát sem felmérni: túl veszélyes lenne felderíteni, hányan vannak. A homsziak attól tartanak, az eddigi bombázás után most földi támadást indítanak ellenük.

A lakosok szerint egyes külvárosokban közvetlenül a lakóházakat veszik célba. – Minden ház célpont. Szerencse kell hozzá, hogy túlélj, hogy életben maradj egyáltalán. Öt-tíz perccel ezelőtt épp a házam mellett landolt egy rakéta. A szobában lévő kisbaba feje egyszerűen felrobbant a légnyomástól – meséli egy szemtanú.

A gyerekek és csecsemők egyébként is megszenvedik a támadást: a homszi kórházban 18 koraszülött csecsemő halt meg azért, mert a kórházban nem volt áram, amivel inkubátoraikat üzemeltetni lehetett volna. 19 másik emberrel, három családdal a kormánypárti egységek végeztek, majd felgyújtották házaikat is. A halottak száma az offenzíva ötödik napján már több százra rúg, a kormány pedig, úgy tűnik, megesküdött rá, addig folytatja a csapásokat, amíg a város meg nem törik.

Damaszkusz annak ellenére kitart a 11 hónapja indult tiltakozássorozatot megtorló véres akciók mellett, hogy Aszad legutóbb kedden ígéretet tett arra, hogy megfékezi a erőszakot, és párbeszédet kezd az ellenzékkel. Egyeztetésük után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, a szír nép képes lesz maga megoldani belügyeit, az ellenzékre hatással bíró nyugati országokat pedig arra kérte, próbálják ők is rábeszélni a párbeszédre a lázadókat. Az USA és más nyugati országok hétfőn bezárták nagykövetségeiket és visszahívták nagyköveteiket az országból. A folytatódó erőszakról az ország több részéből is érkezett jelentés: a Damaszkusztól harminc kilométerre fekvő Zabadani városát szintén tankokkal lövik, szemtanúk szerint pedig a másik nagy ellenzéki támaszpontnak számító Hama városát is be akarják keríteni a kormányerők.

Halott férfitól búcsúzik egy gyászoló nő. Még több ezer polgári áldozat lehet
MTI/AP - APTN A nyugati hatalmak a maguk részéről egyébként szemfényvesztésnek tartják Aszad kijelentéseit. Alain Juppé francia külügyminiszter szerdán úgy nyilatkozott, hogy „egyáltalán nem hisz” Aszad ígéreteiben, amelyeknek a célja szerinte csak a manipuláció. Ami azt a vétót illeti, amellyel Moszkva és Kína élt szombaton a Damaszkuszról szóló határozattal kapcsolatban az ENSZ Biztonsági Tanácsában, Juppé azt mondta, az oroszok „teljesen tévednek és rosszul érvelnek".  „Feketén-fehéren benne van a határozattervezetben, hogy nem lesz katonai beavatkozás” – erősítette meg a francia külügyminiszter, aki elutasította azt a „megtévesztő ürügyként" használt párhuzamot is, amely Moammer Kadhafi Líbiáját emlegeti párhuzamként. Juppé később, a francia nemzetgyűlés előtt úgy fogalmazott, „maximális nyomást kell gyakorolni elsőként Oroszországra, hogy megértse, zsákutcába jutott, és főleg Aszadra, hogy elfogadja az Arab Liga által javasolt rendezési tervet a demokratikus átmenetre.”

A diplomácia egyelőre az egyedüli megoldás, amelyet a Nyugaton Szíriával kapcsolatban emlegetnek. Szíriában a hadsereg ötször, a népsűrűség pedig harmincszor akkora, mint amekkora tavaly a NATO-ra várt Líbiában, ami katonai beavatkozás esetén még polgári áldozatok ezreit jelentheti a jelenleg becsült 5400 mellé. Szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy Damaszkusz számára hatalmas blamázs volt 2007-ben, hogy Izrael lebombázta a Deir ez-Zor-i atomreaktorát. Az ezt követő rohamos légierő- és légvédelem-fejlesztés kellemetlen meglepetésekkel szolgálhatna a Szíriába berepülő nyugati erőknek.

Bár Hillary Clinton amerikai külügyminiszter mindemiatt nemrég kizárta a közvetlen támadást az Aszad-rezsim ellen, az orosz és a kínai vétó nyomán washingtoni ellenzéki körökben kezd elfogadottságot nyerni a nézet, hogy a helyzetre legalábbis félmegoldást adna, ha a Nyugat katonai segítséget nyújt az Aszad-rezsim ellen harcoló Szabad Szíriai Hadseregnek (FSA). Erre utaló megjegyzést tett a minap a független connecticuti szenátor, Joe Lieberman, és ezt hangoztatja folyamatosan az egyik republikánus elnökjelölt-aspiráns, Newt Gingrich is. Nem hivatalos információk szerint Katar, amely az Aszad-rezsim ellen fellépő arab országok vezérszónoka, már szállít is fegyvereket az FSA-nak.

Kapcsolódó cikkek: Az orosz külügyminiszterrel tárgyal a szír elnök | Katar elsöprését ígérte Moszkva? | Moszkva vizitál, a Nyugat kivonul | A szíriai ellenzék Moszkvára és Pekingre mutogat | Már nem számolják a halottakat Szíriában