A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum öregdiákjainak V. világtalálkozója alkalmából visszahelyezik a régi Református Kollégium címerét az iskola homlokzatára 2007. augusztusában

MTI - Boda L. Gergely

A jogszabályt már tervezeti szakaszában hevesen támadta a szakma. A jobbítására benyújtott több mint 1600 módosító javaslat is azt mutatja, hogy a pedagógus-társadalom elégedetlen a tartalmával. Ennek ellenére, a törvény több téren is előrelépést jelent a korábbi jogszabályhoz képest, amelyet a kilencvenes évek végén fogadott el a törvényhozás, a amelyet azóta több mint százszor módosított a parlament.

A romániai magyarság szempontjából egyik legfontosabb előírása az új törvénynek az, hogy a romántól különböző nyelven - például nemzetiségi vagy világnyelven - történő oktatás esetében a támogatási szorzó magasabb, mint a román nyelven zajló oktatási formáknál. Románia elismeri ezáltal, hogy a kisebbségi nyelven történő oktatás többe kerül, mint a többségi nyelvű.

Másik fontos előrelépés, hogy az új egyetemi karok alapításáról a jövőben már nem csak az adott felsőoktatási intézmény vezető testülete dönthet, hanem ez kormányrendelettel is megtörténhet. Közismert ugyanis a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem esete, ahol a román többségű szenátus különböző ürügyekkel már évek óta vonakodik a magyar karok létrehozásának megszavazásától.

Fontos eredmény a magyarság számára az is, hogy a kötelező tízosztályos oktatásban, a nemzetiségi nyelvű (tehát például magyar) tannyelvű osztályokba járó diákok a román nyelvet külön tankönyvekből, külön tanrend szerint, gyakorlatilag, mint egy idegen nyelvet tanulhatják. Románia földrajzát és a történelmét azonban továbbra is csak negyedik osztályig lehet magyarul oktatni, a nagyobb osztályokban ezeket kötelező módon román kell a tanároknak előadniuk a magyar iskolákban is.

Az új törvény értelmében a jövőben a mesteri és a doktori tanulmányokat és vizsgákat is anyanyelven végezhetik az érdekeltek.

A jogszabály tiltja ugyanakkor - nyilván a roma közösség helyzetét szem előtt tartva - a nemzetiségi gyermekek „szeparálását" a többségiektől, azaz külön „csoportokba, osztályokba, épületekbe történő szándékos vagy véletlen elkülönítését", ez azonban nem vonatkozik a nemzetiségek nyelvén történő oktatási formákra.

Erre főképpen az iskolákat a jövőben vezető bizottságoknak kell majd ügyelniük, amelyekben tanárok, diákok és helyi önkormányzati képviselők is helyet kapnak, s amelyek a iskolák pénzügyei mellett a tantárgyak 25 százalékát is meghatározhatják, a tanrend 75 százaléka ugyanis kötelező, és azt az oktatási tárca szögezi le.

Könnyebb lesz az érettségi is: 2010-től kezdődően mindössze három írásbeli vizsgából áll majd, amelyek közül az egyik a román nyelv- és irodalom. A végzős középiskolásoknak utolsó tanévükben kizárásos teszteken kell majd átvergődniük románból, egy idegen nyelvből és számítógép-használatból.

Az új ktatási törvény tiltja az iskolákban a vallási prozelitizmust és a politikai propagandát is. Kötelezővé teszi ugyan a vallásoktatást, de a diák szülői beleegyezéssel kiválaszthatja, hogy melyik egyház vallásórájára kíván járni. Ugyanakkor a kiskorú diák szüleinek vagy a felnőttkorú diáknak jogában áll írásban kérvényezni, hogy vallásórára egyáltalán ne járjon, és ez esetben bizonyítványában a szóban forgó tantárgyhoz sem osztályzat, sem megjegyzés nem kerül.

Kapcsolódó cikkek: Durvul a hatalmi harc Bukarestben | Csodát várnak a határ túloldalán | Szelektív a román korrupcióellenes harc | Kutat és nyomoz az intézet | Romániai romaintegráció - kérdőjelekkel